„Sarlókajsza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
a kisebb javítások |
||
26. sor:
}}
'''Sarlókajsza''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Lužianky'', korábban ''Šarluzky-Kajsa'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Nyitrai járás]]ban. [[1897]]-ben
== Fekvése ==
32. sor:
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Több korszak településeinek emlékei kerültek itt elő egymást felülrétegezve
A mai település eredetileg két község, Sarlóska és Kajsza egyesítéséből keletkezett. Sarlóskát [[1113]]-ban ''"Sorlo"'' alakban a [[zoborhegyi apátság]] birtokainak leírásában említik először. [[1246]]-ban ''"Kius Sarlo"'' néven szerepel. A [[nyitrai káptalan]] birtoka, melynek itt birtokközpontja volt, majd a [[16. század]]tól az esztergomi érsekségé. A Solymosi és [[Elefánti család]]oké, később a [[17. század]]ban az Uzovics és a [[18. század]]ban a Bartakovics családé volt. [[1715]]-ben 20 ház állt a településen. [[1720]]-ban csak 7 portája adózott. [[1787]]-ben 44 házában 257 lakos élt. [[1828]]-ban 47 háza és 329 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Sarlóskát [[1897]]-ben egyesítették Kajszával.
42. sor:
Kajsza [[1598]]-ban szerepel először írott forrásban ''"Kaysza"'' alakban. A nyitrai váruradalomhoz tartozott, később nemes családok birtoka. [[1688]]-ban az esztergomi érsekség itteni birtoka a nyitrai káptalané lett. [[1681]] és [[1814]] között a Majláth család a birtokosa. [[1752]]-ban említik sörfőzdéjét. 1787-ben 27 háza és 144 lakosa volt. [[1828]]-ban 30 házában 211 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"KAJSZA. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához fél mértföldnyire, és annak filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog"/>
Fényes Elek szerint ''"Kajsza, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától éjszakra 1 órányira: 212 kath, 10 zsidó lak. F. u. a nyitrai püsp."'' <ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
Az egyesítés utáni település továbbra is mezőgazdasági jellegű maradt. Fejlődésére serkentően hatott a Nyitra
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott.▼
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Sarló-Kajsza Sarluska és Kajsza községekből egyesitett tót község, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától északnyugatra, 7 kilométerre, 546 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Üzbég. Földesura a nyitrai székes káptalan volt, amelynek itt jelenleg is nagyobb birtoka van. Sarluska már a XII. század elején szerepel „Sarló” név alatt. A XIII. században Kis-, a XV. században pedig Nagy-Sarló néven találunk róla feljegyzéseket, mig Kajsza Mária Terézia idejében praedium volt."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.</ref>
▲A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott.
==Népessége==
1880-ban Sarló 460 lakosából 393 szlovák, 24 német, 14 magyar, 7 más anyanyelvű és 22 csecsemő,
[[1910]]-ben 1127 lakosából 971 szlovák, 128 magyar, 13 német és 15 egyéb anyanyelvű
[[2001]]-ben 2477 lakosából 2434 szlovák volt.
[[2011]]-ben 2749 lakosából 2663 szlovák
== Nevezetességei ==
| |||