Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
A nyugati részeken fokozatosan a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] ragadta magához a császári jogosítványokat, először csak mintegy megőrzésre, amit azután a nyugati császárság felújításakor [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyra]] és utódaira visszatestált. A köznyelvben a volt római területeken kívül császári címként a legalacsonyabb caesar, kaiszar, kaiser, car alak terjedt el, de Nagy Károly hivatalosan latinul az ''Imperator Romanorum'' címet vette fel, ami egyenrangúvá tette a bizánci baszileusz ''autokratór'' rangjával.
 
Az Ottók idején a császári hatalom elsőbbsége a pápai hatalommal szemben vitathatatlan volt, bár a császárság feltételei között szerepelt a Rómában megtörtént pápa általi [[koronázás]]. További feltételként a [[Német-római Birodalom]] idején császárrá csak azt lehetett koronázni, akit előbb német [[király|királlyá]] választottak, majd [[Milánó]]ban a lombard vaskoronával Itália királyává (később római királlyá) is koronáztak. Ez biztosította a nyugati császári cím kizárólagosságát. Sok német király csak élete vége felé tudott így császárrá is válni, hiszen ahhoz hadsereggel át kellett kelni az Alpokon és eljutni Rómáig, miközben otthon is meg kellett tartania az ellenőrzést országai felett.
 
A császári hatalom az [[invesztitúraharc]]ok során fokozatosan hanyatlott, először [[VII. Gergely pápa]] nyilvánította ki, hogy a császári jelvények és hatalom teljessége kizárólag a pápát illetik. A császári cím a [[vesztfáliai béke]] után vált teljesen névlegessé [[1648]]-ban, és [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] nyomására a német-római császári cím meg is szűnt.
[[Konstantinápoly]] [[1453]]-as eleste után megszűnt a keleti keresztény császári cím, a török [[szultán]], [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] azonban felvette a hasonló értelmű [[padisah]] címet, magának vindikálva ezzel az Európa feletti uralmat. Később a [[mohácsi csata|mohácsi győztes]] [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] ennél is tovább ment. A pápai [[tiara]] (hármas korona) mintájára négyes koronát csináltatott magának, amivel a pápa feletti elsőbbségi igényét nyilvánította ki.
 
A császári címmel azonos értelműnek szokás még tekinteni az ókori [[mezopotámia|Mezopotámiában]] a '''négy világtáj királya''' címet, amit [[Narám-Szín]] akkád uralkodó vett fel, és eszerint ő lett volna a világ első császára.
 
A perzsa '''királyok királya''' ([[sah]]insah) cím is ide tartozik, amit [[Reza Pahlavi iráni sah|Reza Pahlavi]] is viselt. Ezt a perzsa címet vette fel [[Nagy Akbar mogul sah|Nagy Akbar]], a [[Mogul Birodalom]] uralkodója.
 
Az etióp [[Hailé Szelasszié etióp császár|Hailé Szelasszié]] ''[[négus|negus negesti]]'' címe is császári cím, ennek nyomán viselte az olasz király is az [[Etiópia uralkodóinak listája|Etiópia császára]] címet [[1936]] és [[1943]] között.
Németország az osztrákok legyőzése ([[königgrätzi csata]]) és III. Napóleon megbuktatása után [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetése alatt egyesült Ausztria kihagyásával (ún. [[Észak-német Szövetség|kisnémet egység]]), és [[Versailles]]-ban 1871. január 18-án kikiáltották a [[Német Birodalom|Német Császárságot]], a császári címet a porosz királynak, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmosnak]] adva. Ezután lett a hagyományosan franciaellenes és németbarát brit politika németellenes és francia szövetséges.
 
[[Viktória brit királynő]] 1876-ban lett regina et imperatrix (királynő és császárnő), miután – távollétében – Delhiben január elsején formálisan bevezetik a császárságot. Ettől a naptól aláírása „Victoria RI”. Unokája, [[V. György brit király|V. György]] 1911. december 12-én [[Delhi]]ben veszi fejére az indiai császári koronát.<ref group="J">Ez volt az első eset, hogy angol uralkodó interkontinentális utat tett. Trónörökösként György 1905-ben már járt Indiában.</ref>. [[VI. György brit király|VI. György]] 1949-ben, [[India]] függetlenné válásakor elvesztette az „India császára” címet.
 
== Ázsiában ==
291 343

szerkesztés