„Kolozsvári gettó” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
A kolozsvári keresztény lakosság összességében passzívan viszonyult a zsidók gettósításához. A kivételek közé tartozott [[Márton Áron]] gyulafehérvári római katolikus püspök, aki 1944. május 18-án, a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templomban]] mondott prédikációjában arra intette a magyarságot, hogy akadályozzák meg zsidó testvéreik üldözését, majd a hatóságnak írt leveleiben a deportálások azonnali leállítását kérte. [[Járosi Andor]] evangélikus esperes hamis keresztleveleket állított ki, és lakásában is zsidókat bújtatott el. A református és unitárius felekezetek vezetői nem emeltek szót a zsidók érdekében.
 
Számos esetben a keresztények bújtatták (lásd. pl. [[Treiber János]]) és élelmezték a zsidókat, vagy segítséget nyújtottak a Dél-Erdélybe való átszökésben (pl. dr. [[Hirsch Elemér]] ügyvéd, a [[Hagibbor SE]] labdarúgója esetében),<ref>{{CitPer|aut=Tibori Szabó Zoltán|tit=Az embertelenség idején másképp is lehetett cselekedni|subtit=Hirsch Elemér (Csöves) és családja menekülésének története|per=Szabadság|dátum=2011-10-11|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/print,PrintScreen.vm/id/64277/mainarticle/false;jsessionid=5DAD9CE32C6F3040C2DBA847A2F79229}}</ref>, ugyanakkor a kiürített zsidó lakások fosztogatásoknak estek áldozatul, és a zsidó üzletekre az igények benyújtása már a deportálások előtt elkezdődött.<ref>A helyben megjelenő ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]]'' 1944. május 15-i száma szerint a 400 üzletért mintegy 1500 keresztény folyamodott.</ref>
 
== A háború utáni számonkérés ==
Míg a város [[neológ zsinagóga (Kolozsvár)|neológ zsinagógája]] az összes [[Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása|észak-erdélyi deportált]] emléktemploma, az egykori gettó közelében 1998-ban a város emléktáblát állíttatott. 2014-ben emlékművet állítottak fel a belvárosi Caragiale parkban, a [[Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)|ferences kolostor]] szomszédságában. A Lövith Marc Egon kolozsvári szobrászművész tervei alapján [[Kolozsi Tibor]] által készített alkotást 2014. május 27-én avatták fel.<ref>{{CitWeb | tit = Holokauszt emlékművet avattak Kolozsvárott | red = erdely.ma | date =2014-5-27 | url = http://erdely.ma/multidezo.php?id=165596 | accessdate = 2014-5-27}}</ref><ref>{{CitPer | aut = Rohonyi D. Iván | tit = Fotóriport – A Holokauszt egyik túlélője is beszélt az emlékmű avatáson | per = Szabadság | ann = 2014 | lun = 5 | die = 27 | url = http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPhotoReportScreen.vm/id/104428}}</ref>
 
2014 októberében a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház gyászistentisztelettel és konferenciával emlékezett a holokauszt áldozataira, és ennek keretében a püspökség udvarán felavatták [[Adorjáni Endre]] kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész alkotását: ''Az ártatlanság emlékművét''. <ref>{{CitPer|tit=Emlékmű Kolozsváron (Holokauszt-megemlékezés)|url= http://www.3szek.ro/load/cikk/74394/emlekmu_kolozsvaron_holokauszt-megemlekezes|per= Háromszék|ann=2014|lun=10|die=8}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
315 942

szerkesztés