„Magna Carta Libertatum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
41. sor:
A 19-20. század fordulóján élő jogtörténész,[[Timon Ákos]] ([[1850]]-[[1925]]) is rokonságot lát az [[1222]]-es [[Aranybulla]] és az 1215-ös Magna Carta között. Timon a keresztes államok jogalkotásában, különösen az ún. ''jeruzsálemi assizákban'' látja a közös forrást.<ref>Eckhart Ferenc ismertetője: Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Századok, 1933. LXVII. évf. 1-3. f. 97-98. o.</ref> A XX.században jelentős befolyásra tett szert a Magna Charta és az Aranybulla rokonítása - ezt az is jelzi, hogy [[Lord Rothermere]] nevezetes 1927-es Daily Mailben megjelent cikkében ("Magyarország helyzete a nap alatt") maga is hivatkozik arra, hogy csak pár év választja el a két okmányt, azt sugallmazva, hogy rokonság lehet közöttük.
[[Eckhart Ferenc]] ([[1885]]-[[1957]]) ezzel szemben nem lát kapcsolatot a két dokumentum között, legfeljebb annyiban, hogy a "korszellem", a feudális jogfelfogás hasonlósága hozott létre hasonló jellegű dokumentumot. Eckhart bebizonyította, hogy a Magna Carta jogfelfogása sokkal fejlettebb, és a társadalom szélesebb rétegeinek javát szolgálta, mint az Aranybulla.<ref>Eckhart Ferenc: Magyar jogtörténet, 32-34. old.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||