Wikipédia

„Longjumeau” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
34. sor:
[[Kép:91 Communes Essonne Longjumeau.png|left|thumb|Longjumeau helye Essonne megyében.]]
 
Longjumeau egy a párizsi agglomerációba közvetlenül tartozó város, mely [[Île-de-France]] régióban helyezkedik el, [[Essonne]] megye északi részén. Egykor a Hurepoix régióba tartozott. Területe közelítőleg « L » alakú, mely három kilométer hosszan húzódik 484 hektáros területtel. A Francia Földrajzi Társaság az alábbi koordinátákat adta meg Longjumeau elhelyezkedésére: 48°41'51" északi szélesség és 02°17'49" keleti hosszúság területének középpontja alapján.<ref>[http://www.lion1906.com/departements/essonne/longjumeau.php Longjumeau bejegyzése a lion1906.com] Elérhetőség 26/06/2009.</ref>. Területének közel 75%-a városi jellegű, 60% beépített, területének csak 28%-a földterület, melyből 110 hektár a mezőgazdasági föld, főleg a terület középső és keleti részén, valamint 12 hektár erdő a terület délkeleti részén, melyet a Templomosok erdejének ''(forêt des Templiers)'' neveznek. A várost nyugat-keleti irányban keresztezi az Yvette patak, amelybe annak jobb partja felől a város keleti felén (Gravigny és Balizy városrészek között) belefolyik előbb egy holtág, majd a Rouillon csermely. Az Yvette a Saulx-les-Chartreux-i tó mellett halad el, melynek környéke kedvelt kirándulóhelye a környékbelieknek. A város központjától nyugatra halad el az N20-as nemzeti autóút, mely [[Párizs]]t köti össze [[Toulouse]]-zal, [[Orléans]]-on keresztül. A várost hasonló módon kerüli ki északkeleti irányban az A6-os autópálya, mely [[Wissous]]-ban ágazik el és [[Párizs]]t köti össze [[Lyon]]nal. A városba [[Champlan]] irányából érkezik be a D117-es megyei út, mely [[Épinay-sur-Orge]] felé folytatódik, miközben áthalad a történelmi városközponton (mely így északnyugat - délkeleti irányultságú), valamit hasonlóan áthalad a városközponton a D118-as megyei út, mely [[Saulx-les-Chartreux]]-től [[Chilly-Mazarin]] irányába megy, délnyugat - északkelet irányban. A település területének északi és keleti részén halad át a párizsi „Nagy öv”, mely a párizs körüli külső vasútvonal, mely [[Versailles]]-től [[Juvisy]] irányában haladt, jelenleg az Île-de-France megyei HÉV C vonala ([[RER C]]) használja. Ennek a vonalnak Longjumeau területén két vasútállomása is van, az egyik a Longjumeaui vasútállomás, a másik Gravigny-Balizy vasútállomása. A város viszonylag alacsony fekvése mutatja, hogy egy völgyben fekszik, mely észak felől az Orly-fennsíkkal (a tengerszint feletti magasság a városnak ezen a részén 40 méter), dél felől a Hurepoix-fennsíkkal határos (90 méter). Gravignyvel és Balizyvel együtt Longjumeaunak 11 településrésze van.
 
A város a párizsi nagy agglomerációban fekszik, ezen agglomeráció széle felé, mintegy 18 kilométerre délnyugatra a párizsi [[Notre-Dame székesegyház (Párizs)|Notre-Dame]]tól, melynél Franciaország 0-s kilométerköve található. Longjumeau 13 kilométerre északnyugatra fekszik [[Évry]]től, négy kilométerre délkeletre [[Palaiseau]]-tól, 16 kilométerre északnyugatra [[Corbeil-Essonnes]]-tól, 31 kilométerre északkeletre [[Étampes]]-tól, 6 kilométerre északkeletre [[Montlhéry]]től, 12 kilométerre északkeletre [[Arpajon]]tól és 24 kilométerre északnyugatra [[La Ferté-Alais]]-tól, 28 kilométerre északkeletre [[Dourdan]]tól és 35 kilométerre északnyugatra [[Milly-la-Forêt]]-tól.
55. sor:
Longjumeau [[Île-de-France]] megyében helyezkedik el, óceáni éghajlata van. Éves átlagban a hőmérséklete 10,8°C, 15,2°C-os maximális átlaghőmérséklettel és 6,4°C-os minimális átlaghőmérséklettel. Év közben júliusban van a legmelegebb átlagban 24,5°C-kal, januárban a leghidegebb 0,7°C-kal. Középhőmérséklete 2°C-kal kevesebb, mint Párizsé, ami a népsűrűség különbségével magyarázható a főváros és az agglomeráció között. A kontinentális éghajlat extrém rekordokat generál, melyek közül a legalacsonyabb -19,6°C (1985. január 17-én mérték), illetve a legmagasabb 38,2°C (1952. július 1-jén mérték). A napsütéses órák száma éves átlagban 1798 óra, mely a Loire völgy északi felével vethető össze. A csapadék egyenletesen oszlik el az év folyamán, átlagban havonta 50 milliméter esik, éves összesítésben 598,3 milliméter. Esőzési rekord 1970. június 17-én volt, amikor 78,9 milliméter esett 48 óra alatt.
 
Longjumeau éghajlata (forrás: A [[Brétigny-sur-Orge]]-i mérőállomás havi éghajlati feljegyzései 1948 és 2002 között,<ref>[http://www.lameteo.org/bretigny.html A Brétigny-sur-Orge mérőállomás havi feljegyzései a lameteo.org oldalon] Elérhetőség 2009. augusztus 9.</ref>,<ref>[http://www.infoclimat.fr/climatologie/index.php?s=07148 A Brétigny-sur-Orge mérőállomás havi feljegyzései a infoclimat.fr oldalon] Elérhetőség 2009. augusztus 18.</ref>)
{| class="wikitable" style="font-size:90%;width:100%;border:0px;text-align:center;line-height:120%;"
! style="background: #99CCCC; color: #000080" height="17" |Hónap
153. sor:
A két fő útvonal, mely elhalad Longjumeau mellett az N20-as nemzeti autóút a községtől nyugatra és az A6-os autópálya északkeletre. Ezen két út gyors összeköttetést tesznek lehetővé a fővárossal, az Orléans-i kapun ''(Porte d’Orléans)'' mindkettő és az Olasz kapun ''(Porte d’Italie)'' keresztül. Két megyei út fut a településen keresztül, az RD 117-es, mely [[Bièvres (Essonne)|Bièvres]]-t és [[Saint-Vrain (Essonne)|Saint-Vrain]]t köti össze, illetve az RD 118-as út, Les Ulis és Athis-Mons között.
 
Longjumeau északi részén halad a párizsi HÉV C ([[RER C]]) vonalának C8-as ága, mely a településtől nyugatra található [[Massy-Palaiseau-i vasútállomás]] (a HÉV B /[[RER B]]/ vonalának B4-es ága kapcsolüdik itt a C8-as ággal, valamint TGV állomás is van itt) és keletre található [[Juvisy-sur-Orge-i vasútállomás]] (a [[RER D]] a D4-es és D6-os ága, a [[RER C]] C4-es és C6-os ága) vasúti csomópontokkal kapcsolja össze a várost. Ezen a vonalon, melynek régi neve: A nagy öv, Longjumeaut két vasútállomás is kiszolgálja: a Longjumeau-i vasútállomás, mely a Vigne aux Loups ipari terület szélén fekszik és a Gravigny-Balizy-i vasútállomás. A város egy része azonban könnyebben elérhető a Chilly-Mazarin-i vasútállomásról. Ezen vasútvonalat [[2017]]-ben felváltja egy vasút-villamosvonal, melye Massy és Évry között fog közlekedni, ennek vonala előreláthatólag egészen a Savigny-sur-Orge-i vasútállomásig a mai vasútvonallal azonos lesz .<ref>[http://www.stif.info/IMG/pdf/CP_Tramway_conseil_140208.pdf A STIF (Île-de-France-i Közlekedési Szövetség) leírása a projektről az internetes oldalukon.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>.
 
A várostól hét kilométerre északkeletre található a Párizs-Orly repülőtér, mely az Orlyval metróvonallal érhető el legegyszerűbben, a [[RER C]] C8-as ágán Massy-Palaiseauba menve, majd onnan a [[RER B]] B4-es ágán Antonyba. Antony az Orlyval végállomása. További lehetőség a 91.06-os busz, mely Massy-Palaiseau TGV állomása mellől indul és az Orly reptérre szállít. A [[Párizs-Charles de Gaulle repülőtér|Charles de Gaulle repülőtér]], mely mintegy 40 kilométerre van északkeletre szintén a [[RER B]]-re történő átszállással érhető el közleítőleg 2 óra alatt. Üzleti és magán repülőjáratokat fogad a Toussus-le-Noble repülőtér is, mely 15 kilométerre van északnyugatra Longjumeautól.
 
A buszközlekedést az RATP (Párizsi közlekedési vállalat) 199-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/100&nompdf=199 Az RATP 199-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau vasútállomás és a városi líceum között jár. A városon belül 7 megállója van), 297-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/200&nompdf=297 Az RATP 297-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (mely napközben Antony vasútállomásról, esténként Párizsból indul és a Charles Steber téren van a végállomása Longjumeauban, 6 állomása van a városon belül), a Daniel Meyer buszhálózat négy vonala: a DM12-es<ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm12hiver2008.pdf A DM12-es vonal fájlja a cég honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau-ig megy Saulx-les-Chartreux és Villebon-sur-Yvette érintésével), a DM151-es (a párizsi Orléansi kapu (Porte d’Orléans) és [[Arpajon]] között közledik érintve a longjumeaui kórházat), a DM152-es (a párizsi Orléansi kapu ''(Porte d’Orléans)'' és [[Nozay (Essonne)|Nozay]] között közlekedik szintén a kórház érintésével) és a DM153-as (Massy-Palaiseau és Arpajon között közlekedik) ,<ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm150hiver2010.pdf A DM151, DM152, DM153 vonalak menetrendje a Daniel Meyer buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2010. szeptember 13.</ref>, az Optile hálózat Sénart buszainak 55-ös vonala, mely Massy TGV-állomását (Massy-Palaiseau-i vasútállomás mellett) köti össze Lieusaint - Moissy vasútállomásával, mely az [[RER D]] vonalán fekszik, Longjumeau területén 2 megállója van,<ref>[http://www.senart.com/fileadmin/SENART/MEDIA/transports/horaires_de_bus/lignes_express/Ligne_51_55_express.pdf Az 55-ös vonal fájlja a Sénart buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> végül a CEAT buszhálózat három busza, melyek a párizsi Denfert-Rochereau vasútállomásra mennek, a 10.07-es<ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_07FHHIV.pdf A 10.07-es busz fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> La Ferté-Alais-ről, 3 megállóval a városon belül, a 10.20-as és a 10.21-es<ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_2021FHHIV.pdf A 10.20-as és a 10.21-es buszok fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> [[Angerville (Essonne)|Angerville]]-től és [[Méréville (Essonne)|Méréville]]-től, 3-3 megállóval a városon belül.
 
2010. május 2.-tól a longjumeaui, [[ballainvilliers]]-i és [[morangis]]i városi tanács 5 helyi buszjáratot indított el, melyek a három település és Gravingny-Balizy városrészeken közlekednek.<ref>[http://europessonne.fr/index.php?option=com_phocadownload&view=file&id=88:plan-et-horaires&Itemid=113 A városi tanács 5 ingyenes buszvonalának menetrendje és térképe a Europ’Essone településtársulás honlapján] Elérhetőség 2010. szeptember 13.</ref>
167. sor:
== A helynév eredete ==
 
A város neve feltehetőleg a latin ''novio magos'' kifejezésből származik, mely új földterületet jelent,<ref>[http://crehangec.free.fr/idf.htm#91 Az Île-de-France-i települések helynevei.]</ref>, vagy a ''Noviomellum'' kifejezésből, mely egy új méztermelő vidékre utal és ez a kifejezés deformálódhatott a ''Noniumeau'' alakra.<ref>[http://www.quid.fr/communes.html?mode=detail&id=17044&req=Longjumeau&style=fiche Longjumeau bejegyzése a Quid honlapon.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>.
 
[[1217]]-ben említik először a várost a ''Longumel'' néven. César-François Cassini de Thury francia térképész 18. századi térképén a ''Lonjumeau'' néven szerepel, a « g » betű nem jelenik meg a névben. Egy nem bizonyított elmélet a ''Lug gemellum''-tól történő származtatást feltételezi. ennek értelmében a város neve Lug kelta istentől származik, mivel a gemellum ikret jelent (ahogyan a francia jumeau is), ezért ezen elmélet hiányossága a másik hely, ahol Lugot tisztelték.
174. sor:
=== Az eredet ===
 
A város központjában végzett ásatások segítségével megállapítható, hogy éltek itt emberek már a [[Római Birodalom]] alatt, ekkor egy ''villa rustica'' nyomára bukkantak, melyben használati tárgyakat találtak, pénzérméket a Krisztus előtti 1. századból .<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Decouvrir-la-ville/Histoire/Un-tresor-archeologique-a-Longjumeau Beszámoló az ásatások menetéről, amely a Corbeil-i úton történt, a városi tanács hivatalos oldalán.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. A villa rustica a rómaiak útja mentén feküdt, ''Lutétia'' (ma: Párizs) és ''Cenabum'' (ma:Orléans) között. Az 1970-es években a merovingek idejéből a [[4. század]]ból találtak egy nekropoliszt, melyben egy kagylókat tartalmazó mészkövet is találtak, az egykori plébánia közelében.
 
A település első említése a 12. századból származik, akkori nevén ''Nogemel'', amely francia királyi birtok volt, VI. Lajos francia király terjesztette ki.
188. sor:
[[1234]]-ben Dreux János (német alakban: Johann von Braine) egy Szent Eligiusz tiszteletére zárdát alapított itt, nemsokkal azelőtt, hogy [[IX. Lajos francia király]] az uradalmat Bretagne hercegeinek adományozta. [[1293]]-ban Montfort Anasztázia birtokolta a területet. [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöp]] uralkodásának idején ismét királyi birtok lett. Ő volt az, aki a [[Templomosok]]nak adományozta a Balizy-i kommendát és rájuk bízta a Szent János ispotály kezelését, itteni birtokát kancellárjának Enguerrand de Marignynek adományozta. Halála után [[V. Fülöp francia király]] ajánlotta fel Longjumeaut [[XXII. János pápa]] unokaöccsének.
 
A [[százéves háború]] alatt [[III. Eduárd angol király]] felégette a helyi templomot, melyben így több száz lakos bennégett<ref>[http://www.essonne.fr/culture_sports_loisirs/actualites/visualiser/longjumeau_une_halte_a_ne_pas_manquer/ Longjumeau a megye turisztikai hivatalának honlapján.] Elérhetőség 2009. július 8.</ref> [[1320]]-ban Longjumeaut eladja Pierre du Vic [[V. Fülöp francia király]]nak, [[1325]]-ben Burgundiai Johanna birtokolja, [[1331]]-ben pedig [[VI. Fülöp francia király|Valois Fülöp]], aki azt Chillyvel együtt átengedte Bretagnei III. Jánosnak, [[Saint-James]] (ejtsd: szen zsam) kastélyáért cserébe .<ref>Dictionnaire historique des environs de Paris du docteur Ermete Pierotti (Párizs környékének történeti szótára Ermete Pierotti alapján)</ref>. Utódai, Montfort János és Blois Károly konfliktusa következtében, Károly lányának, Blois-Châtillon Máriának [[I. Louis d’Anjou|Anjou I. Lajos]] kötött házassága révén az Anjoukhoz került.
 
[[1438]]-ban az Yvette felett egy homokkő hidat építettek, amely így a Nagy utca része lett. [[1481]]-ben [[Anjou V. Károly]], Kalábria hercege akaratának megfelelően Longjumeaut és Chillyt visszaadta a királynak, [[XI. Lajos francia király|XI. Lajosnak]]. Halála után fia, [[VIII. Károly francia király]] Longjumeau-t Chillyvel együtt [[Louis d’Armagnac-Nemours|Armagnaci Lajosnak]], Nemours hercegének adja. II. René, Lotaringia hercege törvénytelenül elfoglalja, majd eladja Gaillard IV. Mihály királyi generálisnak. Az egész uradalom végül [[1499]]-ben került a Gaillardokhoz, amikor azok kifizették a Armagnaci Lajost. A Gaillard család teljes felújítást végeztetett a Szent Márton templomon.
202. sor:
 
[[Kép:Longjumeau - Station du Tramway.JPG|right|thumb|Az egykori Longjumeau-i villamosmegálló (a Párizs-Arpajoni vonal egyik megállója volt Longjumeau.]]
[[1874]]-ben a községi tanács helyiséget jelölt ki a községi tanítónak és az osztályoknak. [[1883]]-ban az iskolát visszavette a plébánia és [[1887]]-ben a Versaillesi Jóléti Társasághoz csatolták, aki kiépítette a későbbi Szent Anna iskolát (école Sainte-Anne).<ref>[http://www.ecolesteanne-longjumeau.com/?page_id=163 A longjumeaui Szent Anna iskola története az iskola honlapján.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1883]]-ban elkészült a „Nagy öv”, mely Longjumeau-n keresztül összekötötte [[Versailles]]-t [[Juvisy-sur-Orge]]-zsal. [[1893]]-ban üzembe helyezték az arpajoni villamost, mely Longjumeaun át kötötte össze [[Arpajon]]t [[Párizs|Párizzsal]]. [[1897]]. [[május 23.|május 23]]-án a községi tanács [[Adolphe Adam]] [[A lonjumeau-i postakocsis]] operájának díjazásáért felavatták a szerző bronzszobrát.<ref>[http://fr.topic-topos.com/le-postillon-longjumeau Az opera oldala a topic-topos.com oldalon] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>.
 
Mivel a lakosság gyors ütemben nőtt, [[1908]]-ban új Posta- és Telekommunikációs Épületet alapítottak. [[1909]]-ben történt a legsúlyosabb baleset az arpajoni villamosvonalon, mintegy 12 ember halt meg és 40 megsérült. [[1911]]. [[május]]ától [[augusztus]]ig [[Vlagyimir Iljics Lenin]] számüzetésének idején Longjumeau-ban lakott a Nagy utca 91-ben (ma: François Mitterrand elnök útja - Rue du président François Mitterrand).
 
[[1938]]-ban Maljean orvos, a párizsi előkelő Lutetia Szálló tulajdonosa, megvásárolt a Saint-Cyr ingatlant (vagyis a Nativelle kastélyt), majd eladta azt Claude-Adolphe Nativellenek.<ref>[http://fr.topic-topos.com/propriete-le-clos-saint-cyr-longjumeau A Nativelle kastély története a topic-topos.com oldalon]. Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1941]]-ben a [[Harmadik Birodalom]] katonái elfoglalják a Szent Anna iskolát, ahol parancsnokságot rendeztek be. A várost a 2. fegyveres hadosztály szabadította fel [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én, a szövetségesek ellenőrzőpontot állítottak fel itt. [[Alekszandr Vasziljevics Kolcsak]] felesége, Szófia Kolcsak, miután elmenekült [[Szevasztopol]]ból, Párizsban élt és a longjumeau-i kórházban halt meg [[1956]]-ban.
 
[[1954]]-ben befejeződött az N20-as nemzeti autóút építése, mely már nem haladt keresztül a városon, így jelentősen tehermentesítve a központot. [[1953]]-ban elkezdik az A6-os autópálya építését, melyet [[1960]]-ban adnak át a forgalomnak. A 60-as éveket a francia gazdasági és demográfiai növekedés (az 1945-1975 közötti időszak, francia nevén „Trente Glorieuses” vagyis a harminc dicsőséges esztendő), valamint a gyarmatbirodalom felbomlásával kezdődő immigrációs hullám (a „[[feketelábúak]] exodusa”) jellemezte. Elsősorban az egykor gyarmatokon élő és visszatelepült franciáknak kezdték építeni [[1960]]-ban a Villa Saint-Martin, [[1963]]-ban a Lacroix-Breton, [[1965]]-ben a Côteaux, [[1967]]-ben a Bel-Air és at Arcades és végül [[1968]]-ban a Rocade lakóterületeket.<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Amenagement/Le-renouveau-des-Quartiers-Sud A déli városrészek bemutatása a városháza hivatalos honlapján.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1965]]-ben építették az Yvette klinikát, melyet [[1968]]-ban, [[1982]]-ben és [[1991]]-ben bővítettek. [[1967]]-ben átadták a zeneiskolát.
 
[[1972]]-ben a város megvette a Nativelle kastélyt, eredetileg azért, hogy ott rendezze be városházát, valamint egy új postahivatalt is építettek. [[1997]]-ben a kastély lett a városi könyvtár, miután az új városháza megépült. [[1974]]-ben az [[Emmaüs|Emmaüs közösség]] megszerezte a Chambourg kastélyt, ahol berendezték a saját termeiket.<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Decouvrir-la-ville/Histoire/Un-patrimoine-a-decouvrir A városi műemlékekbemutatása a Polgármesteri Hivatal oldalán.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1978]]-ra épült meg a Jacques Prévert Líceum.<ref>[http://www.quid.fr/communes.html?mode=detail&id=17044&req=Longjumeau&style=fiche Longjumeau bejegyzése a Quid oldalon.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1979]]-re épült meg a színház.<ref>[http://sites.google.com/site/91160lbl/le-theatre Philippe Schmit hozzászólása a városi tanács ülésén.] Elérhetőség 2009. október 6.</ref>.
 
[[1997]]-ben adták át a Történeti és Régészeti Múzeumot, az egykori Delpfin Szállóban. [[2010]]. [[július 25.|július 25]]-én a községben indult a [[Tour de France]] [[A 2010-es Tour de France szakaszai (11–20.)|2010-es versenyének]] az utolsó szakasza.<ref name="Tour">[http://www.letour.fr/2010/TDF/COURSE/fr/2000/etape_par_etape.html A Tour de France 2010 20. szakaszának bemutatása a hivatalos honlapon.] Elérhetőség 2010.január 20.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Longjumeau”