„III. Murád oszmán szultán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
41. sor:
Édesapját követte a trónon.<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Murad (3.)|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/072/pc007294.html#6}}</ref> Trónralépte után öt öccsét megöletett.<ref name=obt/><ref name=pallas/> {{forr|szöveg=Uralkodása alatt a Birodalom a hanyatlás határozott jeleit mutatta, ez Szelim alatt csak [[Szokoli Mehmed]] géniuszának köszönhetően nem mutatkozott meg.}} Szokoli továbbra is megmaradt [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]]ként, aki a kormányzást gyakorlatilag egyedül végezte.<ref name=obt/> megöletéséig, [[1578]]-ig.
 
Murád már uralkodása kezdetén a [[Velence (Olaszország)|velencei]] születésű [[Safiye szultána]]<ref group=a>Édesapja [[Korfu]] kormányzója volt. Gyerekkorában került török fogságba, majd eladták a szultán háremébe.{{forr}}</ref> befolyása alá került,<ref name=obt/>, a későbbiekben pedig a hárem kötötte le teljes figyelmét.<ref name=obt/><ref name=pallas/>
 
Ez olyan gyakorlatot hozott létre, amelyet a későbbi szultánok követtek: a hárem falai között élték le ''[[szibarita]]'' életüket – alig törődve az államügyekkel.<ref name=obt/> Murád már nem is kötött a [[vallásjog]] normáinak megfelelő házasságot.<ref name=obt/><ref group=a>A hagyományoktól való ezen eltérésben is követték utódai, akik azután rendszerint kedvenc ágyasaikat nevezték ki kegyencnőjükké ''(hászeki)''. Ez az eljárási mód [[1687]]-ig maradt fenn. (Oszm. Bir. Tört., 112. o.)</ref>
51. sor:
Murád általános politikai érdektelensége ellenére is Szokolli Mehmed úgy döntött, hogy hadat indít [[Perzsa Birodalom|Perzsia]] ellen, amely [[I. Tahmászp perzsa sah]] halála óta ([[1576]]) súlyos válságban szenvedett.<ref name=obt/> A döntésben szerepet játszott az a tényező is, hogy a pápai [[kúria]] az [[1570-es évek]] eleje óta újabb oszmánellenes [[liga|ligá]]t tervezett, amelybe Perzsiát és Oroszországot is be akarta vonni.<ref name=obt/>
 
A háború [[1578]]-ban kezdődött el és [[1590]]-ben fejeződött be.<ref name=obt/> A Portának sikerült teljesen megszüntetnie a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus-vidék]] perzsa befolyását,<ref name=obt/>, és hogy lehetséges orosz [[Invázió (művelet)|invázióval]] szembenézzen, [[1577]]-ben [[Grúzia|Grúziá]]t is oszmán ''"védelem"'' alá helyezte.<ref name=obt113>Matuz, i.m., 113. oldal</ref> Az oszmánok [[1585]]-ben elfoglalták [[Azerbajdzsán]]t a [[Szafavidák]]tól, akiket egyidejűleg keleti határvidékükön megtámadtak az [[üzbég]]ek is.<ref name=obt113/> Az üzbég kán [[II. Abdullah üzbég kán|II. Abdullah]] szövetségre lépett a Portával, hogy az oszmánok így ellenállhassanak a Kúria kerítési politikájának.<ref name=obt113/> Az [[1590]]-ben [[Isztambul]]ban a Fényes Porta és Perzsia között kötött szerződés [[szankció|szankcio]]nálta ezeket a hódításokat, ezenkívül a [[siíta]] perzsáknak megtiltották, hogy a [[szunna]] elvei ellen uszítsanak.<ref name=obt113/>
 
Az elnyert kopár tartományok azonban semmi arányban sem álltak a hozott pénz- és véráldozatokkal.<ref name=pallas/> (Szokolli Mehmed már nem élte meg a háború végét: [[1579]] [[október]]ében egy elbocsátott [[Bosnyákok|bosnyák]] tímár-birtokos leszúrta.<ref name=obt113/>)<ref group=a>A háremben élő és attól mind jobban függő szultán új nagyvezírjeivel szemben egyre gyanakvóbbá vált. Uralma idején a nagyvezíri hivatal tízszer cserélt gazdát. A nagyvezír átlagos kormányzati ideje [[1579]]-től kezdve másfél esztendőt sem tett ki. Murád most már csupán írásban érintkezett nagyvezírjeivel: rövidre szabott előterjesztések ''(telhisz)'' segítségével tájékoztatta magát a főbb várható intézkedésekről. A legfontosabb államügyeket általában a háremben döntötték el, eleinte a kegyencnők, később a szultán édesanyja, valamint a néger főeunuch, valamint más udvaroncok bevonásával. A történetírásban nem véletlenül emlegetik gyakran éppen a Muráddal kezdődő időszakot a nőuralom kezdeteként. A hárem hatalmából fakadó, az alapvetően politikai döntésekben megmutatkozó [[diszkontinuitás]] elmélyítette az egész államalakulaton belüli válságot. Ennek ellenére is tévedés lenne az Oszmán Birodalom hanyatlását a tulajdonképpeni [[struktúra|strukturá]]lis problémák helyett kizárólag vagy legalábbis döntő mértékben Murád és utódai gyengeségének tulajdonítani. (Matuz, i.m., 113.o.)</ref>