„Eurich nyugati gót király” változatai közötti eltérés

'''I. Eurich''', más írásmóddal '''Evaric''' vagy '''Erwig''' ([[440]] k.<ref name=mittelalter>{{cite web | title = Eurich König der Westgoten (466-484) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/e/eurich_westgoten_koenig_484/eurich_westgoten_koenig_484.html | language = német | accessdate = 2005-06-25}}</ref> – [[484]]. [[december 28.]]<ref name=mittelalter/>) a [[nyugati gótok]] királya [[466]]-tól haláláig. [[I. Theuderich nyugati gót király|I. Theuderich]] egyik fia volt. Nevéhez fűződik az első germán joggyűjtemény, a ''"Codex Euricianus"'', amelyet a római hivatalnokok vetettek papírra.<ref name=nepvandorlas>Hans Reichardt: '''A népvándorlás''' (''Die Völkerwanderung'', Nürnberg, 1982), magyar kiadás: Mi micsoda sorozat, Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7937-65-X, 38. oldal</ref>. Számos hadjáratot indított, és birodalmát a [[Loire]]-tól és a [[Rhône]]-tól egészen Hispániáig terjesztette ki.<ref name=nepvandorlas/>. Elfoglalta [[Clermont]] és [[Auvergne]] városait.<ref name=barbarkiralyok/>.

<ref name=getica>Iordanes: '''Getica''' – ''A gótok eredete és tettei'' (fordította: a [[Pécsi Tudományegyetem|PTE]] Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége Kiss Magdolna vezetésével, szerkesztette: Kiss Magdolna), 4. kiadás, L'Harmattan, Budapest, 2005, ISBN 963-9457-69-8, 183. oldal</ref> Az ő uralkodása alatt jött létre a független gót állam.<ref name=barbarkiralyok>Sz. Jónás Ilona: '''Barbár királyok''', Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 15. oldal</ref>. Uralma alatt bontották fel a vizigótok a szövetséget a Nyugatrómai Birodalommal.<ref name=getica/>. [[468]]-ban pedig bevonult [[Hispania|Hispániába]] is.<ref name=getica/>. [[Anthemius római császár]] hiába próbálta Riutimis britanniai király segítségével megállítani.<ref name=getica/>. Eurich elfoglalta [[Areverna]] városát,<ref name=getica/>, amelynek élén akkor Ecdicius, a rómaiak parancsnoka állt,<ref name=getica/>, majd [[473]]-ban [[Arelatum]]ot és [[Massilia|Massiliát]] saját területéhez csatolta.<ref name=getica/>. Lényegében [[477]]-re megteremtette nagybirodalmi álmát<ref name=getica/>: létrehozott egy zárt gót hazát, melyet vizek határoltak és amely Gallia jelentős részét magába foglalta.<ref name=getica/>. Hispaniában a teljes északi rész, Tarraconensis provincia az [[Ebro]] folyónál a gótok kezére kerül.<ref name=getica/>.

Eurich kiadott egy törvénykönyvet is, melyben a gót és a római alattvalók viszonyát szabályozta<ref name=barbarkiralyok/> ([[475]] körül<ref name=getica/> – elsőként a germán uralkodók közül<ref name=getica/>). A régi római adminisztrációs és pénzügyi szervezetet megtartotta, és az általa kinevezett [[dux]]ok és [[comes]]ek irányítása alá helyezte.<ref name=barbarkiralyok/>. Uralkodása alatt érte a fénykorát a nyugati gót királyság.<ref name=barbarkiralyok/>. [[Toulouse]]-i (Tolosa) udvara nemzetközileg is tekintélyes volt.<ref name=barbarkiralyok/>.

Eurich is ariánus keresztény volt.<ref name=barbarkiralyok/>. Az [[arianizmus]]t a gótok függetlenségével azonosította, a [[katolicizmus]]t pedig a [[Római Birodalom]] uralmával.<ref name=barbarkiralyok/>. Bár nem üldözte a katolikusokat, de ha megürült egy [[püspök]]i szék, azt nem töltötte be.<ref name=barbarkiralyok/>.