„Merkúr” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  4 évvel ezelőtt
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a ({{jegyzetek)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
}}
 
A '''Merkúr''' a [[Naprendszer]] legbelső és legkisebb [[bolygó]]ja,<ref>Régebben a [[Pluto (törpebolygó)|Plútót]] tekintették a legkisebb bolygónak, de ma már [[törpebolygó]]nak számít.</ref> a [[Nap]] körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a [[Föld]]ről nézve fényesnek látszik, [[magnitúdó]]ja −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a [[Nap]]tól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk.
 
A Merkúrt meglátogató két [[űreszköz]] közül az első a [[Mariner–10]] volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a [[MESSENGER]], mely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből, amikor [[2008]]. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz [[2008]]. október 6-án és [[2009]]. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, [[2011]]. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15&nbsp;000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.
 
== Belső felépítése ==
A Merkúr a [[Naprendszer]] négy [[Föld-típusú bolygók|Föld-típusú bolygójának]] egyike, és a Földhöz hasonlóan kőzetekből épül fel. A Naprendszer legkisebb bolygója, [[egyenlítő]]jénél mért [[rádiusz|sugara]] 2439,7&nbsp;km,<ref name="nssdcMercury" />, mérete kisebb még a legnagyobb természetes holdakénál is ([[Ganümédész (hold)|Ganümédész]], [[Titán (hold)|Titán]]), bár tömege jóval nagyobb náluk. A Merkúr nagyjából 70% [[fémek|fémet]] és 30% [[Szilikátok (ásványtan)|szilikátot]] tartalmaz.<ref name=strom>{{cite book | first=Robert G. | last=Strom | coauthors=Sprague, Ann L. | year=2003
| title=Exploring Mercury: the iron planet | publisher=Springer | sbn=1852337311 }}</ref> A Merkúr a maga 5,427&nbsp;g/cm³-es sűrűségével a Naprendszer második legsűrűbb bolygója. Ez az érték már csak alig kisebb, mint a Föld 5,515&nbsp;g/cm³-os értéke.<ref name="nssdcMercury" /> Ha a gravitációs erőből származó sűrűsödés hatását figyelmen kívül hagyjuk, akkor a Merkúrt alkotó elemek sűrűbbek, mivel ekkor a Merkúr esetében 5,3&nbsp;g/cm³, míg a Földnél 4,4&nbsp;g/cm³ értéket kapunk.<ref>
{{cite web
|accessdate=2008-05-29}}</ref> Az ESA [[Guyana Űrközpont]]jából 2013-ban egy [[Oroszország|orosz]] [[Szojuz hordozórakéta]] fogja elindítani a két űrszondát szállító szerelvényt. A kilövőállomás helyszínével ki akarják használni az egyenlítő közelségéből adódó előnyöket.<ref name="ESAColumboGoAhead" /> A MESSENGER-hez hasonlóan a BepiColombo utazása során több bolygót fog érinteni, hogy a gravitációs hintamanőverek adta lehetőségeket kihasználja. Elhalad majd a Hold és a Vénusz mellett is, valamint többször elrepül a Merkúr mellett, míg végül körülötte pályára áll.<ref name="ESAColumboGoAhead" /> A kémiai és az [[ionmeghajtás]] kombinációját használja majd, amelyikből az utóbbi működik majd csak hosszabban.<ref name="ESAColumboGoAhead" /><ref name="Bepitelegraph1">
{{cite news|url=http://www.telegraph.co.uk/earth/main.jhtml?view=DETAILS&grid=&xml=/earth/2008/01/18/scimerc118.xml|title=Star Trek-style ion engine to fuel Mercury craft|author=Nic Fleming|publisher=The Telegraph|date=2008-01-18 |accessdate=2008-05-23}}
</ref> Az űrszerelvény [[2019]]-ben éri majd el a Merkúrt,<ref name="Bepitelegraph1" />, ezt követően a hordozó a magnetométer szondát elliptikus pályára állítja, majd beindítja a kémiai hajtóműveket, hogy a térképező szonda pedig körpályájára állhasson. Mindkét űrszonda egy földi éven át fog dolgozni.<ref name="ESAColumboGoAhead" />
 
A térképező, képalkotó űrszonda a MESSENGER-hez hasonló eszközöket visz magával, és több hullámtartományban vizsgálja majd a bolygót. Vizsgálja majd az [[infravörös sugárzás|infravörös]], az [[ultraibolya sugárzás|ultraibolya]], a [[röntgensugárzás|röntgen]]- és a [[gamma-sugárzás]]t. Azon kívül, hogy behatóan vizsgálja majd magát a bolygót, a küldetés megálmodói abban is reménykednek, hogy az űrszondának a Naphoz való közelségével pontosabban tudják ellenőrizni a [[relativitáselmélet]] állításait.<ref>
295 998

szerkesztés