Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
A kasztíliaiak számára nem kezdődtek jól a harcok: 1385. május 29-én, Trancoso mellett, a Gonçalo Vasques Coutinho (1358 körül – 1421) – továbbá Martim Vasques da Cunha (1357 körül – 1417) és João Fernandes Pacheco (1351? /1340?/ - 1420?) – vezérelte portugálok legyőztek egy kasztíliai egységet, amelyet Juan Rodríguez de Castañeda vezetett, aki elesett a csatában.
A háború legfontosabb ütközetére 1385. augusztus 14-én, ''Aljubarrota'' mellett került sor. A csatában a portugálok – Nuno Álvares Pereira és I. (Avisi) János király vezérletével – döntő győzelmet arattak az I. János vezette kasztíliai had felett. Pedro González de Mendoza (1340 körül – 1385), I. János főudvarnagya (a korszak egyik kasztíliai költője), a királynak – az uralkodó leszúrt lova helyett – a sajátjáét ajánlotta fel; így tudott elmenekülni a kasztíliai király a csatatérről. A főudvarmester az életével fizetett hősiességért; az utókor el is nevezte „Aljubarrota mártírjának”. A kasztíliaiak vesztesége egyébként is nagyon jelentős volt. A csatában – mások mellett – elesett Kasztíliai Ferdinánd, [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófja, Kasztíliai János, Aguilar de Campoo ura ,<ref>Kasztíliai Ferdinánd (1373 – 1385) és Kasztíliai János (1355 – 1385) I. János király unokatestvérei voltak: Kasztíliai Ferdinánd apja, Kasztíliai Sancho (1342 - 1374), [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófja, és Kasztíliai János apja, Kasztíliai Tello (1337 – 1370), Aguilar de Campoo, valamint Lara és Vizcaya ura, mind a ketten [[II. Henrik kasztíliai király|II. Henrik]] királynak – I. János apjának – az öccsei voltak.</ref>, Aragóniai Péter (Ribagorzai Péter) [[Villena urainak, őrgrófjainak és hercegeinek listája|Villena]] őrgrófja, Juan Fernández de Tovar, Kasztília admirálisa (Fernando Sánchez de Tovarnak, az előző admirálisnak a fia), és a portugál szövetségesek: Eleonóra régensnő testvére, João Afonso Telo de Meneses, valamint Pedro Álvares Pereira. I. János, még 1385-ben, visszatért Kasztíliába. 1385. október 15-én - már Kasztíliában - Valverde de Leganés mellett, Nuno Álvares Pereira <ref>Nuno Álvares Pereira később belépett a kármelita rendbe, ő a "Szent Főkapitány"; 2009-ben szentté is avatták. Egyébként ő volt a "2º Condestável de Portugal"; azaz a Portugál Királyság összes haderejének a második főparancsnoka; e tisztségnek a létrehozása óta.</ref> még legyőzte a Pedro Muñiz de Godoy, a Santiago (Szent Jakab) Lovagrend nagymestere vezette kasztíliai hadat, a nagymester is elesett az ütközetben. 1386. nyáron már Portugália teljesen területén I. (Avisi) János király uralkodott, a portugálok megőrizték függetlenségüket, teljes győzelmet arattak Kasztíliával szemben.
 
A portugál király 1386-ban, Windsorban, megújította az angolokkal a korábbi, még 1373-ban, I. Ferdinánd kötötte szerződést, és 1387-ben feleségül vette ''Filippát'' (1359 – 1415), John of Gauntnak, Lancaster hercegének, az első házasságából származó leányát. Lancaster hercege még nem mondott le a kasztíliai koronáról. A herceg 1387-ben – portugál segítséggel – betört León területére, azonban a hadjárata sikertelen volt. A herceg a franciaországi Bayonne városában, 1388-ban, I. Jánossal megkötött szerződésben, lemondott a kasztíliai trónigényéről, de ennek fejében I. János elsőszülött fia, a még kiskorú ''Henrik'' infáns, a trónörökös, házasságot kötött a hercegnek és második feleségének, Konstanciának a leányával, [[Lancasteri Katalin kasztíliai királyné|Katalinnal]] (1372 – 1418). (A házassági szertartást 1393-ban – formálisan – megismételték.) I. János király ezzel a megállapodással maga és örökösei részére meg tudta őrizni a kasztíliai (és a leóni) trónt, véget értek a dinasztikus viszályok. A kasztíliai-portugál harcoknak 1389. novemberben, Monçao városban megkötött fegyverszünet (majd – kölcsönös határvillongások után – az 1411-ben, Ayllón városában megkötött békeszerződés) vetett véget.
289 766

szerkesztés