Wikipédia

„Ispán” változatai közötti eltérés

Ispán (szerkesztés)

A lap 2015. október 17., 12:12-kori változata

833 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
(Visszavontam az utolsó  változtatást (188.142.182.88), visszaállítva Hkbot szerkesztésére)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
A kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származik, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a zsupán nem csak területi elöljáró értelemben volt használatos a szlávoknál.
<ref name="Györffy:István:16.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt. Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A magyarság a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] talált [[Szláv népek|szlávoktól]] vette át. A cím korai alakja ''spán''. <ref name="Korai magyar"/>
 
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it) ,<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>, akik azután a [[vármegye]]szervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek. <ref name="Györffy:István:16.fejezet"/>
 
== Megyésispán ==
 
A '''megyés ispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.
<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
<ref name="Györffy:István:18.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
A [[szolgálónép|várnép]]ek tartották el [[szállásadási kötelezettség]] (''descensus'') címen.
[[Erdély]]ben a [[Erdélyi vajda|vajda]], [[Szlavónia|Szlavóniában]] a [[Bán (méltóság)|bán]] nevezte ki.
<ref name="Korai magyar"/>
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.
<ref name="Györffy:István:18.fejezet"/>
<ref name="Györffy:István:18.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
 
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a ''hadnagy (maior exercitus)'' segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a ''várnagy (maior castri)'' és a bíráskodásban a ''királybíró'' (''iudex regius''), majd a talán ''várbíró''–''udvarispán'' (''curialis comes'') végül az ''alispán'' (''vice comes''). A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó ''billogos'', akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.
 
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt (''curialis comes''), azután alispánt (''vicecomes'') – a [[Familiaritás|familiáris]]ai közül.
<ref name="Fogalomtár"/>
<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>
 
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor|Árpád-korban]]ban is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is [[báró|bárónak]]nak számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a [[vármegyei törvényszék]] (''sedes iudiciaria'', ''sedria'') elnöke, részesült az itt beszedett bírságokból, a megyei vámokból és jövedelmekből. A 14. századtól a tisztségül kapott [[királyi birtok]] teljes jövedelmét élvezte [[honor]]ként, és a vármegye katonai parancsnoka volt. <ref name="Korai magyar"/>
 
==Főispán==
A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' (''supremus comes'') hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált. <ref name="Korai magyar"/>
 
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
<ref name="Korai magyar"/>
 
A 14. század közepétől kezdve a távol lévő ispán helyett az ispán elnökölt a [[vármegyei törvényszék]]en. Az ő nevére érkeztek a királyi parancsok, s az okleveleket is ő állította ki a [[szolgabíró]]kkal együtt. Vezető szerepe volt a megyei közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. <ref name="Fogalomtár"/>
 
A nemesek már a 15. századtól arra törekedtek, hogy beleszólhassanak a kinevezésébe, de csak a [[Mohácsi csata |mohácsi vész]] (1526) után vált a nemesi önkormányzat tényleges tisztviselőjévé. Ekkortól a vármegye beleegyezése kellett a megválasztásához (1548. évi LXX. tc.). A kérdést az 1723. évi LVI. tc. rendezte: eszerint az alispánt a főispán négy jelöltje közül a vármegyei közgyűlés választotta. <ref name="Fogalomtár"/>
 
Az alispán elnökölt a testületi szervekben és a [[vármegyei törvényszék]]et (''sedriá''t) is legtöbbször ő vezette, s alkalmanként az [[úriszék]]en a megyei hatóságot képviselte, majd a 17. században kialakuló alispáni ítélőszéken is bíráskodott. Rendelkezett a megyei adminisztrációval, tisztviselőkkel, végrehajtotta a központi intézkedéseket és a vármegyei közgyűlés rendelkezéseit. Helyettese a másodalispán volt. Baranyában 1773-tól létezett ez a tisztség.<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|31}}</ref>
 
'''Várispán''' (''comes castri'') volt először is minden megyés ispán, aki a [[vármegye]] várszervezete és [[várbirtok]]a által alkotott [[várispánság]] élén állt. Ez a várispánság a vármegyében lévő [[udvarbirtok]]okkal, magán- és egyházi [[uradalom|uradalmakkal]] együtt alkotta a vármegyét. Várispánok voltak a [[határispánság]]ok vezetői, a '''határispán'''ok (''comes confinii'') is
<ref name="Korai magyar"/>
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Koppány (Árpádok)|Koppány]] somogyi szállásterületét.
<ref name="Györffy:István:9.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
 
Az '''erdőispán''' [[erdőispánság]] élén állt.
* [[Örökös főispán]]
* [[Comes Saxonum|Szászok ispánja]]
 
 
{{DEFAULTSORT:Ispan}}
 
[[Kategória:Ispánok|*]]
Atobot
botok, sablonszerkesztők
322 473

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/16693685”