Wikipédia

„Magyar írásjelek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Magyar helyesírás kategória hozzáadva (a HotCattel)
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
1. sor:
A '''magyar írásjelek''' a magyar nyelv nyelvtani viszonyaihoz igazodó, kettős szerepű (a mondatok, illetve mondatrészek tagolódásának és viszonyának, valamint a prozódiai sajátosságok kifejezésének) írásjelei, melyek a közlendőt értelmileg és érzelmileg árnyalják.
== A mondatvégi írásjelek ==
Az egyszerű [[szintaxis| mondatok]] három csoportra oszthatók mondatvégi írásjelüket tekintve:
*A '''kijelentő''' mondatot pont zárja (''Ki korán kel, aranyat lel.'').
*A '''kérdő''' mondat végén kérdőjel áll (''Hova tetted a kulcsot?'').
*A '''felkiáltó, óhajtó és felszólító''' mondatok végére pedig felkiáltójel kerül (''De szép! Bár itt lennél! Vedd fel a kabátodat!'').
 
A '''mellérendelő összetett mondatokat''' az utolsó tagmondatra vonatkozó írásjel zárja (''Itt a kánikula, nem megyünk le a strandra?'').
 
Az '''alárendelő összetett mondatok''' végére pedig a főmondatnak megfelelő írásjel kerül (''Elmondtad már neki, mit gondolsz erről?'').
14. sor:
*az összetett mondatok tagmondatai között (''Azért jött, mert hiányoztál neki.''),
*az ''és, s, meg, vagy'' és ''mint'' kötőszavak előtt,
*az ''anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy'' stb. szókapcsolatok előtt (ekkor viszont a ''hogy'' elé nem kerül vessző).
 
'''Pontosvessző''' választja el
25. sor:
'''Egymásnak mellérendelt mondatrészek''' (kötőszó nélküli) felsorolásakor vesszőt használunk (''Látott a piacon szép almát, körtét, epret is.'').
 
Az '''azonos funkciójú mondatrészek''' közötti kötőszavak előtt vessző áll, '''kiv.''' ''és, s, meg, vagy'' (''Szép, ám nem túl okos lány. Haragosan, sőt utálattal nézett a tanárra.''). '''De:''' ''Már fiatalon nyers és őszinte természet volt. Kettő, három vagy négy intőt is kapott egy héten.''
 
'''Vesszőt''' használunk a következő esetekben:
34. sor:
Ha a '''mint''' állapotot vagy minőséget fejez ki, illetve szókapcsolat követi, nem áll előtte vessző (''A fia mint színész'' = színészként ''dolgozott.'').
== A szövegbe ékelődés írásjelei ==
'''Közbevetéskor''' vesszőt, gondolatjelet vagy zárójelet használunk a mondatban (''Ő, persze, megint nem jött el. Ötször – ha nem többször – mondta el ugyanazt. A nővére (Évi) holnap megy férjhez.'').
 
A mondatértékű '''megszólításokat''' felkiáltójel zárja (''Kedves László! Drága Anyám! Tisztelt Publikum!''). Magánlevél esetén a felkiáltójel helyett vessző is állhat.
40. sor:
*Mondatba ékelődő megszólítás esetén pedig két vessző közé kerül a megszólítás (''Nincs más hátra, kedves, tudnia kell az igazságot.'').
 
Szó szerinti '''idézéskor''' idézőjelet („”) használunk (''„Isten, áldd meg a magyart”'' <ref> name="Kölcsey Ferenc: Himnusz">Kölcsey Ferenc: Himnusz</ref> ''– kezdődik himnuszunk.''). Idézeten belüli idézet esetén hegyével befelé forduló jelet (»«) teszünk (''„Szemében »mesterségem« Most is nagy szálka még;”.''). <ref> Petőfi Sándor: Egy estém otthon </ref>
 
Szépirodalmi művekben a szereplők gondolatainak idézésére a magyar nyelvben a [[nagykötőjel | gondolatjel]] használatos. A gondolatjel használatának módját az író idéző mondatának és a szereplő szavainak sorrendje határozza meg:
 
*''Haragosan kiabált:''
*– ''Az nem a tiéd!''
 
 
*– ''Az nem a tiéd! – kiabálta haragosan.''
 
 
*– ''Az nem a tiéd! – kiabálta haragosan. – Az az enyém!''
 
 
*– ''Ez az enyém.''
63 ⟶ 60 sor:
'''Kötőjelet''' használunk a következő esetekben:
*ha három mássalhangzó áll egymás mellett (''sakk-kör, Kiss-sel''),
*szóismétléskor, mellérendelő [[szóösszetétel | szóösszetételeknél]]eknél, ikerszóknál és bizonyos alárendelő szóösszetételeknél (''két-két, réges-régi, jön-megy, izeg-mozog, piff-puff, Isti-Pisti, fel-felnéz, melegvíz-csap, kutya-macska barátság''),
*ha két vagy több szó elő- vagy utótagja azonos (''fém- és faházak, autószerelő és –kereskedő''),
* a kétezren felüli összetett számjegyeknél (''hatezer-kilencszázhuszonnyolc'', '''kiv.''' a kerek ezresek és milliósok),
78 ⟶ 75 sor:
*géptípusok stb. nevében (''Apollo–11'').
 
'''Három pontot''' használunk abban az esetben, ha egy gondolat befejezetlen, hiányos (''„Álltam sírhalma mellett / Keresztbefont kezekkel... / Mozdúlatlan szoborként... / A dombra szögzött szemmel.”'' <ref> Petőfi Sándor: Álltam sírhalma felett... </ref> ), valamint hiányos szövegrész esetén (''„Őseinket felhozád / Kárpát szent bércére, ... Árpád hős magzatjai / Felvirágozának.”'' <ref> name="Kölcsey Ferenc: Himnusz <"/ref>).
 
== Írásjelek toldalékoláskor ==
A [[toldalék | toldalékok]]ok (ragok, jelek, képzők és képzőszerű utótagok) legtöbbször közvetlenül kapcsolódnak a szótőhöz, de bizonyos esetekben '''kötőjellel''' fűzzük őket a szótőhöz. Ezek az esetek a következők:
*három azonos mássalhangzó találkozása (''Vass-sal, puff-féle''),
*több különírt elemű személy- és földrajzi névhez jelző vagy jelzőszerű utótag kapcsolása (''Petőfi Sándor-os, Los Angeles-i''),
97 ⟶ 94 sor:
* ≈ (közel egyenlőség)
* % ([[százalékjel]])
* / (vagylagosság,<ref>Zsurnalisztikai hatás következtében terjed a használata olyan esetekben, amikor nem tudja a szerző, hogy ''vagy'', vagy ''és'' kötőszót kell-e használnia - vagy mindkettőt</ref>, törtszám)
* § (paragrafus)
* * vagy 1 (jegyzetjel)
* ’ ([[aposztróf |hiányjel]])
* ”(ismétlés)
* ° ([[fokjel]])
119 ⟶ 116 sor:
 
== További információk ==
 
*[http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh A magyar helyesírás szabályai (AkH.)]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_írásjelek”