„III. Childerich frank király” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
| édesanya =nem ismert
| lábjegyzet =
}}
 
'''III. Childerich''' ([[717]] – [[754]]<ref name=revainagylexikon>'''RévaiMagyar nagy lexikona, IV. kötetNagylexikon''' (Brutus–Csát), Révaifőszerkesztő: TestvérekÉlesztős IrodalmiLászló, IntézetMagyar RészvénytársaságNagylexikon Kiadó, Budapest, 19121997, 444ISBN 963-9257-00-1, 5. kötet, 328. oldal</ref><ref name=pallas/><ref name=nagylexikonrevai>'''MagyarRévai Nagylexikonnagy lexikona, IV. kötet''' (Brutus–Csát), főszerkesztő:Révai ÉlesztősTestvérek László,Irodalmi MagyarIntézet Nagylexikon KiadóRészvénytársaság, Budapest, 19971912, ISBN 963-9257-00-1, 5. kötet, 328444. oldal</ref><ref name=pallas/>) az utolsó [[Merovingok|Meroving]]-házi frank király [[743]]-tól [[751]]-ig.
 
[[II. Chilperich frank király|II. Chilperich]] fiaként született,<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Childerich |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/020/pc002001.html#9}}</ref>, és [[III. Pipin frank király|Kis Pipin]] és [[Karlmann austrasiai majordomus|Karlmann]] [[majordomus]]ok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak.<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme''', Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 146. oldal</ref>. A dolog egészen jelentéktelen esemény volt; a király egy [[744]]-ik évben kelt iratában maga beismeri, hogy őt Karlmann palotagróf ültette a trónra.<ref name=frankok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XX. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f20.htm A frankok országa]</ref>. Egyébként úgy az austrasiai, mint a neustriai rendek egyaránt elismerték Childerichet királyuknak.<ref name=frankok/>. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki.<ref name=vilagtortenelem/>. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment.<ref name=vilagtortenelem/>. Végül [[751]]-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, [[Soissons]]-ban magát királlyá koronáztatta, Childerichet megfoszotta a tróntól,<ref name=kozepkor>Váczy Péter: '''A középkor története''' (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 219. oldal</ref>, lenyíratta haját<ref name=revai/><ref name=pallas/> és kolostorba záratta<ref name=pallas/><ref>''Tolnai Világtörténelme'', Középkor I., 151. oldal</ref><ref name=pallas/> ([[752]]. [[május]]a<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 59. oldal</ref>), aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.
 
== Jegyzetek ==
318 015

szerkesztés