„I. Miksa mexikói császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Temetése: morbid |
képek rend. Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = I. Miksa mexikói császár
| kép =
| képaláírás = I. Miksa mexikói császár uralkodói díszben <br/>([[Franz Xaver Winterhalter]] festménye)
| ragadványnév =
| titulusai =
84. sor:
<center><gallery>
Kép:Dell'Acqua Ernennung Maximilians zum Kaiser Mexikos.jpg|Miksa főherceg fogadja Mexikó küldötteit
Kép:Castillo de chapultepec 1880-1897.jpg|A [[Chapultepec Palota]] az 1880-as években
Kép:Stamp Mexico 1866 13c engr.jpg|Mexikói postabélyeg [[1866]]-ból, Miksa portréjával ▼
Kép:
Kép:Maximilian.von.Mexico.jpg|Miksa főherceg síremléke Bécsben
</gallery></center>
100 ⟶ 101 sor:
Az akcióban jelentős erőkkel részt vett [[Spanyolország]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] is, amelyek felé Mexikónak szintén tartozása volt. Bár az egyesült francia-spanyol-angol flotta legyőzte a mexikói hajóhadat, és térdre kényszerítette a szárazföldi csapatok egy részét is, Juárez diplomáciájának köszönhetően hamar a spanyol és angol katonák kivonultak az országból. Emellett, e két ország nem értett egyet azzal, hogy Franciaország meghódítsa Mexikót, sőt féltékenyek is voltak Napóleon sikereire.
A császári pár [[május 28.|május 28-án]] szállt partra [[Veracruz (Veracruz)|Veracruz]]ban, ahol ujjongó tömeg üdvözölte őket. [[Francois Achille de Bazaine]] francia altábornagy
[[Kép:Hungarian Volunteer Corps.jpg|jobbra|bélyegkép|
Miksával otthonról is fegyveres erő tartott Mexikóba: 6800 osztrák, 1000 magyar és majdnem 500 lengyel önkéntes kísérte. A mexikóiak elleni háború során mintegy 170 magyar vesztette életét, igaz csak apróbb hadműveletekben vettek részt.
113 ⟶ 114 sor:
===Bukása===
[[Fájl:Edouard Manet 022.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Miksa császár kivégzése Mexikóban ([[Édouard Manet]] festménye)]]
Az [[amerikai polgárháború|észak-amerikai polgárháború]] (1861-1865) lezárultával az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] is fegyvereket kezdett szállítani a köztársaságiaknak, és fenyegetően tiltakozott az európai intervenció ellen (lásd [[Monroe-elv]]), tartva a francia terjeszkedéstől. Részben az egykori konföderációs sereg szökevényeiből, részben a volt északi hadsereg katonáiból álló önkéntesek szivárogtak be Mexikóba, és kezdtek harcolni a franciák ellen. Az Egyesült Államok kisebb katonai alakulatokat küldött át a határon, hivatalosan a mexikói oldalról behatoló indiánok megbüntetésére, de az amerikai lovascsapatok leginkább a franciákkal csaptak össze. [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] félt, hogy a polgárháború után felszabadult amerikaiak hadat üzennek Franciaországnak, sőt a lehetséges amerikai–francia háború nem csupán a mexikói frontra, hanem a tengerre és az amerikai francia gyarmatokra is áthelyeződne, ami veszélyeztetné egyúttal Franciaország tengeri hatalmát és a többi kontinensen található gyarmatát is.
| |||