„III. Frigyes dán király” változatai közötti eltérés

'''III. Frigyes''' (dánul ''Frederik den Tredje''; [[1609]]. [[március 18.]] – [[1670]]. [[február 9.]]) [[Dánia]] és [[Norvégia]] királya [[1648]]-tól haláláig.<ref>''[[Den Store Danske Encyklopædi]]'' (''The Great Danish Encyclopedia'')</ref> Országaiban bevezette az [[Abszolút monarchia|abszolutizmust]]. Uralkodása idején Dánia elvesztette minden [[Skandináv-félsziget|Skandináv-félszigethez]]hez tartozó területét.

Frigyes 1609. március 18-án született a [[Schleswig|schleswigischleswig]]i [[Haderslev]]ben [[IV. Keresztély dán király|IV. Keresztély]] dán és norvég király és Hohenzollern Anna Katalin hatodik gyermekeként. Fiatal korában nem remélhette, hogy ő örökli a trónt, Keresztély bátyja volt a hivatalos trónörökös (két másik bátyja már csecsemőkorában meghalt). Frigyes a Sorø Akadémián, valamint Hollandiában és Franciaországban tanult, érdekelte a teológia, a természettudományok és a történelem.<ref name="gyldendal">[http://www.denstoredanske.dk/Danmarks_geografi_og_historie/Danmarks_historie/Danmark_1536-1849/Frederik_3 "Frederik 3"] at Gyldendals Åbne Encyklopædi</ref>. Tartózkodó, visszafogott természetű volt, ritkán nevetett és keveset beszélt, ellentétben joviális és lobbanékony apjával. 1643-ban Frigyes feleségül vette Braunschweigi Zsófia Amáliát. Frigyes lelkes könyvbarát volt, gyűjteménye a koppenhágai Királyi Könyvtár alapját képezte.<ref name="gyldendal"/>.

Királyi hercegként több hivatalt is betöltött, adminisztrátora (azaz a pápa által el nem ismert vezetője) volt a [[Bréma (település)|brémai]] érsekségnek és a [[Verden|verdeniverden]]i püspökségnek, valamint kapitánya volt a [[Stade]] erődjének. A [[Torstenson-háború|Torstenson-háborúban]]ban a schleswig-holsteini erőket vezette, de összekülönbözött Anders Bille főparancsnokkal.<ref name="Britannica">[[Encyclopædia Britannica, Eleventh Edition]], 1911, [http://www.1911encyclopedia.org/Frederick_III_of_Denmark "FREDERICK III"]</ref>.

Uralkodása utolsó tíz éve alatt a király a háttérbe vonult, míg kiépítették az új kormányzati rendszert és az ország próbált magához térni a pusztító háborúk után.<ref>Sebastian Olden-Jørgensen, [http://www.tidsskrift.dk/visning.jsp?markup=&print=no&id=74827 Den ældre danske enevælde 1660–1730 Et historiografisk essay], Historie/Jyske Samlinger, Bind 1998 (1998) 2</ref>. 1665-ben egyfajta alkotmánnyal, a ''Kongeloven'' (A király törvénye) kiadásával rögzítették az új rendszert.

1665-ben Frigyesnek lehetősége nyílt volna, hogy viszonozza a hollandok segítségét, mikor a britek el akarták kobozni a [[Holland Kelet-indiai Társaság]] flottáját. A hollandok Norvégiába menekültek és Frigyes a britek győzködésére („azok a hajók többet érnek, mint az egész királysága”) úgy döntött, hogy az angolokkal közösen ejtik zsákmányul a kereskedőhajókat. Azonban mire a parancsa a helyszínre ért volna, a vågeni csatában a hollandok a norvég erődparancsnok segítségével megfutamították az angol flottát.<br />

III. Frigyes 1670. február 9-én halt meg Koppenhágában. Sírja a [[Roskildeiroskildei székesegyház|roskildei székesegyházban]]ban található.<ref>[http://www.danmarkskonger.dk/konge41.htm Kong Frederik III] at Danmarkskonger.dk</ref>.

Ulrika Eleonóra (1656. szeptember 11. - 1693. július 26.), feleségül ment [[XI. Károly svéd király|XI. Károly svéd királyhoz]]hoz<br />

Dorottya (1657. november 16.- 1658. május 15.)<br /><br />