„Folyami bödöncsiga” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
33. sor:
A csigaház 4-5 mm magas, 9-10 mm széles, 3 kanyarulatból áll, nyújtott félgömb alakú, döntő részét az utolsó kanyarulat alkotja. Alapszíne sárgásfehér vagy krémszínű, amin rendkívül változatos, vörösbarna, sötétbarna vagy sárgás-zöldes foltos vagy recés mintázat figyelhető meg. A sárgászöldes szín az édesvízi példányokra jellemző, a tengerben élők szinte feketék is lehetnek. Operculuma (lábához tapadó héjfedője,amivel elzárja háza bejáratát mikor visszahúzódik) vörösesfehér, barnásvörös szegéllyel.
==Elterjedése és életmódja==
Egész Európa (kivéve az [[Alpok|Alpokat]]at és [[Norvégia|Norvégiát]]) folyóvizeiben és tengerpartjain előfordul, egyes helyeken terjedőben levő, invazív faj. Magyarországon az ötvenes-hatvanas években figyelték meg a [[Tisza|Tiszában]],<ref>Állattani közlemények 52. köt. 1-4. sz. 107-110,1965 </ref>, azóta már a [[Duna|Dunában]] is megtelepedett, viszonylag gyakori faj és kiszorítja az őshonos bödöncsigákat ''([[Rajzos csiga|T. danubialis]], [[Sávos bödöncsiga|T. transversalis]])''. A genetikai vizsgálatok alapján<ref>Paul. M.E. Bunje [http://www.paulbunje.com/pdfs/Bunje2005.pdf Pan-European phylogeography of the aquatic snail Theodoxus fluviatilis (Gastropoda: Neritidae)] Molecular Ecology (2005) 14, 4323–4340 </ref> eredetileg a [[Fekete-tenger|Fekete-tengerben]]ben és a Duna völgyében élt, innen terjedt tovább [[Törökország]] és Észak-Itália irányába, majd [[Spanyolország|Spanyolországon]]on keresztül a [[Brit-szigetek]] partvidékeire és a [[Balti-tenger|Balti-tengerbe]]be.
 
A folyókban 13 m, a tengerekben 60 m mélységig a köveken, fatörzseken megtelepedett algákat eszi, ezért főleg köves aljzatú folyórészeken, esetleg kemény vizű tavakban, barlangi patakokban található. Inkább (de nem kizárólag) éjjel aktív. A szárazföldi csigáktól eltérően váltivarúak, szaporodási időszakuk április közepétől októberig tart. 45-65 petéjét kövekre, kagylókra vagy gyakran más bödöncsigák héjára tapasztja. A petékből a csigák kb. egy hónap múlva kelnek ki (25°C-os vízben, 20°C-osban két hónap is lehet). Élettartamuk 2-3 év.
 
[[Németország|Németországi]]i populációi veszélyeztettek, [[Svájc|Svájcban]]ban kritikusan veszélyeztetett, [[Csehország|Csehországból]]ból kipusztult, Magyarországon nem védett.
 
==Források==
{{jegyzetek}}
*Krolopp Endre: [http://www.scribd.com/doc/98036011/29/XXIX-tabla Csigák, kagylók.] Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
*[http://www.iucnredlist.org/details/165352/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján]
*Horváth Zsuzsanna: Egzotikus akváriumi csigák Magyarországon. Szent István Egyetem, Állatorvostudományi kar, Parazitólógiai és Állattani Tanszék, 2010.
48. sor:
*[http://www.animalbase.uni-goettingen.de/zooweb/servlet/AnimalBase/home/species?id=1492 Fajleírás (angol nyelven)]
*[http://animaldiversity.ummz.umich.edu/accounts/Theodoxus_fluviatilis/ Fajleírás (angol nyelven)]
 
[[Kategória:Puhatestűfajok]]
[[Kategória:Magyarország puhatestűi]]