„Hitvalló Eduárd angol király” változatai közötti eltérés

| születési hely =[[Islip]],<ref name=genealogia/><ref name=europa/><ref name=nagylexikon/>, [[Oxfordshire]]

'''III.'''<ref>Az első III. Eduárd, halála után elölről kezdték az angol királyok számozását.</ref> '''Eduárd''', más néven '''Hitvalló'''<ref>Kegyessége és a papság bőkezű pártfogása miatt kapta melléknevét. (''Révai nagy lexikona, VI. kötet'', 141. oldal)</ref> '''Szent Eduárd''' ([[angol nyelv|angol]]ul: ''Edward the Confessor''<ref name=revai/>), ([[1005]]. [[március]]a<ref name=genealogia>http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC</ref> – [[1066]]. [[január 5.]]<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 55. oldal</ref><ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9257-00-1, 7. kötet, 14. oldal</ref><ref name=revai>'''Révai nagy lexikona, VI. kötet''' (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal</ref>), az utolsó előtti angolszász király<ref>''Európa uralkodói'', 55. oldal. Valójában az utolsó angolszász király nem Eduárd utóda, II. Harold volt, hanem Edgár Atheling, [[Száműzött Eduárd]] fia, aki [[1066]]-ban – Harold halála és Normandiai Vilmos koronázása közt – pár hétig viselhette a királyi címet, de Vilmos javára megfosztották a tróntól.</ref> [[1042]]-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme, Középkor I.''', szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 424. oldal</ref>, Merciai Leofric,<ref name=vilagtortenelem/>, és az északi részek ura, Siward<ref name=vilagtortenelem/>) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.

[[II. Ethelred angol király]] és annak második felesége, Normandiai Emma fia volt. [[1016]]-ban, édesapja halála után [[Normandia|Normandiá]]ba menekült.<ref name=nagylexikon/>. Egy sikertelen kísérlet ([[1036]]<ref name=nagylexikon/>) után [[1042]]-ben, féltestvérének [[II. Hardeknut dán király|Hardeknut]]nak a halála után – egy válságos időszak közepette – került az ország élére. Megválasztásában a wessexi earl (gróf), Godwin játszotta a fő szerepet,<ref name=anglia>Szántó Tibor György: '''Anglia története''', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 28. oldal</ref>, akiről úgy vélték, hogy csak azért támogatta Eduárd megkoronázását, hogy saját befolyása minél akadálytalanabbul érvényesülhessen.<ref name=anglia/>.

Eduárd minden idegszálával a [[Westminsteri apátság]] építkezéseire összpontosított, de homályosan érezte, hogy élete még ártatlan időtöltéseinek hódolva sincs felhőtlen biztonságban.<ref name=anglia/>. Nyilván gyakran hallotta, hogy az ő Alfréd bátyját is a mindenható Godwin parancsára fosztották meg látásától.<ref name=anglia/>. A király úgy vélte, jól teszi, ha rokonától, Normandia hercegétől, Vilmostól kér sürgős segítséget.<ref name=anglia/>. Az angolok királya londoni és winchesteri udvarában egyre inkább normann urakkal és testőrséggel vette körül magát.<ref name=anglia/>. Maga is – talán hosszú normandiai tartózkodásának hatására – legszívesebben franciául beszélt,<ref name=vilagtortenelem/>, normann módra öltözködött<ref name=vilagtortenelem/> és normannoknak osztogatta a legfőbb hivatalokat.<ref name=vilagtortenelem/>. Godwin – gutaütés általi<ref name=anglia/> – halála ([[1053]]) után fiai, Harold Wessex, illetve Tostig Northumbria earljeként örökölték egész Angliára kiterjedő hatalmát.<ref name=anglia/>.

Eközben a közismerten jámbor<ref name=nagylexikon/> Eduárd bőkezűen támogatta az egyházat.<ref>''Magyar Nagylexikon'', 7. kötet, 14–15. oldal</ref>. Még [[1045]]-ben<ref name=nagylexikonfolyt>''Magyar Nagylexikon'', 7. kötet, 15. oldal</ref> feleségül vette Godwin leányát, Edgythát, ám házasságuk Eduárd szüzességi fogadalma miatt gyermektelen maradt.<ref name=nagylexikonfolyt/>.

Harold erőteljes fellépésének következtében Eduárd halálos ágyán őt jelölte meg utódjának<ref name=angliafolyt>Szántó Tibor György: ''Anglia története'', 29. oldal</ref> – semmissé téve a Vilmosnak [[1051]]-ben<ref name=europa/> tett korábbi ajánlatait.<ref name=angliafolyt/>. A [[Westminsteri apátság]] felszentelése volt utolsó tette.<ref name=vilagtortenelem/>.

[[Kép:Edith_z_WessexuEdith z Wessexu.png|bélyegkép|jobbra|150px|Edgytha, Eduárd felesége]]

[[1161]]. [[február 7.|február 7]]-én [[III. Sándor pápa]] szentté avatta.<ref name=nagylexikonfolyt/>. Ünnepei: [[január 5.]]<ref name=nagylexikonfolyt/> (halála napja), illetve [[október 13.]]<ref name=nagylexikonfolyt/>.