„Pápua Új-Guinea” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
|||
69. sor:
[[Új-Guinea]] legmagasabb pontja a 4694 méter magas [[Mount Wilhelm]]. A szigeteken sok a még ma is aktív működő [[Tűzhányó|vulkán]].
Új-Guinea szigete [[geológia]]i szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magas [[Mount Wilhelm]]. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket a [[Sepik]], a [[Ramu]] és a [[Markham]] folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagolt [[Parti-hegység]], amelynek folytatása átnyúlik [[New Britain]] szigetére. Ezen a vidéken gyakoriak a földrengések és sok működő tűzhányót is találunk. A [[Maláj-szigetek]] közelsége ellenére Új-Guinea sohasem volt [[Ázsia]] része.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 11-13. o.</ref> === Vízrajz ===
108 ⟶ 110 sor:
1643-ban [[Abel Tasman]] [[Új-Írország]] és [[Új-Guinea]] szigetek egyes részeibe látogatott el. A [[18. század]]ban már az [[angolok]] is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. [[1768]]-ban az angol [[Philip Carteret]] kapitány elérte [[New Britain]] szigetét és angol felségterületnek nyilvánította. [[1824]]-ben [[Hollandia]] és [[Anglia]] megegyezett Új-Guinea felosztásában. [[1842]]-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján a [[Pápua-öböl]] egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába. [[1848]]-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület ma [[Indonézia]] része). [[1873]]-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 292. o.</ref>
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton [[kókuszdió]]t termesztett, [[kopra|koprával]] kereskedett. A mai ország északi területét 1884-ben [[Otto Finsch]] a [[Új-Guinea Társaság|Neuguinea-Konsortium]] ügynöke, a feltételezett brit annexiót elkerülendő a német császár birtokának nyilvánította, még ebben az évben a konzorciumot [[Új-Guinea Társaság]] (Neuguinea-Kompagnie) névre keresztelték. 1885. május 17-én az [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] császár által kiállított [[Schutzbrief]] e terület és a [[Bismarck-szigetek]] felségjogait a társaságra ruházta, ezeket a berlini kormány 1898-ban vásárolta vissza, hivatalosan csak ekkortól lett [[Német Új-Guinea]] (Deutsch Neuguinea) részeként a [[Német Birodalom]] gyarmata. A kolónia a következő területekből állt: a [[Vilmos Császár Föld]] (a tulajdonképpeni német birtok Új-Guineán), a [[Bismarck-szigetek]], az északi [[Salamon-szigetek]], a [[Karolina-szigetek]], a [[Mariana-szigetek]] északi része [[Guam]] nélkül, [[Palau]], [[Nauru]] és a [[Marsall-szigetek]].<ref>Horst Gründer: Geschichte der Deutschen Kolonien. 5. Aufl., Paderborn (Schöningh) 2004.</ref>
A déli részen [[1884]]. november 6-án a [[Egyesült Királyság|britek]] Brit Új-Guinea (British New Guinea) néven egy új [[protektorátus]]t hoztak létre, majd [[1888]]. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. 1905-ben Nagy-Britannia területeit [[Territory of Papua]] néven átengedte birodalma önkormányzattal bíró domíniumának, Ausztráliának. Az [[első világháború]]ban a német gyarmatot az ausztrálok elfoglalták, ez [[1919]]-ben ausztrál védnökség alá került a [[Nemzetek Szövetsége|Népszövetség]] révén [[Új-Guinea Mandátumterület]] (Mandated Territory of New Guinea) néven. Pápuát Ausztrália birtokaként továbbra is külön igazgatták, közigazgatásilag csak 1949-ben egyesítették őket [[Pápua és Új-Guinea Terület]] (Territory of Papua and New Guinea) néven.<ref>Hermann Kinder-Werner Hilgemann: SH Atlasz Világtörténelem Springer Kiadó Bp. 1995.</ref>
[[1941]] decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. [[Port Moresby]]-ben pedig [[Amerikai Egyesült Államok|amerikaiak]] táboroztak. A harcokban az ország mai területén 216 000 japán, ausztrál és amerikai katona veszítette életét.<ref>Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona Athenaeum Kiadó Bp. 2007.
[[1951]]-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testület [[Port Moresby]]-ben.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 295. o.</ref> [[1963]]-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére.A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor [[1964]]-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt. [[1971]]-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 294. o.</ref>
180 ⟶ 182 sor:
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
Pápua Új-Guinea egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet: az országban a jelenlegi ismeretek szerint 841 nyelvet beszélnek (ebből 11 nyelvnek nincs ismert beszélője,
így is marad 830),<ref>http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=PG - Ethnologue; Languages of Papua New Guinea</ref>
ami a világ összes nyelveinek kb. egynyolcada, nyelvenként átlagosan kb. 6000 beszélővel.
207 ⟶ 209 sor:
A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%). A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu, kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk, stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.
A [[pápua nyelvek]] nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein, [[Bougainville]] déli részén, elszórtan New Britain és New Ireland szigeteken is beszélik. Számuk Pápua Új-Guineában legalább ötszáz, s bár legtöbbjüket kis közösségek beszélik, akadnak olyanok is, amelyeket százezernél többen használnak.<ref name="Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o">Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o.</ref>
A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. A [[melanéz nyelvek]]et az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összességében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.<ref name="Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o"/> A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt. === Szociális rendszer ===
| |||