„Bioüzemanyag” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
1. sor:
[[File:Afghanistan Opium Ethanol Energy - 04082008.jpg|thumb|300px|[[Afganisztán]], [[ópium]] - [[etanol]] - energia termelés. ]]
 
A '''bioüzemanyagok''' olyan üzemanyagok vagy tüzelőanyagok, amelyeket a növényi vagy állati biomasszából állítanak elő. A bioüzemanyagok lehetnek szilárd, cseppfolyós (pl. [[bioetanol]], [[biodízel]]) és gázneműek (pl. biogázok). Az Európai Unió arra törekszik, hogy növelje a bioüzemanyagok felhasználását. Ennek a célnak a megvalósítására jött létre az Európai Bioüzemanyagok Technológiai Platform.<ref>[http://www.biofuelstp.eu/ European Biofuels Technology Platform]</ref>.
 
== Szilárd biomassza ==
7. sor:
 
== Cseppfolyós bioüzemanyagok ==
A cseppfolyós bioüzemanyagokat elsősorban a járművek meghajtására szolgáló üzemanyagok részleges vagy teljes helyettesítésére állítják elő. Már a járműgyártás hajnalán előkelő szerepük volt mint az újonnan létrehozott gépezetek üzemanyagainak. Az [[Otto-motor]]t [[Nikolaus Otto]] az etanol használatára tervezte, [[Rudolf Diesel]] motorjának üzemanyaga a mogyoróolaj volt. Csak amikor a [[kőolaj]] – amelynek energiasűrűsége lényegesen magasabb a bioüzemanyagokénál – szélesebb körben hozzáférhetővé vált, akkor hanyatlott le a bioüzemanyagok alkalmazása. A bioetanolt [[Brazília|Brazíliában]] már az 1970-es évek óta széles körben használják, főleg a fosszilis energiahordozók szűkössége miatt. 2006-ban a bioetanol az üzemanyag-felhasználás 45%-át tette ki az országban. Jelenleg az ígéretes kutatások folynak az algákból nyerhető cseppfolyós üzemanyag kialakítására, mivel ezek az egyszerű növények különösen nagy hatásfokon hasznosítják a szén-dioxidot.<ref>[http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/alga-a-jovo-biouzemanyag-forrasa-000097 Algák és más harmadik generációs bioüzemanyagok]</ref>.
 
== Biogázok ==
18. sor:
 
== Kétségek ==
Hamarosan azonban jelentős kérdőjelek vetődtek fel a szakértők egyre szélesebb körében. A mezőgazdaság egy részének átállítása a bioüzemanyag termelésére egyes kritikusok szerint az élelmiszerárak növekedését eredményezte, különösen a kínai élelmiszerimport megugrásával párosulva. Mexikóban zavargások törtek ki a [[tortilla]] árának megugrása miatt, ami állítólag közvetlen összefüggésben volt a bioüzemanyagok termelésének fellendülésével. Roscoe Bartlett, a washingtoni képviselőház tudományos bizottsága energia- és környezetvédelmi albizottságának tagja szerint a bioüzemanyagokkal szembeni várakozások túlzottak voltak. Számításai szerint ha az Egyesült Államok egész kukorica-termését bioetanol előállítására fordítaná, ez is csak a felhasznált kőolajszármazékok 2,4%-át váltaná ki. Más kutatók arra mutatnak rá, hogy az új földek bevonása a bioüzemanyagok előállításába súlyos természetkárosító hatással járhat például az [[esőerdő]]k számára. További kutatások megkérdőjelezték magát a széndioxid-megtakarítás nagyságát, valósságát is. Ha számításba vesszük a termelés és szállítás során felhasznált üzemanyagot és műtrágyát, a megtakarítások igen szerények lesznek.<ref>[http://www.friendsofeurope.org Horizon 2020, a Friends of Europe Environment Project]</ref>.
 
A bioüzemanyagok második generációjának fejlesztői igyekeztek választ találni ezekre a problémákra. A biobutanol energiasűrűsége nagyobb az etanolénál. A cellulóz-alapú bioüzemanyagok nem az egyéb szempontból is értékes mezőgazdasági termést, hanem a hulladékokat (kipréselt cukornád, kukoricaszár) használják fel. Az előrelépés ellenére ezek a megoldások még távol állnak a kereskedelmi alkalmazhatóságtól.