„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
== Fekvése ==
 
1819-ben [[temesköz]]i (bánsági) és [[Csanád vármegye]]i gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal partján. A hely már lakott volt, Túregyháza<ref>Turegyháza – középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html</ref> de Serfesd elnevezés is előfordult .<ref>Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B</ref>. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől délkeletre voltak a Bezdán-, Szőke-, Sörös- és a gróf Woracziczky-tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig fenntartották a bánáti [[Szaján (település)|szajáni]], [[magyarcsernye]]i és a Csanád vármegyei [[szőreg]]i és [[makó]]i rokonokkal.
Szomszédos falvak:
[[Monostor (Arad megye)|Monostor]], [[Fönlak]] (Fönlaki vár), [[Németszentpéter|Szentpéter]] (Németszentpéter), [[Zádorlak]], [[Kétfél]], [[Vinga]], [[Németság|Ság]] (Mezőság)<ref>Szomszédos falvak: Monostor 1592 Török István birtoka. 1723-1725 összeirás után költöztek az új havasalföldi lakók Monostor faluba. Vinga 1231 évben [[pápai tized]] jegyzék. 1723-1725 évben előbbi lakosok kitelepitve. Ság (Mezőság) 1562 Kassai János birtoka. Kétfél 1465 Tariak birtoka. Szentpéter 1332-ben Csanádi Püspökség birtoka. Zádorlak 1332 pápai tized, zádorlaki várkastély 1552-ben tulajdonos Dóci Miklós. Fönlak-fönlaki vár 1308-ban Dorozsma család, 1491-től Csanádi Püspökség. [[Claude Florimond de Mercy]] katonai parancsnok által elrendelt összeírás 1723-25 a kiürített falvakról (Colonizarile habsburgice in Banat Aurel Tinta 1972 Ed. Facla.)</ref> III.Károly király rendelkezett aprotestánsok kitelepitéséröl házaikból.
[[Fájl:Banat Josephinische Landaufnahme pg000.jpg|bélyegkép|A [[Magyarország első katonai felmérése|jozefiniánus]] térkép Bánátról, 1769-72.]]
A Temesközből, a Maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi magyar földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, útiköltséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket.<ref>Magyar katolikus lexikon (lexikon.katolikus.hu) Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, Tömös vármegyének/Temesköznek/ hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> 1781.ben a magyar nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. A Mercy gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723–25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva.<ref>Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében ''Colonizarile Habsburgice in Banat''. Ed. Facla 1972/</ref> A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is.<ref>A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlanként írták be. Az 1769.évben készült térkép viszont lakottként ábrázolja</ref> A térképeken láthatók a községek régi házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének is hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás.<ref>A 17. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. személyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. ''Erdélyi Tudományos Füzetek'' 1935</ref>. Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását megengedték.A magyarok nagy részben a református valláson voltak a 16.századtól. A „szaladás” a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. [[Pécska|Pécskára]] a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után Ferenc József császár a Temesközt szerb Bánátra (Banat) nevezi át, a bán tisztséget a császár magának tartotta meg. A köznyelvben mára Bánság /Banat/ a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak (a szerbek szervezésében) Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb {{szám|431863}}, magyar {{szám|383522}}, román {{szám|372060}}, német {{szám|324609}}. Csanád várát és a várost az egykori ősi püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal partján jó állapota ellenére a törökök kivonulása után (1716) a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával.<ref>Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó</ref> A csanádi püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarokat kitiltották a Bánságból,a császáriak katonai területként tartották mig eladták,földjeit,bányáit.
 
[[1879]]-ben épült a falu [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma. [[1900]]-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett.
316 053

szerkesztés