Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  3 évvel ezelőtt
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
A korai bronzkori palotáktól<ref>Li Liu. ''The Chinese Neolithic: Trajectories to Early States.'' Cambridge University Press (2004) 230-237.</ref> kezdve valamennyi kínai főváros {{kínai|feng shui|fengsuj}} elvek szerint épült és rendezkedett be. Ezeket az építési szabályokat a {{kínai|Zhou|Csou}}-korban (kb. i.e. 1066-221) írták össze végül a ''{{kínai|Kaogong ji|Kaokung Csi}}'' (考工記 „Mesteremberek kézikönyve”). Az építők számára egy ács-kézikönyvben, a ''{{kínai|Lu Ban Jing|Lu Pan Csing}}'' (魯班經 „Lu Pan klasszikusa”) c. műben foglalták össze az irányelveket. A temetőket és sírhelyeket ugyancsak {{kínai|feng shui|fengsuj}} alapján alakították ki. A legkorábbi feljegyzések szerint a sírokra gyakran az élők lakhelyeire használt kifejezéssel (宅 ''{{kínai|zhái|csaj}}'') utaltak, valószínűleg a holtak lakhelyeinek tekintették azokat és alapjában véve nem tettek különbséget.<ref name="Zangshu" /> Ez egészen az Öt dinasztia korszakáig (i. sz. 907–960) így volt, de akkortól a {{kínai|feng shui|fengsuj}} különvált az élők lakhelyének (阳宅風水, ''{{kínai|Yang Zhai Feng Shui|Jang Csaj Fengsuj}}'') és a holtak békés nyughelyének (阴宅風水, ''{{kínai|Yin Zhai Feng Shui|Jin Csaj Fengsuj}}'') tanulmányozására irányuló módszerekre.<ref>[http://www.fengshuidirectory.com/franklin.htm Origins of Feng Shui by Linsey Franklin]</ref> Prof. {{kínai|Wang Qi-Heng|Vang Csi-Heng}} 王其亨 szerint a kedvező sírhely kiválasztásának valódi célja az volt, hogy a leszármazottak megfelelőképp kifejezhessék az őseik iránti hódolatukat és cserébe nem vártak el semmit. Őseikhez illő, tiszteletteljes kegyhelyet igyekeztek kialakítani ezzel, ahogyan a konfuciuszi gyászszertartások előírják.<ref>[http://howardchoy.wordpress.com/2009/10/30/prof-wang-qi-heng-and-yinzhai-feng-shui-again/ Prof. Wang Qi-Heng on Yinzhai Feng Shui]</ref>
 
Az égi energiák földi hatásaira, illetve a nyolc égtáj felől érkező hatásokra vonatkozó megfigyeléseket a [[Kínai ókor|Tavasz-Ősz korszakig]] (i. e. 770 – i. e. 476.) visszanyúló ''Háztérképek az Öt Család számára'' (圖宅五姓, {{kínai|Túzhái wǔxíng|Tucsaj vuhszing}}) avagy ''Lakóhelyek módszere az Öt Család számára'' (五姓宅法,, ''{{kínai|Wǔxíng Zhái Fǎ|Vuhszing Csaj Fa}}'') néven rendszerezték egykor, de ez már a [[Tang-dinasztia|Tang-korra]] elavulttá vált,<ref>[http://hi.baidu.com/%D6%F1%C1%D6%C2%AA%CA%D22007/blog/item/21e2f9ee793406fdb2fb95b1.html Geomancy and Traditional Folk House]</ref>, a {{kínai|feng shui|fengsuj}} jelentősen továbbfejlődött s különféle megközelítések születtek. például a {{kínai|Wei|Vej}}-dinasztia uralkodása idején (i. sz. 386–538) a ''Nyolc Ház módszer'' (八宅法, ''{{kínai|Bāzhái Fǎ|Pacsaj Fa}}''), amely ma is nagy népszerűségnek örvend.<ref name="The Complete Idiot's Guide to Feng Shui" /><ref>[http://ccr.tnua.edu.tw/paper_2/paper_2_16.htm A Preliminary Survey on the Dunhuang Manuscripts of Fengshui]</ref> A táj és a terepformák elemzésére és a kedvező helyek kiválasztására vonatkozó alapelveket elsőként a kései [[Han-dinasztia|Han-korban]] (i. sz. 190-220) foglalták össze a '''Temetkezések klasszikusában''' (葬经, ''{{kínai|Zàngjīng|Cangcsing}}''). Mintegy száz évvel később, korának elismert tudósa, [[Kuo Pu|{{kínai|Guo Pu|Kuo Po}}]] saját megfigyelései alapján kiegészített és letisztázott '''Temetkezések könyve''' (葬書, ''{{kínai|Zàngshū|Cangsu}}'') címen a {{kínai|Qianlong|Csienlung|乾隆|első=1}} császár uralkodása idején összeállított legnagyobb kínai szöveggyűjteményben, a ''Négy Tárház Összes Könyvében'' (四庫全書, ''{{kínai|Sìkù Quánshū|Szeku Csüansu}}'').<ref name="The Complete Idiot's Guide to Feng Shui" /><ref>[http://zh.wikisource.org/zh-hant/%E8%91%AC%E6%9B%B8 葬書 維基文庫,自由的圖書館]</ref> Azóta is ezt tekintik a hagyományos {{kínai|feng shui|fengsuj}} legfontosabb alapművének. Ezt az eszmerendszert {{kínai|Wang Wei|Vang Vej}} ''{{kínai|Kiangxi|Kianghszi}}'' módszernek, {{kínai|Ding Juipu|Ting Zsuipu}} pedig 形勢派 ''{{kínai|Xíngshì Pài|Hszingsi Paj}}'' néven nevez, amit a nyugatiak tévesen „forma iskolaként” emlegetnek. Azért téves az „iskola” elnevezést használni, mert nem a {{kínai|feng shui|fengsuj}} különálló ágazatáról vagy intézményéről van szó, hanem a kifejezetten a formákra vonatkozó megfigyelések, tanítások rendszerezett összességéről. Azok, akik ismerték a teljes képet, együtt alkalmazták a nyugati világban „iránytű iskolaként” elhíresült, az időszerűséggel foglalkozó és a ''{{kínai|qi|csi}}'' mintázataira vonatkozó tanításokkal, amelyet {{kínai|Wang Wei|Vang Vej}} az Ősök csarnokának nevez, {{kínai|Ding Juipu|Ting Zsuipu}} pedig 理氣派 ''{{kínai|Lǐqì Pài|Licsi Paj}}'' kifejezéssel illet.<ref name="The Complete Idiot's Guide to Feng Shui" /><ref name="Bennett, Steven J. 1978">Bennett, Steven J. (1978) "Patterns of the Sky and Earth: A Chinese Science of Applied Cosmology." ''Journal of Chinese Science.'' 3:1-26</ref><ref>[http://www.accfs.com/index_files/Page602.htm Schools of Classical Feng Shui: San He and San Yuan by Denise A. Liotta-Dennis, 2009]</ref> Az nyugati elnevezésbeli megkülönböztetés már csak azért is téves, mert mindkettőnél használhatnak iránytűt.<ref>[http://www.kanyu-world.net/index.php?main_page=page&id=22 Feng Shui Schools]</ref> Azok, akik csak az egyik „iskola” tanításait ismerték, hiányos és pontatlan elemzéseket állítottak fel. Számos eszmerendszer létezett a történelem során, többségük csak a {{kínai|feng shui|fengsuj}} tanainak egy részét ismerte. A XIX. században {{kínai|Shen Zhu Reng|Sen Csu Zseng}} 沈竹礽 mester – a XVII. századi {{kínai|Jiang Da Hong|Csiang Ta Hong}} 蔣大鴻 nagymester tanításaiból kiindulva – összhangba hozta a különböző elméleteket a '''{{kínai|Xuan Kong Pai|Hszüan Kong Paj}}''' égisze alatt a '''{{kínai|Xuan Kong Mi Zhi|Hszüan Kong Mi Csi}}''' (玄空秘旨 ''Az Idő és Tér titkainak bölcsessége''), illetve '''{{kínai|Shen Shi Xuan Kong Xue|Sen Si Hszüan Kong Hszüe}}''' (沈氏玄空學 ''Shen mester Idő-Tér tanulmánya'') című klasszikus műveiben.<ref name="The Complete Idiot's Guide to Feng Shui" /><ref>[http://www.astro-fengshui.com/Xuan%20Kong%20Da%20Gua%20Correspondence%20Course.pdf Xuan Kong Da Gua Correspondence Course]</ref>
 
=== Korai eszközök és módszerek ===
A hagyományos {{kínai|feng shui|fengsuj}} több, mint 3500 évet<ref>Aihe Wang. ''Cosmology and Political Culture in Early China.'' 2000: 55</ref> ölel fel a mágneses iránytű feltalálását megelőzően. Alapvetően csillagászati és kozmológiai megfigyelésekből ered.<ref>Feng Shi. Zhongguo zhaoqi xingxiangtu yanjiu. ''Zhiran kexueshi yanjiu,'' 2 (1990).</ref> Mondák<ref>[http://fengshuihungary.hu/feng_shui/tortenet A fengshui története a kezdetektől a hadakozó fejedelemségek koráig]</ref> alapján és régészeti leletekből következtetünk az őstörténeti időszakra,<ref>Aihe Wang. ''Cosmology and Political Culture in Early China.'' 2000: 54-55</ref>, amikor a vándorló törzsek főleg jóslással, jóscsontok használatával kerestek megfelelő helyet a letelepedéshez. Az ősi {{kínai|feng shui|fengsuj}} mesterek koruk nagyra becsült tudósaiként az uralkodók szolgálatában álltak. Elsősorban a paloták, szentélyek és a sírok helyének kijelölése volt a fő feladatuk, de a hadászat területén is stratégiai jelentőségű számításokkal szolgálták a császárt.<ref>[http://www.fengshuitanacsadok.hu/fengshui_kincstar.php#feng_shui Tér-Idő Tradicionális Feng Shui – A Feng Shui története]</ref>
 
Az i. e. 130 körül megtalált, ősi szertartások leírását tartalmazó '''{{kínai|Zhou|Csou}} rítusai''' (周禮, ''{{kínai|Zhōulǐ|Csouli}}'') szerint a {{kínai|feng shui|fengsuj}} mesterek kezdetben [[gnómon]]t használtak méréseikhez. A kínaiak a [[cirkumpoláris|cirkumpoláris csillagok]] alapján tájolták észak-déli irányba a településeiket. Paul Wheatley megfigyelte,<ref>''The Pivot of the Four Quarters'' (1971: 46)</ref> hogy olykor egyszerűen megfelezték a felkelő és lenyugvó nap pályája által bezárt szöget, hogy meghatározzák az északi irányt. A {{kínai|feng shui|fengsuj}} mérőeszköz helyes beállításához alkalmazójának meg kellett vizsgálnia az adott időpontra vonatkozó égi jelenségeket is.<ref>Mark Edward Lewis (2006).'' The Construction of Space in Early China.'' p. 275</ref>
 
=== Az öt változó állapot ===
Ősi kínai viszonyrendszer, amely a világegyetemben lezajló folyamatokat és kölcsönhatásokat modellezi a természetben megfigyelhető alapjegyekkel. ''Öt elem'' néven is ismert, de helyesebb rá alkalmazni az '''öt átmenet''' avagy '''öt változó állapot''' (五行, {{kínai|wŭxíng|vuhszing}}) kifejezést. A ''{{kínai|qi|csi}}'' ötféle minőségét (fa, tűz, föld, fém, víz) is jelképezi, lehet {{kínai|yin|jin}} és {{kínai|yang|jang}} jelleg szerint osztályozni az egyes állapotokat (fa, tűz, föld: {{kínai|yang|jang}}; fém, víz: {{kínai|yin|jin}}). Ezek nem azonosak az indiaiak öt őselemével (fa, tűz, föld, levegő, éter), amik a világegyetemet alkotó anyagi szubsztanciákat, ősprincípiumokat jelölik,<ref>Gauranga Das: Vasztu - Az otthonteremtés időtlen tudománya, Lál kiadó, 2000., 27-33. oldal</ref>, nem pedig változásokat. Az öt átmenet ad életet minden létezőnek, összegyűlik és hegyekké, vizekké sűrűsödik. Az első magyarázata szerint természetes folyamatokként kell értelmezni, mint például lecsurgó víz, fellobbanó tűz, meghajló fa, olvadó fém és halmozódó föld.<ref>Shujing, „Hongfan”; Legge 325.</ref> A Han-korra már a ''qi'' öt állapotát jelentette; a fogalmat hasonlóként értelmezték, mint a víz halmazállapot-változásait.<ref name="Zangshu" />
 
=== Nyolc trigramm ===
A Változások könyvének (移經, ''{{kínai|Yí Jing|Ji Csing}}'') alapját is képező '''nyolc trigramm''' (八卦, ''{{kínai|bā guà|pa kua}}'') eredete valamely mondabeli lény testén felfedezett sötét és világos pontokból álló mintázat.<ref>[http://www.fengshuitanacsadok.hu/fengshui_kincstar.php#ba_gua Tér-Idő Tradicionális Feng Shui – Ba Gua]</ref> A legendák szerint ''{{kínai|Fu Xi|Fu Hszi}}'' (i.e. 3000 körüli törzs vagy annak vezetőjének neve) a Sárga-folyóból felbukkanó sárkányló hátán látta meg a '''{{kínai|He Tu|Ho Tu}}''' ábrát,<ref>[http://www.fengshuitanacsadok.hu/fengshui_kincstar.php#he_tu Tér-Idő Tradicionális Feng Shui – He Tu]</ref>, amely az világegyetem mozdulatlan egyensúlyi állapotát jelképezi a nyolc trigramm '''korai vagy Ég előtti''' sorrendjével (先天八卦, ''{{kínai|xiān tiān bā guà|hszien tien pa kua}}''); az egymással szemben álló trigrammok egymás tökéletes kiegészítései. Egy másik legenda szerint a Luo folyóból <ref>[http://www.fengshuitanacsadok.hu/fengshui_kincstar.php#luo_shu Tér-Idő Tradicionális Feng Shui – Luo Shu]</ref> kiemelkedő óriási teknős páncéljának mintázatában vélte felfedezni a ''Nagy Yü'' (a taoista panteon egyik jelentős alakja, a folyók szabályozója) a nyolc trigramm '''késői vagy Ég utáni''' sorrendjét (後天八卦, ''{{kínai|hòu tiān bā guà|hou tien pa kua}}''), amely a világmindenséget működés közben jelképezi; a trigrammok az óramutató járásának megfelelően a természet rendje szerint követik egymást. A Luo {{kínai|Shu|Su}} ábrája alapján a nyolc égtájnak megfeleltetett nyolc trigramm szerint végzik az elemzést, az ábra középpontját a vizsgált hely gravitációs középpontjára helyezve, a teret nyolc részre osztva. Ezek azonban nem a népszerű {{kínai|feng shui|fengsuj}}ból ismert négyzetes felosztású életterületek, hanem (többnyire szabályos, 45 fokos szöget bezáró) nyolcadok; ráadásul a hagyományos {{kínai|feng shui|fengsuj}} azokénál sokkal összetettebb, matematikai és metafizikai összefüggéseken alapuló jelentéspárosításokat alkalmaz.<ref>Elizabeth Moran, Val Biktashev, Joseph Yu: ''The Complete Idiot's Guide to Feng Shui''. 2005: 82-90.</ref>
 
== Klasszikus megközelítések ==
 
== Újkori megközelítések és alkalmazások ==
Kína újkori történelmében nagy szerepet játszott a tömeges kivándorlás. A letelepedő kínai családok kulturális örökségük részeként ismertté tették a {{kínai|feng shui|fengsuj}}t az amerikai kontinensen, ahonnan azután Európába is eljutott. Azonban a nyugati világban többé-kevésbé újjáalakultak a módszerek, a New Age irányzatok hatására egyfajta titokzatos varázsmutatványként robbantak be az amerikaiak életébe.<ref>H. L. Goodall, Jr. Writing the American Ineffable, or the Mystery and Practice of Feng Shui in Everyday Life. ''Qualitative Inquiry,'' 7:1, 3–20 (2001).</ref>. Az évek során gyorsan népszerűvé vált, és elterjedt a világ többi részére is. Számos új megközelítés és eszmerendszer kapott szárnyra, átformálva s különféle egyéb praktikákkal ötvözve a nyugatra eljutott kínai hagyomány értékes morzsáit.
 
Legismertebb közülük a Thomas Lin {{kínai|Yun|Jun}} által 1986-ban megalkotott '''Black Sect''' — más néven '''[[Black Hat Tantric Buddhist Feng Shui|Black Hat Tantric Buddhist (BHTB) Feng Shui]]''' — irányzat, amely Magyarországon '''Háromajtós módszer''' vagy '''Bágua módszer''' néven terjedt el. Ennek azonban semmilyen írásos vagy régészeti bizonyítéka nincs Kínában, sem a {{kínai|feng shui|fengsuj}}, sem a Tantra, sem a kínai buddhizmus területén.<ref>Chou Yi-liang. Tantrism in China. ''Harvard J. of Asiatic Studies,'' 8:3/4 (Mar., 1945), 241–332.</ref> Ez az iskola a hagyományos {{kínai|feng shui|fengsuj}} alapelveit ötvözi a kínai népi hiedelmekkel és vallási tanokkal, valamint a professzor egyéni elképzeléseivel. Lényege, hogy különféle „transzcendentális” módszerekkel megfelelteti a ház egyes részeit bizonyos életterületeknek (család, karrier, gazdagság, szerelem stb.), és az elemzést a bejárat elhelyezkedésétől függően végzi el.<ref>[http://fengshuihungary.hu/feng_shui/iskolak/black_sect_feng_shui Black Sect Feng Shui iskola]</ref>
A '''Vasztu''' – avagy Marcus Schmieke újabb kori elnevezésével<ref>[http://timesofindia.indiatimes.com/india/German-firm-holds-trademark-rights-on-vastu/articleshow/32495421.cms The Times of India ''German firm holds trademark rights on vastu''; PTI, Dec 26, 2002, 10.41pm IST]</ref><ref>[http://www.scribd.com/doc/25024572/Hinduism-Today-Apr-May-Jun-2003 Hinduism Today, Apr/May/Jun, 2003; page 5]</ref> '''Vaszati''' – egy indiai eredetű módszer, amely az ember és környezete összhangjának megteremtését foglalja magába. Alapelveit a ''Szthapatja véda''<ref>[http://www.tmhirek.hu/TMhirek/MSZV1.html Épülettervezés és kivitelezés a Természeti Törvénnyel összhangban]</ref> örökítette meg. A {{kínai|feng shui|fengsuj}}tól eltérően itt nagyobb hangsúly helyeződik a vallási, lelki háttérrel. A legkülönbözőbb egyetemes törvényszerűségeket foglalja magában (gravitáció, energia-áramlás, a bolygók mozgása és hatása, az égtájak jellemző tulajdonságai, az öt alapelem: föld, tűz, víz, levegő és éter sajátosságai), amelynek az ősi indiai Védikus Írások istenségeivel és félisteneivel állnak szoros kapcsolatban.<ref>[http://www.vaszati.hu/vaszati/CIKKEK/MI_IS_AZ.HTM Mi is az a Vászati?]</ref> Mivel írásos emlékei, régészeti bizonyítékai régebbiek a {{kínai|feng shui|fengsuj}}énál, némelyek úgy tartják, a kínaiak tőlük vették át a {{kínai|feng shui|fengsuj}} alapjait, vagy legalábbis a vasztu nagy hatással volt a kínai építési műveltségre.<ref>[http://www.vaszati.hu/vaszati/CIKKEK/vaszatirol.htm A vászatiról]</ref> Mindezt az Indiából elvándorolt [[buddhizmus|buddhista]] szerzetesek közvetítésével magyarázzák, azonban a kínai klasszikusokból világosan kimutathatóak a {{kínai|feng shui|fengsuj}} ''[[taoizmus|taoista]]'' elvekre (pl. {{kínai|[[Yi jing]]|[[Ji csing]]}}) épülő, illetve a taoizmus kialakulása előtti időkre visszanyúló gyökerei.<ref>Eva Wong: ''Feng Shui, The Ancient Wisdom of Harmonious Living for Modern Times'', Sambhala, 1996:1-38.</ref>
 
Híres még a '''japán zen-kertrendezés''' is, amely a történeti feljegyzések szerint kínai alapokon nyugszik. Alapelveit egy XI. században élt arisztokrata, ''Tachibana no Toshitsuna'' 橘俊綱 (1028-94) foglalta össze kézikönyvében ''Sakuteiki'' 作庭記 címmel,<ref>[http://www.aisf.or.jp/~jaanus/deta/s/sakuteiki.htm SAKUTEIKI 作庭記]</ref>, amely máig meghatározza a japán kertművészet szabályait. A műben felismerhető a kínai {{kínai|feng shui|fengsuj}} és a buddhista paradicsomi kertek tanításai.<ref>Dr. Jes T. Y. Lim: Feng Shui és kert – A taoizmus és a zen a kertművelésben, Lunarimpex Bt., 2004, 19. oldal</ref>
 
== Ajánlott irodalom ==
292 508

szerkesztés