„Kováts Mihály (katona)” változatai közötti eltérés

Nagykunsági köznemes családból származott. Az [[osztrák örökösödési háború]]ban a jászkun huszárezred zászlósa. [[1746]]-ban [[Porosz Királyság|porosz]] szolgálatba szegődött. [[1752]]-ben zászlós és [[1757]]-ben másodhadnagy. A [[hétéves háború]]ban az osztrákok ellen harcolt. [[1761]]-ben kilépett a porosz hadseregből és [[Magyarország]]on keresztül [[Lengyelország]]ba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és [[Bécs]]be szállították. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. [[1773]]-tól [[1775]]-ig [[Szászország]]ban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban [[Pułaski Kázmér]]<ref>Kazimierz Pułaski (1747-1779) lengyel hazafi, az amerikai függetlenségi háborúban a Pułaski-légió tábornoka.</ref> gróffal. [[1776]] augusztusában [[Olaszország|Olasz]]- és [[Franciaország]]ba távozott, 1777. január 13-án Franciaországból [[latin nyelv]]ű levelet írt [[Benjamin Franklin]]nak. Amerikába távozott, [[1777]] tavaszán érkezett [[Boston]]ba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, fogadta őt [[George Washington]] tábornok is, és [[1778]]-ban az amerikai kongresszus javaslata nyomán [[Pułaski-légió]] kiképző tisztjének nevezte ki. Kováts készítette el az amerikai lovasság első szabályzatát.<ref>Élet és Tudomány, LXVII. évf. 30. sz. 934. o. 2012.</ref>. Előbb [[New Jersey]] északnyugati részén harcolt az [[angolok]] és az általuk felbiztatott [[indiánok]] ellen, majd [[Dél-Karolina|Karolinába]] vezényelték [[Benjamin Lincoln|Lincoln]] tábornok támogatására. [[Charleston (Dél-Karolina)|Charleston]] ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki.