Wikipédia

„Bionika a textiliparban” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
7. sor:
[[Fájl:Hernyoselyem.gif|bélyegkép|left|200px|Selyemszálak mikroszkóp alatt]]
 
A [[Szálasanyagok#mesterséges szálasanyagok|mesterséges szálasanyagok]] gyártásában alkalmazott szálképzést [[Hilaire de Chardonnet]] [[1880]]-ban a [[selyemlepke|selyemhernyó]] szálképzési módszere alapján fejlesztette ki.<ref name=autogenerated1>< /ref> A selyemhernyó a szájnyílása alatti két nyíláson bocsátja ki a [[selyem]]szálat, ami a levegővel érintkezve megszilárdul, így valójában két összeragasztott, ún. fibroin szálból áll. A ragasztóanyag az ún. szericin, ezt a selyemfonal készítésénél kioldják, így két független szál marad vissza.<ref>{{cite book|author=Zilahi Márton|title=A textilipar nyersanyagai|publisher=Tankönyvkiadó, Budapest|year=1952}}</ref> Chardonnet, az első, textilipari feldolgozásra alkalmas mesterséges szálasanyag, a ''nitrát műselyem'' feltalálója ennek mintájára szerkesztette meg és szabadalmaztatta [[1885]]-ben a szálképző fejet. A mesterséges szálasanyagokat ma is ilyen elven működő szálképző fejjel állítják elő. Apró lyukakon préselik ki azt a viszkózus folyadékot, ami a szál anyagát alkotja, és amit azután – az anyag tulajdonságaitól függően – kémiai (kicsapás) vagy fizikai (hideg ill. meleg levegő ráfúvásával) eljárással szilárdítanak meg.<ref>{{cite book|author=Futó László|title=Vegyiszál minilexikon|publisher=Műszaki Könyvkiadó, Budapest|year=1973|isbn=963 10 0617 4}}</ref>
 
[[Fájl:Orange Slice.jpg|bélyegkép|left|200px|Felvágott [[narancs]] keresztmetszete]]
18. sor:
[[Fájl:Myocastor coypus (Nutria-mutation) fur skin.jpg|bélyegkép|left|150px|[[Nutria]] szőrme]]
 
A prémes állatok szőrrel borított bőre már az [[ősember]] ruházatában is megjelent, és mind a mai napig használatban van. Olyannyira nagyra értékelték, hogy az igények kielégítésére hatalmas méretekben pusztítottak egyes állatokat, csak azért, hogy prémjükből divatos és drága ruhadarabokat vagy ruhát díszítő kiegészítőket készítsenek. A valódi [[szőrme]] magas ára vezetett először arra, hogy megpróbáljanak textilipari eljárással, [[szálasanyagok]] felhasználásával hasonló termékeket készíteni. Először [[1929]]-ben mutattak be ilyen terméket,<ref>{{cite web|url=http://www.answers.com/topic/fake-fur|title=Fake fur|accessdate=2012-2-27}}</ref> amit akkor [[alpaka|alpakából]] (egy [[ Dél-Amerika|dél-amerikai]] [[láma]]faj lenyírt szőréből) készítettek, és még nem volt igazán szép, nem aratott nagyobb sikert. Az [[1950-es évek]] közepére fejlődött fel annyira a textilipar, hogy a szintetikus szálasanyagok (elsősorban a [[poliakrilnitril]]-szálak) felhasználásával a valódi szőrmét esztétikailag nagyon jól megközelítő minőségű [[műszőrme|műszőrmét]] tudjanak előállítani. A [[20. század]] második felében azután nagyon felerősödtek az [[állatvédelem|állatvédő mozgalmak]] is, amelyek nagy propagandát fejtettek ki a valódi szőrméből készült prémek viselése ellen,<ref>{{cite web|url=http://www.noeallatotthon.hu/szorme/baj.html|title=Mi a baj a szőrmével?|accessdate=2012-2-27}}</ref> és ez nagy lökést adott a műszőrmegyártás fejlődésének. A szövés- és kötéstechnológia mai fejlettségi szintjén, valamint a rendelkezésre álló szintetikusszál-választék birtokában már a legnemesebb prémes állatok bundáját is mind esztétikailag, mind a hosszú és rövid szálak megfelelő arányaiban hűen tudják utánozni, a kevésbé igényes minőségűeket tűzéssel állítják elő.<ref>{{cite web|url=http://www.netcall36.hu/divat/muszor.htm|title=Műszőrmék|accessdate=2012-2-27}}</ref>
 
==Hőszigetelés==
[[Fájl: Polar Bear - Alaska.jpg|bélyegkép|left|200px|[[Jegesmedve]] ]]
[[Fájl: Üreges szálak.jpg|bélyegkép|right|200px|Üreges szálak keresztmetszetei]]
 
A [[jegesmedve|jegesmedvék]] annak köszönhetik, hogy jól bírják a [[sarkvidéki éghajlat|sarkvidék]] dermesztő hidegét, hogy rajtuk tökéletes [[hőszigetelés|hőszigetelő rétegek]] fejlődtek ki. Legbelül a mintegy 10 cm vastag zsírréteg, e fölött a fekete bőr, majd legkívül a vastag bunda védi meg őket a lehűléstől. A hőkamerás felvételek azt mutatták, hogy a jegesmedve testéről semmilyen hő nem áramlik kifelé, az állat a havas környezettől ebből a szempontból egyáltalán nem üt el, „láthatatlan” marad.<ref name=autogenerated5>{{cite web|url=http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/367/1894/1749.full.pdf|author=Thomas Stegmayer at al.|title=Bionics in textiles: flexible and translucent thermal insulations for solar thermal applications|accessdate=2012-3-6}}</ref> Ezt az összetett szerkezetet igyekeztek textiltechnológiai eszközökkel utánozni.<ref name=autogenerated1>< /ref><ref name=autogenerated3>< /ref>
 
A jegesmedvék bundája sárgásfehér, áttetsző, üreges szőrszálakból áll. A szálak üregeiben megszorult levegő is hozzájárul a bunda hőszigetelő képességéhez. A kutatási eredmények szerint azonban a szőrzetnek más szerepe is van.<ref name=autogenerated5>< /ref> A szőrszálak optikai szálakként működve a napsugarakat bevezetik a sötét színű bőrbe, amely elnyeli azokat és hővé alakítja.<ref group="*">Más kutatók korábban végzett kísérletei ezt az elméletet elvetették. Egy amerikai kutató vizsgálatai szerint az üreges szőrszálak a vörös fénynek csak 0,001 %-át juttatták a szálak tövéhez (lásd: {{cite web|url=http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200704-pdf/06.pdf|author=Vidák Judit|title= A természet találmányai – Jegesmedve-technikák és egy nagyvárosi legenda|accessdate=2012-2-27}}).</ref> A bőr és az alatta elhelyezkedő vastag zsírréteg, valamint a sok levegőt tartalmazó bunda és az üreges szálakban megszorult levegő együttesen látja el a hőszigetelés feladatát, emiatt nem figyelhető meg kívülről semmilyen hősugárzás.
 
[[Fájl:Spacer fabric 3.jpg|bélyegkép|right|200px|Üreges kelme keresztmetszete]]
 
Ennek mintájára állítottak elő hasonló szerkezetet. Kezdetben egyszerűen műszőrme jellegű kelmével kísérleteztek üreges mesterséges szálakkal (ezek csőszerűek, teljes hosszuk mentén egy vagy több csatorna húzódik), azonban ez nem bizonyult elegendőnek, majd ugyanezt fényvezető szálakkal, de még ez sem hozott teljes sikert. Az [[Műszaki textíliák#Kelmefajták|üreges kelme]] megjelenése újabb lehetőséget nyitott meg<ref name=autogenerated5>< /ref>: ennek szerkezete és nagy levegőtartalma helyettesíti a szőrzetet. Felületét vékony, áttetsző réteggel vonták be, amely védelmet nyújt a kelmét felépítő szintetikus szálasanyagot egyébként esetleg károsító [[ibolyántúli sugárzás|ibolyántúli sugarak]] ellen, továbbá – a [[Lótusz-effektus|lótuszlevél mintájára]] – öntisztuló is. (Ez a jegesmedvének azt a tevékenységét hivatott utánozni, hogy nyelvével állandóan tisztítja a bundáját.) A kelme hátoldalát fekete réteggel vonták be, amely elnyeli a napsugarakat. Ilyen felépítésű textilszerkezetet [[napkollektor]]ok gyártására is felhasználnak.<ref name=autogenerated5>< /ref>
 
Az üreges szálaknak többféle, a textil- és ruhaiparon kívül eső alkalmazása is van (pl. membránszűrők,<ref>{{cite web|url=http://phd.lib.uni-corvinus.hu/467/1/de_552.pdf|author=Gregely Surd|title=Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel|accessdate=2012-8-22}}</ref>, optikai szálak,<ref>{{cite web|url=http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/az-optikai-szal|title=Az optikai szál|accessdate=2012-8-22}}</ref>, [[kompozit anyagok|kompozitok]]<ref>{{cite web|url=http://www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2010_cikkek/Revesz_Tamas.pdf|author=Révész Tamás|title=Egyes kompozitok és a belőlük készült szendvicsszerkezetek tönkremeneteli formái|accessdate=2012-2-27}}</ref> stb.), de fontos szerepet töltenek be melegtartó ruházati cikkek,<ref>{{cite web|url=http://www.funktionstextilien.de/content/view/259/122/|title=Hohlfasern|accessdate=2012-2-27}}</ref>, paplantöltetek,<ref>{{cite web|url=http://www.matracok-gumotex.hu/zbozi/parnak-es-paplanok/parna-es-paplankeszletek-O21/tencel-Z36.html|title=Tencel párna- és paplankészletek|accessdate=2012-2-27}}</ref>, hálózsákok<ref>{{cite web|url=http://www.greenland.com/en/things-to-do/outdoor-aktiviteter/vandring/udstyr.aspx|title=Sleeping bag|accessdate=2012-8-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.heller-outdoor.de/html/ratgeber_schlafsaecke.html|title=Ratgeber Schlafsäcke|accessdate=2012-8-22}}</ref> hőszigetelő bélésének készítésében is.
 
==A tépőzár==
38. sor:
[[Fájl:Bur Macro BlackBg.jpg|bélyegkép|left|200px|Bogáncs]]
[[Fájl:Velcro.jpg|bélyegkép|right|200px|A tépőzár horgas (balra) és bolyhos (jobbra) része]]
A [[tépőzár]] ötletét az adta, hogy feltalálója, [[Georges de Mestral]] 1941-ben megfigyelte, hogyan kapaszkodnak a bogáncs tüskéi az állatok bundájába, vagy akár az ember ruházatába. Ezek a tüskék ugyanis apró horogban végződnek, és könnyen behatolnak a szőrszálak közé, de azokat onnan kivenni már csak nagyobb erőfeszítéssel, a szálak elszakításával lehet. Ennek mintájára dolgozta ki egy szövőmester közreműködésével azt a szövetfajtát, amelyben ezeket a felületből kiálló horgokat viszonylag merev szintetikus szálasanyagból ki tudja alakítani, és amelyek azután valamely bolyhos szövet szálaiba bele tudnak kapaszkodni. Az eljárást [[1951]]-ben szabadalmaztatta.<ref name=autogenerated1>< /ref>
 
==Úszódressz==
[[Fájl:Unveiling of LZR Racer in NYC 2008-02-13.jpg|bélyegkép|right|200px|Az újfajta úszódressz bemutatása (középen [[Michael Phelps]])]]
[[Fájl: Shark antwerp zoo.jpg|bélyegkép|left|200px|[[Cápák|Cápa]] ]]
 
Nagy feltűnést keltett, amikor [[Michael Phelps]] a [[2008. évi nyári olimpiai játékok|2008. évi olimpián]] nyolc aranyérmet nyert különböző úszószámokban. Világraszóló teljesítménye nem csupán kiváló testi adottságainak és felkészültségének köszönhető, hanem annak is, hogy olyan úszódresszt viselt, ami jelentős mértékben javította testének áramlástani tulajdonságait. Ennek az úszódressznek az anyagát a Speedo sportszergyár a [[NASA]]-val közösen fejlesztette ki.<ref>{{cite web|url=http://www.zimbio.com/Speedo+LZR+Racer/articles/20/Michael+Phelps+Great+Skill+Swimwear+Technology|author=Geofrey J. Blass|title=Michael Phelps – Great Skill or Swimwear Technology?|accessdate=2012-2-29}}</ref> A ''Fastskin'' elnevezésű anyag a [[cápák|cápabőr]] tanulmányozásának eredménye. Megfigyelték ugyanis, hogy a rendkívül gyors úszásra képes cápák bőrét apró, hosszirányban rovátkolt pikkelyek borítják.<ref>{{cite web|url=http://forum.diyefi.org/viewtopic.php?f=15&t=203|title=Biomimetics: Synthetic shark skin texture for better flow?|accessdate=2012-2-29}}</ref> Ezek mintájára dolgozták ki textilipari eljárással a [[kelme]] felületét. Emellett a dressz olyan, rendkívül rugalmas [[fonal]]ak felhasználásával készül, amelyek tekintélyes szorítóerőt fejtenek ki a testre, és elősegítik annak [[áramvonal]]asítását.<ref>{{cite web|url=http://www.thestar.com/sports/olympics/article/1128278--study-sharkskin-swimsuits-don-t-mimic-fish-s-swimming-ability-says-harvard-university-study#photo|title=Harvard University study: Sharkskin swimsuits don’t mimic fish’s swimming ability|accessdate=2012-2-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.economist.com/node/11529388|title=Making no waves – A new swimsuit is shattering records and unleashing debate|accessdate=2012-2-29}}</ref>
 
==Színezés színezék nélkül==
[[Fájl: Morpho zephyritisButler.JPG|bélyegkép|left|200px|Azúrlepke]]
 
Az [[azúrlepke]] (Morpho peleides) szárnyai kék színűek, de színjátszók, pedig nem tartalmaznak semmilyen színes [[pigment]]et. Színüket az adja, hogy több [[fehérje|proteinrétegből]] állnak, amelyek más-más módon verik vissza a fényt, és az a szín, amelyet látunk, csak a fények játékából származik. Ezt a jelenséget utánozta a japán Teijin cég, amikor ''Morphotex'' néven [[nanotechnológia]]i eljárással olyan szálasanyagot állított elő, amely 61, váltakozva poliészter és poliamid anyagú rétegből áll. A szálak, anélkül, hogy színezőanyagot tartalmaznának, piros, zöld, kék és ibolya alapszínű változatban készülnek, és attól függően, hogyan esik rájuk a fény és hogyan verik azt vissza, a [[szivárvány]] minden színét képesek megjeleníteni. Az a körülmény, hogy az ebből az anyagból készült textíliát nem kell utólag színezni, igen jelentős költségmegtakarítást jelent, és a környezetet is kíméli.<ref>{{cite web|url=http://transmaterial.net/index.php/2010/01/15/morphotex|title=Morphotex|accessdate=2012-3-1}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.asknature.org/product/4c0e62f66bcccabf55a1f189da30acb3|title=Morphotex structural colored fibers|accessdate=2012-3-1}}</ref> A Morphotex szálak alkotta fonalakból ruházati cikkeket készítenek.<ref>{{cite web|url=http://www.ecouterre.com/morphotex-dress-mimics-butterfly-wing-shimmer-without-any-dyes/|title=“Morphotex” Dress Mimics Butterfly Wing Shimmer—Without Any Dyes|author=Jasmin Malik Chua|accessdate=2012-3-1}}</ref> (A Teijin por alakjában is forgalmazza ezt az újfajta anyagot, amit festékek helyett az [[autóipar]] és a [[villamosipar]] is felhasznál.<ref>{{cite web|url=http://biodsign.wordpress.com/2009/02/04/morphotex-and-the-butterfly/|title=Morphotex and butterfly|accessdate=2012-3-1|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090513085939/http://biodsign.wordpress.com/2009/02/04/morphotex-and-the-butterfly/|archivedate=2009-05-13}}</ref>)
58. sor:
A [[gekkófélék|gekkók]] a függőleges falakon, sőt a mennyezeten, akár üvegfelületeken is könnyedén közlekednek, amit annak köszönhetnek, hogy talpukat sok millió apró, nano méretű [[keratin]]sörte borítja.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/technika/20020830feny.html|title=Fény derül a gekkók titkára|accessdate=2012-3-1}}</ref> A sörték és a falfelület érintkezési helyén ún. [[Kémiai kötés#van der Waals-kötés|van der Waals-kötés]] alakul ki, ami ugyan az egyes sörteszálak esetében nagyon kis erejű, de a szálak rendkívül nagy száma miatt összességében igen nagy. Ez tartja meg a gekkót minden testhelyzetben.
 
A Manchesteri Egyetemen szilikongumiból és poliészterből ehhez hasonló szerkezetű és tulajdonságú anyagot fejlesztettek ki,<ref>{{cite web|url= http://www.condmat.physics.manchester.ac.uk/pdf/mesoscopic/publications/geckotape/Naturemat_2003.pdf|author: A. K. Geim & al.|title= Microfabricated adhesive mimicking gecko foot-hair|accessdate=2012-3-1}}</ref>, amivel igen nagy tapadóerővel rendelkező „ragasztót” hoztak létre, ami azonban – ellentétben a hagyományos ragasztóanyagokkal – bármikor sérülésmentesen megbontható és megint teljes értékű tapadást létrehozva újra használható.
 
Bár ennek az anyagnak a kifejlesztését – mint oly sok más műszaki fejlesztés esetében – elsősorban az [[űrkutatás]] ösztönözte (az [[űrhajó]]k külső felületén ugyanis a hagyományos [[ragasztó|ragasztási technikák]] és a [[vákuum]]os tapadókorongok nem használhatók), a termék – több más szakterület mellett – falfelületre, üvegre tapasztható, [[nemszőtt kelme]] alapú faldíszek formájában ma már a textiliparban is alkalmazásra talált.<ref>{{cite web|url=http://inventorspot.com/articles/wallpaper_your_windows_versatile_gecko_adhesive_textiles_36550|title=Wallpaper your windows with versatile Gecko adhesive textiles|accessdate=2012-3-1}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.theage.com.au/news/national/geckos-drive-geeks-up-the-wall/2006/08/05/1154198378614.html|title=Geckos drive geeks up the wall|accessdate=2012-3-1}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.rudolf.de/products/details-brochure.htm?year=2008&ri=200811|title=Gecko coating – Adhering without sticky|accessdate=2012-3-1}}</ref>
72. sor:
==A ruházat belsőklíma-szabályozása a fenyőtoboz mintájára==
 
[[Fájl: Pinus contorta 28290.JPG|bélyegkép|left|200px|Fenyőtoboz nyitott pikkelyekkel]]
A [[fenyőfélék|fenyőtoboz]] érdekes tulajdonsága, hogy az időjárás változásainak megfelelően pikkelyei hol kinyílnak, hol összezárulnak. Ezzel biztosítja a növény a pikkelyekben rejlő magok legmegfelelőbb klímáját: hűvös időben, esőben bezárulnak, száraz, meleg időben kinyílnak.<ref>{{cite web|url=http://www.machinehead-software.co.uk/traffic_cones/weather_prediction_cones.html|title=Wheather prediction cones|accessdate=2012-3-1}}</ref> Ezt a jelenséget utánozza a svájci Schoeller Textiles cég által kifejlesztett ún. ''c_change membrán'',<ref>{{cite web|url=http://www.c-change.ch/product/function/|title=c_change function|accessdate=2012-3-1}}</ref>, amelynek molekulaszerkezete a hőmérséklet emelkedésekor vagy nedvesség (izzadság) hatására kitágul és helyet ad a felmelegedett, nedves levegő kiáramlásának, lehűléskor pedig, amikor a nedvesség elpárolgott, ismét összezárul.<ref>{{cite web|url=http://www.c-change.ch/uploads/media/c-change_produkteinfo_engl_01.pdf|title=The bionic climate membrane|accessdate=2012-3-1}}</ref>
 
Némileg hasonlít ehhez az ún. ''Sympatex membrán'' működése is. Ez egy poliészter-éter hártya, amelyben a poliészter kristályos vázat alkot (ez adja a szilárd vázat), a poliéter molekulák pedig rendezetlenül helyezkednek el és a pára (vízgőz) hatására megnyílnak, áteresztik a vízmolekulákat. Ha nincs vízgőz, újra összezáródnak és a vízcseppeket nem engedik át.<ref>{{cite web|url= http://www.sympatex.com/technologien/membran_und_laminate/aufbau_und_funktion_der_membran|title=Composition and function of the Sympatex membrane|accessdate=2012-3-1}}</ref>
 
Ruhadarabokban elhelyezve az ilyen membránok tehát hőszabályozást végeznek, amit különösen sportolók és nehéz testi munkát végzők öltözékében hasznosítanak.<ref name=autogenerated4>< /ref>
 
==Víznyerés ködből==
83. sor:
[[Fájl:Spacer fabric 2.JPG|bélyegkép|right|200px|Üreges kelme]]
 
A [[Namíbia|Namib-sivatagban]] élő [[ködivó bogár]] (''Onymacris unguicularis'') ezen a rendkívül száraz területen (ahol mindössze 2–200 mm eső esik egy évben<ref name="Goudie">{{cite book |author=Goudie, Andrew |authorlink=Andrew Goudie (geographer) |chapter=Chapter 17: Namib Sand Sea: Large Dunes in an Ancient Desert |editor1-first=Piotr |editor1-last=Migoń |title=Geomorphological Landscapes of the World |url=http://books.google.com/books?id=-TI55urJYyEC&lpg=PR2&dq=Geomorphological%20Landscapes%20of%20the%20World&pg=PR2#v=onepage&q&f=false |year=2010 |publisher=Springer |location=New York, NY |pages=163–169 |isbn=978-90-481-3054-2 }}</ref><ref name="Gates-Appiah">{{cite book |title=Encyclopedia of Africa |editor1-first=Henry Louis |editor1-last=Gates |editor1-link=Kwame Anthony Appiah |editor2-first=Kwame Anthony|editor2-last=Appiah |editor2-link=Kwame Anthony Appiah |year=2010 |publisher=Oxford University Press |location=Oxford |isbn=978-0-19-533770-9 |page=213 |volume=2 |url= |accessdate=}}</ref><ref name="Spriggs">{{cite web |url=http://worldwildlife.org/ecoregions/at1315 |title=Namib desert (AT1315) |author=Spriggs, Amy |date= |work=Wild World |publisher=World Wildlife Fund |accessdate=11 December 2011}}</ref>) csak úgy juthat vízhez, hogy a hátán összegyűjti és szájához vezeti a [[köd|ködfelhőből]]felhőből kicsapódó vízcseppeket.<ref>{{cite web|url=http://www.stuttgarter-zeitung.de/inhalt.architektur:-vorbild-natur-das-wuestenkaeferprinzip.a8514f63-983f-4866-b1b9-fa15e527cd05.html|author=Erik Raidt|title=Das Wüstenkäferprinzip|accessdate=2012-3-7}}</ref>
 
A víznyerésnek ez a módja vezette a kutatókat akkor, amikor a vízben szegény, [[harmadik világ]]beli országokban a lakosság vízellátását hasonlóképpen a [[köd]] páratartalmának felhasználásával igyekeztek enyhíteni. Ilyen kísérletek már [[2005]]-ben is folytak, amikor a ''FogQuest'' szervezet [[Chile|Chilében]] hatalmas hálókat függesztett fel és ezeken gyűjtötte össze a ködből kicsapódó vizet.<ref>{{cite web|url=http://suite101.de/article/bionik-wassergewinnung-nach-art-des-nebeltrinker-kaefers-a85495|author=Martina Rüter|title=Bionik: Wassergewinnung nach Art des Nebeltrinker-Käfers|accessdate=2012-3-7}}</ref> A módszer ott nem vált be, mert a hálóból csak nagyon kis mennyiségű vizet lehetett levezetni.
 
A német ''Institut für Textil- und Verfahrentechnik (ITV)'' kutatóintézet továbbfejlesztette az eljárást.<ref name=autogenerated6>{{cite web|url=http://www.bio-pro.de/magazin/thema/00172/index.html?lang=de&artikelid=/artikel/05999/index.html|title=Von Nebelkämmen und Tausammlern|accessdate=2012-3-7}}</ref> [[Műszaki textíliák#Kelmefajták|Üreges kelmét]] használtak fel a ködből származó vízcseppek felfogására, mert az ezt a kelmeszerkezetet alkotó [[Szálasanyagok#Csoportosítás a szálak hossza szerint|filamentfonalak]] sokkal nagyobb összfelületet képeznek, mint a korábbi próbálkozásoknál alkalmazott kelmetípusok. Így nagyobb mennyiségű vízcseppet tudnak felfogni és a gyűjtőedénybe lecsorgatni. Ezzel az eljárással egy éjszaka alatt négyzetméterenként 55 liter víz összegyűjtését érték el, a korábbi kísérletek során elért 5 literrel szemben. A kutatók nagy jövőt jósolnak ennek a módszernek.<ref name=autogenerated6>< /ref>
 
[[Peru]]ban, a [[Lima|Limához]] közeli Bellavista településen, egy különösen vízhiányos területen 4×8 méteres hálókból álló víznyerő telepet létesítettek. Itt erősen ködös napokon hálónként 568 liter vizet nyertek, többrétegű hálók alkalmazásával ez elérte a 2271 litert is.<ref>{{cite web|url=http://news.nationalgeographic.com/news/2009/07/090709-fog-catchers-peru-water-missions.html|title=Fog Catchers Bring Water to Parched Villages|accessdate=2012-8-30}}</ref>
107. sor:
 
==További információk==
 
* [http://www.lazarky.hu/08pub/TF404.pdf Bionika a textiliparban]
 
{{kiemelt}}
 
{{DEFAULTSORT:Bionikaatextiliparban}}
[[Kategória:Textilipar]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bionika_a_textiliparban”