„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (Ünnepek szeptemberben kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
== Az ünnep kialakulása, története ==
 
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, [[Szent Anna|Szent Annának]] szentelve.<ref name="rafia.hu">http://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok</ref>.
 
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és ''„csatlakoztak az angyalokhoz”,'' akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: ''„Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.”'' Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
 
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az ''„Úristen szentelje meg”'' ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.<ref name="rafia.hu"/>.
 
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
307 217

szerkesztés