„I. Ardasír szászánida király” változatai közötti eltérés

A [[2. század]] végén született, a mai [[Fársz tartomány]]ban,<ref>[http://www.experiencefestival.com/a/ardashir%20i%20of%20persia%20-%20early%20years/id/4803164 Ardashir I of Persia: Encyclopedia II - Ardashir I of Persia - Early years]</ref><ref>[http://persianempire.info/sassanid.htm The Sassanid Empire PersianEmpire.info History of the Persian Empire]</ref>, amely akkor a [[pártusok|pártus]] [[Arszakida-dinasztia]] egyik alávetett királysága volt. Az egyik hagyomány szerint apjától, Papaktól (más írásmódban Babag) örökölte [[Istakr]] trónját, aki azt [[Gocsír]]tól ragadta el. Anyja neve Rodag volt. Mielőtt apja örökébe lépett, [[Darabgerd]] városát kormányozta és az [[argbad]] címet viselte. Papag halálával Ardasír bátyja, Sápúr lépett a trónra, Ardasír azonban fellázadt ellene és [[208]]-ban megszerezte magának a királyi címet. Megalapította [[Gúr]] (a mai [[Firúzábád]]) városát, ahol a hegy tetején hatalmas erődöt, közelében pompás palotát építtetett magának.

A [[hormizdegáni csata]] a párthus király vereségével és halálával végződött ugyan, de ezzel korántsem szűnt meg az ellenállás az egykori párthus területeken. A nagy feudális családok közül némelyek behódoltak, mások ellenálltak. Ardasírnak végül is sikerült minden ellenfelével leszámolnia, kivéve [[Armenia Magna]] királyát. Ardasír keleten uralma alatt tartotta a [[Merv]] oázist, és feltehetően a kusánokat is leigázta.

Az egykori [[Pártus Birodalom]] bukásában számos tényező játszott közre, az egyik legfontosabb az erős központi kormányzat hiánya volt. Ardasír a kulcsfontosságú tartományokba saját családja tagjait nevezte ki kormányzónak, és nagyszámú hivatalnokot alkalmazott. Másik nagy újítása volt, hogy hivatalos államvallást vezetett be. Ez merev társadalmi osztálytagozódást eredményezett az [[Aveszta|Avesztában]] lefektetett elveknek megfelelően. Az Aveszta társadalmi osztályai papokból, harcosokból és dolgozókból álltak, ehhez a hármashoz illesztették hozzá a hivatalnokok osztályát, amely a harcosok után, de a földművesek és kézművesek előtt kapott helyet. E két reform bevezetésére feltehetően nemcsak az a cél ösztönözte, hogy leküzdje a késő párthus kor már-már teljes anarchiáját, hanem az is, hogy e reformok az iráni nacionalizmus újjászületésének kiindulópontjává legyenek. Azt hangoztatta, hogy a [[Szeleukida Birodalom|szeleukidák]] és a [[pártusok]] dinasztiája idegen volt, míg a Szászánidák hatalomra kerülésével az [[Óperzsa Birodalom|akhaimeniddák]] dicsősége tér vissza. Ardasír ily módon megteremtette birodalmának vallási és katonai céljait.

Sürgős reformra szorult még a szétzilálódott pénzverés. Ardasír nyolc különféle típusú érmét veretett. A király az érméken szemből vagy profilból látszott.

Ardasír új fejfedőt alakított ki, egy egyszerű, kerek sapkát a fejtetőn, fölötte selyemfátyolba burkolt „hajgömb”-bel. Ez a gömb a „korümbosz” a dinasztia jelképévé lett, akárcsak az a szokás, hogy minden király külön, egyéni koronát viselt. Ezek a koronák idővel olyan mívessé és súlyossá lettek, hogy csak a mennyezetről, láncon lelógatva lehetett őket viselni.