„Foix János navarrai királyi herceg” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
(linkek)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
| lábjegyzet =
}}
'''Foix János''' ([[1450]] után – [[Étampes]], [[1500]]. [[november 5.]]), [[Francia nyelv|franciául]]: '''Jean de Foix(-Grailly)''', [[okcitán nyelv|occitánul]]: '''Joan de Fois''',<ref>Ejtsd [fujsz] vagy [fujs].</ref>, [[baszk nyelv|baszkul]]: '''Joanes Foixkoa''', [[spanyol nyelv|spanyolul]]: '''Juan de Foix (Fox)''', [[olasz nyelv|olaszul]]: '''Giovanni di Foix (Fuxa)''', navarrai királyi herceg, navarrai trónkövetelő, Narbonne algrófja, Étampes és Pardiac grófja. [[Foix Germána aragóniai királyné|Foix Germána]] aragón királyné apja, [[II. Ferdinánd aragóniai király]] unokaöccse és apósa. [[XII. Lajos francia király]] sógora. [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] magyar királyné és [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Anna]] francia királyné nagybátyja. A [[Foix-ház|Foix (-Grailly)-ház]] tagja.
 
==Élete==
[[File:Blason de Foix-Béarn.svg|balra|70px]]
Apja [[IV. Gaston foix-i gróf|IV. Gaston]], Foix grófja, édesanyja [[I. Eleonóra navarrai királynő]], [[II. Ferdinánd aragóniai király]] féltestvére volt. Anyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonórának]] a trónra lépte ([[1479]]. [[január 19.]]) nyitott utat [[1479]]-ben a Foix grófi ház felemelkedésének, hiszen [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonóra]] királlyá koronázásával ([[1479]]. [[január 28.]]) a gyerekei navarrai királyi hercegek és hercegnők (vagy más néven infánsok és infánsnők) lettek, míg addig csak a grófi címet viselték apjuk, [[IV. Gaston foix-i gróf|IV. Gaston]], Foix grófja után. Foix János is ekkortól lett navarrai királyi herceg, és a 4. helyen állt a trónöröklési sorban anyja, I. Eleonóra királynő trónra léptekor. A [[Navarra|Navarrai Királyságban]], az egyetlen baszk alapítású államban, a hagyományos matriarchátus továbbélésének tekinthető, hogy a nőknek kitüntetett szerep jutott, és hogy nem tekintették tragédiának, ha egy nő foglalta el a trónt. Egy hónappal később, anyja halálakor ([[1479]]. [[február 12.]]) és idősebb bátyjának, [[Gaston vianai herceg]]nek az [[1470]]-ben bekövetkezett halála miatt az elhunyt bátyja fiának, az ő unokaöccsének, a szintén a Foix-Grailly-házból származó [[I. Ferenc Phoebus navarrai király|Ferenc Phoebus]] hercegnek a trónra léptével már a 3. helyre került, de Ferenc király halála ([[1483]]. [[január 30.]]) után [[1483]]-ban, unokahúgának, [[I. Katalin navarrai királynő|I. Katalinnak]] a trónra kerülését vitatta, bár ekkor is csak a 2. helyen állt, hiszen megelőzte ifjabb bátyja, [[Foix Péter navarrai régens|Foix Péter]] bíboros.
 
[[1479]]-ben a kiskorú unokaöccse, [[I. Ferenc Phoebus navarrai király|I. Ferenc Phoebus]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai király]] nevében régenstanács vette át Navarra kormányzását, amelynek Péter bíboros is tagja lett a sógornőjével, a kis király édesanyjával, [[Valois Magdolna navarrai régensnő|Valois Magdolnával]] együtt. Foix Péter bíboros, aki az unokaöccse mögött az első helyen állt a trónöröklésben, és így idősebb öccsét, Jánost is megelőzte a sorban, a hagyományos trónöröklést támogatta, amely szerint a nők akkor is örökölhetik a trónt, ha van más férfi tagja a dinasztiának. Eszerint egy az elsőszülöttség rangjában előbbre sorolt férfi leszármazott, azaz [[Gaston vianai herceg]] lánya, nevezetesen [[I. Katalin navarrai királynő|Katalin]] elsőbbséget élvez az elsőszülöttség szerint hátrébb sorolt herceggel, azaz Gaston vianai herceg középső öccsével, János herceggel szemben. Péter bíboros ezért az unokaöccse halála után [[1483]]-ban az elhunyt király húgát, [[I. Katalin navarrai királynő|Katalint]] támogatta a saját öccse, I. Eleonóra harmadszülöttje, János herceg ellenében, főleg, hogy Péter bíboros a másodszülött volt, és megelőzte trónkövetelő öccsét a trónöröklés sorában, még ha Péter herceg bíboros volt, és így törvényes utódai nem lehettek.
János azonban vitatta a nők trónöröklési jogát a férfiakkal szemben, így önmagát tekintette Navarra jogos királyának [[1483]]-ban, unokahúga trónra léptekor, ezért a királyságban egészen [[1494]]-ig, I. Katalin királynő pamplonai megkoronázásáig ([[1494]]. [[január 12.]]) polgárháború dúlt. János végül [[1497]]. [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én [[Tarbes]]-ban, [[Bigorre Grófság]] székhelyén, amely szintén a Foix-ház birtokában volt, megegyezett unokahúgával, Katalin királynővel, és 4000 fontnyi évjáradékért elismerte unokahúga uralmát.
 
[[1476]]-ban feleségül vette [[Valois Mária orléans-i hercegnő]]t, [[I. Károly orléans-i herceg]]nek és [[Klevei Mária orléans-i hercegné|Mária]] klevei hercegnőnek, [[Klevei Ágnes navarrai királyné]] húgának a lányát, valamint [[XII. Lajos francia király]] nővérét. Házasságukból két gyermek született. Lánya [[Foix Germána aragóniai királyné|Germána]] ([[1488]]/[[1490|90]]/[[1492|92]]–[[1538]]), akinek az első férje János nagybátyja, az anyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő]]nek a féltestvére,<ref>I. Eleonóra és II. Ferdinánd [[II. János aragóniai király]] gyermekei voltak. Az idősebb, Eleonóra János első házasságából született, és édesanyja [[I. Blanka navarrai királynő]] volt. A fiatalabb, Ferdinánd pedig a második feleségétől, [[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Enríquez Johanna]] királynétól származott.</ref> a Jánossal egykorú [[II. Ferdinánd aragóniai király]] ([[1452]]–[[1516]]) lett. Ferdinánd navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság [[II. János aragóniai király|II. János]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai]] és [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] első felesége, [[I. Blanka navarrai királynő]] jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd II. Jánosnak csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért [[1479]]-ben apja halála után Navarrát Ferdinánd nővére, [[I. Eleonóra navarrai királynő|Eleonóra]], Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Éppen Germána jogaira hivatkozva foglalta el a [[Navarra|Navarrai Királyságot]] János nagybátyja és veje, II. Ferdinánd [[1512]]-ben, és nyerte el a navarrai királyi címet, így Foix János lánya Navarra (Felső-Navarra) királynéjává vált. Navarra jogos uralkodója, Katalin királynő a királyságának a [[Pireneusok]]on túli kis csücskébe (Alsó-Navarra) szorult vissza. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. Foix János fia [[Gaston de Foix-Nemours|Gaston]] (1489–1512) herceg volt, aki apja halála után szintén magát tekintette Navarra jogos örökösének.
 
János herceg [[1495]]-ben részt vett [[VIII. Károly francia király]]nak a nápolyi koronáért folytatott hadjáratában, és Észak-Itáliában harcolt a [[Fornovo di Taro]] melletti csatában [[1495]]. [[július 6.|július 6]]-án. A francia király ekkor őt nevezte ki a [[Milánói Hercegség]] kormányzójává.
|21= 21. [[Bourbon Margit albret-i úrnő]]
|22= 22. [[I. Lajos sully úr]]
|23= 23. [[I. Izabella craoni úrnő]]
|24= 24. [[I. János kasztíliai király]]
|25= 25. [[Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné]]
 
</center>
 
{{DEFAULTSORT:János Foix}}
[[Kategória:Foix-ház]]
304 165

szerkesztés