322 473
szerkesztés
(Visszavontam az utolsó változtatást (188.142.182.88), visszaállítva Hkbot szerkesztésére) |
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB) |
||
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
A kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származik, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a zsupán nem csak területi elöljáró értelemben volt használatos a szlávoknál.
<ref name="Györffy:István:16.fejezet">
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt. Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A magyarság a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] talált [[Szláv népek|szlávoktól]] vette át. A cím korai alakja ''spán''.
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it)
== Megyésispán ==
A '''megyés ispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.
<ref name="Györffy:István:15.fejezet">
<ref name="Györffy:István:18.fejezet">
A [[szolgálónép|várnép]]ek tartották el [[szállásadási kötelezettség]] (''descensus'') címen.
[[Erdély]]ben a [[Erdélyi vajda|vajda]], [[Szlavónia|Szlavóniában]] a [[Bán (méltóság)|bán]] nevezte ki.
<ref name="Korai magyar"/>
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.
<ref name="Györffy:István:18.fejezet"/>
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a ''hadnagy (maior exercitus)'' segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a ''várnagy (maior castri)'' és a bíráskodásban a ''királybíró'' (''iudex regius''), majd a talán ''várbíró''–''udvarispán'' (''curialis comes'') végül az ''alispán'' (''vice comes''). A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó ''billogos'', akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt (''curialis comes''), azután alispánt (''vicecomes'') – a [[Familiaritás|familiáris]]ai közül.
<ref name="Fogalomtár"/>
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor
==Főispán==
A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' (''supremus comes'') hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált.
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
<ref name="Korai magyar"/>
A 14. század közepétől kezdve a távol lévő ispán helyett az ispán elnökölt a [[vármegyei törvényszék]]en. Az ő nevére érkeztek a királyi parancsok, s az okleveleket is ő állította ki a [[szolgabíró]]kkal együtt. Vezető szerepe volt a megyei közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.
A nemesek már a 15. századtól arra törekedtek, hogy beleszólhassanak a kinevezésébe, de csak a [[Mohácsi csata
Az alispán elnökölt a testületi szervekben és a [[vármegyei törvényszék]]et (''sedriá''t) is legtöbbször ő vezette, s alkalmanként az [[úriszék]]en a megyei hatóságot képviselte, majd a 17. században kialakuló alispáni ítélőszéken is bíráskodott. Rendelkezett a megyei adminisztrációval, tisztviselőkkel, végrehajtotta a központi intézkedéseket és a vármegyei közgyűlés rendelkezéseit. Helyettese a másodalispán volt. Baranyában 1773-tól létezett ez a tisztség.<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|31}}</ref>
'''Várispán''' (''comes castri'') volt először is minden megyés ispán, aki a [[vármegye]] várszervezete és [[várbirtok]]a által alkotott [[várispánság]] élén állt. Ez a várispánság a vármegyében lévő [[udvarbirtok]]okkal, magán- és egyházi [[uradalom|uradalmakkal]] együtt alkotta a vármegyét. Várispánok voltak a [[határispánság]]ok vezetői, a '''határispán'''ok (''comes confinii'') is
<ref name="Korai magyar"/>
és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Koppány (Árpádok)|Koppány]] somogyi szállásterületét.
<ref name="Györffy:István:9.fejezet">
Az '''erdőispán''' [[erdőispánság]] élén állt.
* [[Örökös főispán]]
* [[Comes Saxonum|Szászok ispánja]]
{{DEFAULTSORT:Ispan}}
[[Kategória:Ispánok|*]]
|