„I. Olaf norvég király” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
{{egyért2|a norvég királyról|I. Olaf (egyértelműsítő lap)}}
 
'''I. Olaf''' vagy '''Olaf Tryggvason''' ([[óészaki nyelv|óészakiul]] ''Óláfr Tryggvason,'' [[norvég nyelv|norvégül]] ''Olav Tryggvason''), ([[964]] k.<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-9257-00-1, 14. kötet, 77. oldal</ref> – [[1000]]. [[szeptember 9.]], Svoldi tengeri ütközet), [[Norvégia]] egyesítője<ref name=enciklopedia>'''Világtörténelmi Enciklopédia II.''' (''Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte'', Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 791. oldal</ref> és [[Yngling-ház]]beli királya [[995]]-től haláláig. Angliában nevelkedett,<ref name=revai>'''Révai nagy lexikona, XIV. kötet''' (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal</ref>, és ott tért keresztény hitre is.<ref name=revai/>. Ő alapította Nidarost ([[Drontheim]]), Norvégia fővárosát,<ref name=revai/>, és a kereszténységet buzgón terjesztette.<ref name=revaienciklopedia/><ref name=enciklopediarevai/>.
 
== Élete ==
Olaf apja [[Tryggve Olafsson]] (óészakiul Tryggvi Ólafsson), az [[Oslo-fjord]] vidékén elterülő délkelet-norvégiai [[Viken]] törzsfője, egyúttal [[I. Harald norvég király|I. Széphajú Harald]] norvég király unokája volt. A források szerint [[963]]-ban [[II. Harald norvég király|II. Szürkeköpenyes Harald]] király megölette<ref name=nagylexikon/> a trónjára nézve veszélyes rokont. Tryggve állapotos özvegye, Astrid (Ástríth) az öldöklés elől egy közeli tó elhagyatott szigetére menekült, és ott adott életet fiának, Olafnak. A fiúgyermek élete azonban nem volt biztonságban – lévén a királyi [[Yngling-dinasztia]] tagjaként potenciális trónkövetelő –, így anya és gyermeke a Norvég és a [[Svédország|Svéd Királyság]] területén bujdosott. Amikor Olaf hároméves lett, Astrid felkerekedett, hogy a [[novgorod]]i Vlagyimir kíséretében szolgáló bátyja, Sigurd (Sigurðr) jóindulatára bízza a maga és fia életét. Hajójukat azonban a [[Balti-tenger]]en [[Kalózkodás|kalózok]] támadták meg, akik Olafot és Astridot a normannok által meghódított, mai [[észtország]]i területeken rabszolgának adták el. A legenda szerint hat esztendővel később Sigurd a kamasszá cseperedett Olafban felismerte unokaöccsét, kiváltotta és magával vitte ura, Vlagyimir novgorodi (viking nevén holmgardi) udvarába.
 
Időközben Vlagyimir [[980]]-tól [[I. Vlagyimir]] néven a [[Kijevi Rusz]] fejedelme lett. A kíséretében szolgáló [[normannok|normann]]-[[vikingek|viking]] fegyveresek nevelték fel Olafot<ref name=nagylexikon/> (de megismerkedett a kereszténységgel is<ref name=nagylexikon/>), s a közelharc, a fegyverforgatás valamennyi általuk ismert fogására megtanították. Tizennyolc esztendős korában indult első hadjáratára, amelynek során megtámadta [[Bornholm]] szigetét és a [[vandálok]] lakta [[Vindland]]ot is (a mai [[Németország|Északkelet-Németország]] partvidékén). Ez utóbbi helyen feleségül vette a helyi király, Boriszláv (Burisleif) Geira nevű leányát (egyes források szerint [[I. Mieszko]] [[Lengyelország|lengyel]] fejedelem leánya volt). Három éven keresztül, felesége hirtelen bekövetkező, feltehetően [[985]]. évi haláláig itt is éltek. Ezt követően Olaf visszatért a viking életmódhoz, s részt vett az [[Anglia]] ellen intézett támadásokban<ref name=nagylexikon/> és [[II. Ethelred angol király]] legyőzésében,<ref name=nagylexikon/>, aki szövetségest keresett Olafban.<ref name=nagylexikon/>. [[Snorri Sturluson]] krónikája szerint Olaf embereivel ez idő tájt feltűnt [[Northumbria]], az [[Alba Királyság]] (ma [[Skócia]]), az [[Orkádok Grófsága]] (ma [[Hebridák]]), [[Man sziget]]e, [[Írország]], [[Wales]] és [[Valland]] (ma [[Franciaország]]) partjainál, és húszas évei közepére nagy hírnevet vívott ki magának. A [[991]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-e]]i [[maldon]]i csata megnyerésével jelentősen elősegítette [[II. Ethelred angol király|II. Æthelred]] angol király meghódoltatását, noha az korábban igyekezett Olafot szövetségeséül megnyerni.
 
=== Uralkodása ===
 
[[Kép:Svolder, by Otto Sinding.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A svoldi ütközet [[Otto Sinding]] festményén]]
Olaf ötéves uralkodásának részletei a múlt ködébe vesznek. Királyként fő célkitűzése az uralma alatt álló [[vikingek]]et [[kereszténység|keresztény]] hitre [[térítés]]e volt,<ref name=nagylexikon/>, és ehhez minden eszközt megragadott. Ennek egyik kezdeti lépéseként [[995]]-ben megalapította az ország első keresztény templomát. Népének megtérítése azonban nem ment minden nehézség nélkül. Különösen az ország nyugati régióiban, [[Rogaland]]ban és [[Trøndelag]]ban ütközött szívós ellenállásba a királyi akarat, s a gyakran erőszakos térítés az alattvalók fegyveres ellenállásához vezetett. A belső ellenségeken kívül a szomszédos hatalmak is Norvégia ellen fordultak: a [[Svédország|svéd]] [[I. Olaf svéd király|I. Olaf]] és a dán [[I. Svend dán király|I. Villásszakállú Svend]] szövetségre léptek egymással, s sereget indítottak Olaf ellen. Végül a mai [[Helsingborg]] partjainál csaptak össze a szemben álló hajóhadak. A svoldi tengeri ütközet néven a történelembe bevonult harc során a nagy túlerő felmorzsolta a norvég flottát, s maga Olaf a tengerbe vetette magát.<ref name=revai/>.
 
==Jegyzetek==
305 514

szerkesztés