„Interhalogének” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
1. sor:
Az '''interhalogének''' olyan [[vegyület]]ek, melyek [[molekula|molekulája]] legalább két különböző [[Halogének|halogénatomot]] ([[fluor]]t, [[klór]]t, [[bróm]]ot, [[jód]]ot vagy [[asztácium]]ot) tartalmaz. A legtöbb ismert interhalogén vegyület két különböző atomból épül fel, általános képletük: XY<sub>''n''</sub>, ahol X a kisebb, Y a nagyobb [[elektronegativitás]]ú halogén, és n = 1, 3, 5 vagy 7. E vegyületek mindegyike hajlamos [[hidrolízis]]re és ionizációra, utóbbi eredményeként polihalogénionok keletkeznek.
 
Nem ismert olyan interhalogén vegyület, amelyben kettőnél több különböző halogén található,<ref name = "Chemistry of Interhalogens"/>, bár néhány könyv szerint a {{chem|IFCl|2}} és {{chem|IF|2|Cl}} vegyületeket előállították,<ref>{{cite book
|last=Greenwood |first=N.N.
|coauthor=Earnshaw, A.
44. sor:
*[[Bróm-pentafluorid]] (BrF<sub>5</sub>): színtelen füstölgő folyadék. 200°C-on állítják elő bróm-trifluoridból és fluorból. Stabil vegyület, de hevesen reagál a vízzel, és a legtöbb fémmel és nemfémmel.
*[[Jód-pentafluorid]] (IF<sub>5</sub>): színtelen folyadék. Jód-pentoxidot és ezüst-fluoridot vagy jódot és ezüst(II)-fluoridot reagáltatnak az előállításához. Rendkívül reakcióképes molekula, lassan még az üveggel is reagál. Reakcióba lép a kémiai elemekkel, oxidokkal és szén-halogenidekkel. A molekulaalkata tetragonális piramis.
*[[Jód-pentabromid]] (IBr<sub>5</sub>): létezése vitatott,<ref>{{cite book|title=Supplement to Mellor's comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry, Supplement II, Part 1, (F, Cl, Br, I, At)|page=742|year=1956|last1=Sharpe}}</ref>, amennyiben van ilyen vegyület, az sötét vörösbarna színű folyadék vagy barnássárga színű kristályokat alkot. 60°C-on keletkezik jód és bróm reakciójában. Folyadékként a legtöbb tulajdonsága a brómhoz hasonlít. Minden halmazállapotában nagyon mérgező. A bróm forráspontja felé hevítve instabil, brómgőzök és jód-monobromid keletkezik.<ref>{{cite book|pages=858–859|url=http://books.google.com/books?id=XoEhAQAAMAAJ&dq=%22iodine%20pentabromide%22&pg=PA858#v=onepage&q=%22iodine%20pentabromide%22&f=false|title=The national standard dispensatory|first1=Hobart Amory|last1=Hare|first2=Charles|last2=Caspari
|first3=Henry Hurd|last3=Rusby|first4=Joseph Frank|last4=Geisler|first5=Edward|last5=Kremers|first6=Daniel|last6=Base|edition=2nd|publisher=Lea & Febiger|year=1909}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=tWMLH7qOJiAC&lpg=PA241&dq=%22iodine%20pentabromide%22&pg=PA241#v=onepage&q=%22iodine%20pentabromide%22&f=false|page=241|title=Toxicological Chemistry and Biochemistry|edition=3rd|first=Stanley E|last=Manahan|year=2003|publisher=CRC Press|isbn=9781566706186}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=Yl73OfrHAAIC&lpg=PA54&dq=%22iodine%20pentabromide%22&pg=PA54#v=onepage&q=%22iodine%20pentabromide%22&f=false|page=54|first=Ya. M|last=Grushko|title=Handbook of Dangerous Properties of Inorganic And Organic Substances in Industrial Wastes|publisher=CRC Press|year=1992|isbn=9780849393006}}</ref>
 
98. sor:
* N. N. Greenwood, A. Earnshaw, ''Az elemek kémiája'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963 18 9144 5
{{portál|Kémia|}}
 
[[Kategória:Halogének]]
 
{{jó cikk}}
 
[[Kategória:Halogének]]