„II. Heribert vermandois-i gróf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
7. sor:
922-ben Seulf, reims-i érsek Heribert segítségét kérte lázadó alattvalói ellen. Seulf halála után (925), [[Rudolf nyugati frank király]] segítségével megszerezte kisebbik fiának, Hugónak (aki akkor 5 éves volt) az érseki széket, amely jelentős birtokokkal rendelkezett a nyugati-frank (francia) és keleti-frank (német) királyságokban.
 
924-ben [[Raoul nyugati frank király]] Heribertnek adományozta Péronne grófságot. [[I. Arnulf flamand gróf]]fal szövetségben elfoglalták a [[vikingek]] egyik utolsó szárazföldi erősségét, Eu-t.<ref name="settipani">Settipani (1993), p. 224.</ref> 927-ben szövetséget kötött [[I. Róbert normann gróf|I. Róbert (v. Rollo) normann gróffal]], akinél fiát túszként hagyta.<ref>Annals of Flodoard of Reims, quoted in Houts (2000), p. 45.</ref> 926-ban, Roger laon-i gróf halála után Heribert a grófságot Odó fiának követelte. Rudolf király akarata ellenére elfoglalta a grófságot és bár sikertelenül próbálta elfoglalni Laon városát,<ref name="mckitterick">McKitterick (1983), p. 312.</ref>, egy erődítményt építtetett a grófságban magának. 928-ban a király kíséretében [[Burgundia|Burgundiába]] utazott, ahol idősebbik fiát, Odót Ugo olasz király kinevezte Vienne grófjának. 930-ban elfoglalta Vitry-en-Perthois kastélyt Boso-tól, Rudolf öccsétől, aki ekkor egyesítette seregét Hugóval, [[Neustria]] őrgrófjával és 931-ben elfoglalták Reims-t és legyőzték Hugót, Heribert fiát. Ezt követően három év alatt Heribert elvesztette Vitry, Laon, Château-Thierry és Soissons kastélyokat. Csak szövetségese, [[I. Henrik német király|Madarász Henrik német király]] támogatásával tudta ezeket visszaszerezni (Reims és Laon kivételével), cserébe, hogy hűséget esküdött Rudolf királynak.<ref name="mckitterick" />
 
939-ben Heribert részt vett a [[IV. Lajos nyugati frank király]] király elleni felkelésben, amit Hugó frank herceg, Párizs grófja ([[I. Róbert nyugati frank király]] fia) és [[I. Vilmos normann herceg]] vezettek, [[I. Ottó német-római császár]] támogatásával. Hugó és Heribert elfoglalták Reims-t és visszahelyezték Hugó Heribert fiát az érseki tisztségbe. Laon városában ostrom alá vették IV. Lajost és csak Ottó közbenjárására rendeződött a helyzet 942-ben.
 
[[943]]. [[február 23.|február 23]]-án halt meg,<ref>Flodoard 943, MGH SS III, p. 389.</ref>, örökségét egyenlően osztotta fel fiai között. Raoul Glaber krónikás szerint kivégezték, mivel szerinte IV. Lajos nyugati frank király fogságába esett és ő felakasztatta.<ref>Louis-Paul Colliette, [http://books.google.fr/books?id=xjc0gydrKo0C&pg=PA457&lpg=PA457&dq=%22%26+agit%C3%A9e+finit+en+943%22&source=bl&ots=5tnt-wlj-g&sig=f5zGz_nmM9Npb_AzznbrGDZE4zc&hl=fr&ei=JYlzTJqqH4GUjAfDwK3dDw&sa=X&oi=false ''Mémoires pour servir à l'histoire ecclésiastique, civile et militaire de la province du Vermandois''], Berthoud, 1771, {{p.}}457</ref>
 
== Családja és leszármazottai ==
Felesége (907) Adele de France, Robert párizsi gróf, a későbbi [[I. Róbert nyugati frank király]] lánya,<ref>Flodoard 944, MGH SS III, p. 390.</ref>, a házasságból hét gyermek született:
* '''Odó''' (915 - 946 után).<ref>Flodoard: "''Odonis filii sui [=Heriberto]" algrófnak nevezte ki Udo itáliai király, amikor apjának adta "''provintiam Viennensem''" grófságot 928-ban. Flodoard 928, MGH SS III, p. 378.</ref>. 927-ben apja túszként átadta [[Rollo normann gróf]]nak. 938-ban, apjával elletétben, hű maradt IV. Lajos királyhoz, aki a laon-i király rezidencia parancsnokává nevezte ki. A király nevében elfoglalta Amiens grófságot és a várost, de 944-ben kiverték onnan.<ref name="settipani" />
* '''[[Adèle de Vermandois|Adele]]''' (915 - 960)<ref>A ''Genealogica Arnulfi Comitis'' nevezte meg "''Adelam, domni Heriberti comitis filiam''" mint Arnulf gróf feleségét, és hozzáteszi, hogy Adele "''duorum Francorum regum, Odonis atque Rotberti, neptem''", vagyis Odó és Róbert frank királyok unokahúga volt. Genealogiæ Comitum Flandriæ, Witgeri Genealogica Arnulfi Comitis MGH SS IX, p. 303.</ref><ref>Flodoard úgy említi Arnulf feleségét, mint Hugó reims-i érsek nővérét.</ref>
* '''Heribert''' (kb. 910 - 983), apja halála után örökölte Omois Grófságot, Château-Thierry erődítményt és a soissons-i Saint-Médard apátságot. Lotár király palotagrófnak nevezte ki, majd öccse, Róbert halála után örökölte Meaux és Troyes grófságokat. Felesége Eadgifu, [[III. Károly nyugati frank király]] lánya volt.
34. sor:
 
{{Portál|Franciaország|-|Középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Heribert 02 Vermandois}}
[[Kategória:Karoling-ház]]