Főmenü megnyitása

Módosítások

176 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
linkek
 
== Történelem ==
Első írásos említése [[1283]]-ből származik, ekkor a ''Halics-volhíniai fejedelemség'' része volt. Nevének eredete tisztázatlan, lehet a ''rov'' (árok) származéka, de lehet sík, sima ''(rovnij)'' jelentésű is. A [[14. század]] második felében a ''[[Litván Nagyfejedelemség]]''hez került. [[1492]]-ben nyerte el a magdeburgi városi jogokat.
 
[[1640]]-ben a tatárok, [[1648]]-ban [[Bohdan Hmelnickij]] felkelői, [[1706]]-ban pedig [[XII. Károly svéd király|a svéd király]] hadai pusztították. [[1723]]-ban a ''Lubomirski'' mágnásdinasztia birtoka lesz, akik kisebb erődöt és rokokó kastélyt is építettek itt. [[1793]]-ban az [[Orosz BirodalomhozBirodalom]]hoz csatolták, a ''[[Volhíniai kormányzóság]]'' járási székhelye lett.
 
[[1873]]-ban épült meg a vasút (a Kijev-[[Breszt]] vonalon). 1881-ben és 1891-ben tűzvész pusztított, [[1897]]-ben 24,8 ezer lakosa volt. A századfordulón a főként zsidó lakosságú városban [[gyufa]]- és cukorgyár is működött. [[1905]] decemberében a város dolgozói 9 napos sztrájkkal támogatták a forradalmat. [[1918]]. január 1-jén alakult meg a városban a Rovnói Vörös Gárda ''V.I. Kikvidze'' vezetésével, mely később végigharcolta az egész polgárháborút. [[Fájl:Rivne6.JPG|thumb|200px|Az Osztrovszkij-színház]]
 
[[1918]]-ban a németek kezére került, majd 1919. április-májusában rövid ideig az ''[[Ukrán Népköztársaság]]'' kormányának székhelye volt. Ezután a bolsevikok, majd a lengyelek kezére került. 1920 nyarán különösen heves harcok dúltak ''[[Szemjon Mihajlovics Bugyonnij|Bugyonnij]]'' lovashadserege és a lengyelek, valamint ''[[Szimon Vasziljovics Petljura|Petljura]]'' hadai között, ekkor esett el itt a polgárháború híres alakja, a szerb ''Oleko Dundics.''.
 
A rigai egyezmény értelmében [[Lengyelország]]hoz csatolták 1921-ben és 1939-ig a ''Volhíniai vajdaság''hoz tartozott. 1930-ban a lengyel rendőrség letartóztatta a helyi ukrán értelmiség vezetőit. 1939-ben 42 ezer lakosa volt.
 
1939 szeptemberében a Szovjetunióhoz csatolták, majd decemberben területi székhellyé vált. [[1941]]. [[június 28.|június 28-án]] a németek kezére került, akik itt rendezték be a megszállt Ukrajna (U''krajna Főkormányzóság'') és ''Koch'' birodalmi biztos székhelyét, itt nyomtatták a [[szovjet rubel]]t 1942-ben felváltó ''karbovanyec''-bankjegyeket is. A város zsidó lakosságát (a teljes lakosság felét, mintegy 23 ezer embert) a közeli ''Szoszenki-erdő''ben gyilkolták le 1941. november 6-8. között. Az életben maradtakat (5 ezer lakost) gettóba zárták, majd 1942 júliusában [[Kosztopil]]ben őket is likvidálták. A németek ellen az [[SZKP]] illegálisan működő területi bizottságának (melynek élén ''V.A. Begma'' állt) irányításával számos szabotázsakciót követtek el. A Vörös Hadsereg [[1944]]. [[február 2.|február 2-án]] foglalta vissza a várost.
[[Fájl:Rivne2.JPG|thumb|200px|A területi tanács épülete]]
A háború után gyors népesség- és ipari növekedés kezdődött. [[1959]]-ben 56 ezer, [[1970]]-ben már 116 ezer lakosa volt. [[1954]]-ben a kijevi talajmeliorációs intézetet telepítették le a városban. 1958-ban tévétorony kezdte meg működését. 1960-ra felépült az Osztrovszkij területi színház épülete. Az 1960-as években kezdte meg működését a vegyipari és a lenfeldolgozó kombinát. 1991-ben nevét hivatalosan is Rovnóról Rivnéra változtatták. Napjainkban az ukrán nacionalista erők egyik erőssége a város, még 1991-ben lebontották a Lenin szobrot és a város főutcáját is átnevezték (Béke utcáról Katedrális utcára). 1999-ben a Függetlenség terén felavatták [[Tarasz Sevcsenko]] emlékművét. Más ukrán városoktól eltérően lakosságszáma az 1990-es években is nőtt, 1989-ben 228 ezer, 2001-ben 249 ezer lakosa volt. [[Fájl:Rivne8.JPG|thumb|200px|A Szvjato-Voszkreszenszkij-templom]]
[[Fájl:Rivne8.JPG|thumb|200px|A Szvjato-Voszkreszenszkij-templom]]
 
== Gazdaság ==
A város a második világháború után vált sokoldalú ipari központtá. Sokoldalú gépipar (traktoralkatrészek gyártása, villamosgépgyár, szerszámgépgyár), vegyipari kombinát (nitrogénműtrágya-, kémsavgyártás), textilipar (lenkombinát), élelmiszeripar (konzervgyártás, tejfeldolgozás, húskombinát, tésztagyár). Bútorgyártás, építőanyagiparépítőanyag-ipar.
 
Rivnén keresztülhalad a [[Lviv]]et (205 km) Kijevvel összekötő M03-os főút, de főutak kötik össze [[Luck]]kal (77 km), a [[Fehéroroszország|fehérorosz határral]] (151 km) és [[Osztroh]]hal (44 km) is. Vasúti csomópont, elágazás [[Szarni]] és [[Kovel]] felé. Kijev és Lviv felé a közeli [[Zdolbunyiv]]en keresztül van vasúti összeköttetés. [[1977]] óta repülőtere is van. A városi forgalmat [[1974]] óta trolibuszok bonyolítják le.
 
Rivne egyben fontos kulturális központ is, pedagógiai intézete, számos technikuma van, színház, filharmónia és honismereti múzeum is működik Rivnében. [[Fájl:Rivne9.JPG|thumb|200px|A 2001-ben épült új katedrális]]
 
 
== Híres rivneiek ==
* ''DanDán Ben-Amoc'' (1924–1989) – izraeli író itt született ''Moszja Tejlimzejger'' néven.
* ''[[Szerhij Mikolajovics Honcsar|Szerhij Honcsar]]'' (1970) – ukrán kerékpárversenyző itt született.
* ''[[Vlagyimir Korolenko]]'' (1853–1921) – orosz író a rovnói gimnáziumban tanult 1867–1871 között.
* [[Jurij Vitalijovics Lucenko|Jurij Lucenko]] (1964) – ukrán politikus (2005–2006 között, majd 2007-től belügyminiszter) itt született.
* ''Nohem Stif'' (1879–1933) – nyelvtudós itt született.