„Eisemann Mihály” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:Eisemann Mihály sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Eisemann Mihály sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 33/3-2-32]]

 

== Életpályája ==

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/9056 110 éve született Eisemann Mihály].</ref> 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen [[Varga Vilma]] növendéke lett. [[1917]]-ben felvették a [[Zeneakadémia|Zeneakadémiára]], [[Kodály Zoltán]], [[Siklós Albert]] és [[Weiner Leó]] voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a ''Budapesti Jogi Egyetemen''. 1924. december 17-én Budapesten, a [[Józsefváros]]ban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12386-29422-67 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.]</ref> [[1923]] és [[1927]] között bárzongorista volt a Stefánia úti ''Admiral'' bárban. Itt fedezte fel [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], akkor már ismert szövegíró. A ''Szeret-e még?'' és a ''Lesz maga juszt is az enyém'' című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. ''Három mákvirág'' címmel [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]]val írta meg első operettjét, amelyet ''Miss Amerika'' címmel mutatott be a [[Fővárosi Operettszínház]] [[1929]]. [[január 12.|január 12-én]]. [[1931]]-ben a ''Die Schwebende Jungfrau'' című német filmhez írt először filmzenét. [[1931]] és [[1943]] között 11 magyar filmhez írt filmzenét. [[1945]] után ismét bárzongorista lett, [[1958]]-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a ''Bástyasétány 77''-et (vagy ''"A Bástya"'', ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a [[Fővárosi Nagycirkusz]] karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a ''Cirkusz csillaga'' című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. [[1965]]-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a [[szabadka]]i színházban. Haláláig [[Budapest]]en élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936).

 

 

== További információk ==

* [http://eisemannmihaly.hu Eisemann Mihály zeneszerző oldala]

* [http://gramofon.nava.hu/68773952/senorita Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)]

* Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.

* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

 

{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|zene||Opera}}

 

[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]

[[Kategória:Operettszerzők]]