„Repülőgép-hordozó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
1. sor:
[[Fájl:USSRONALDREAGAN.jpg|thumb|300px|A ''[[USS Ronald Reagan (CVN–76)]]'' nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó]]
A '''repülőgép-hordozó''' felszálló fedélzettel ellátott, [[repülőgép]]eket hordozó hajótípus.<ref>{{cite web|url=http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Jenki/anyahajo.htm|title=Amerikai Anyahajók/Repülőgép-hordozók|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://csata.hupont.hu/37/amerikai-hajok|title=Amerikai hajók|language=magyar}}</ref><ref name=HH>{{cite web|url=http://hadihajo.mindenkilapja.hu/html/18219541/render/hajo-tipusok|title=Hadihajó-típusok|language=magyar}}</ref>. Különböző időkben különböző osztályokat alkottak pl. [[Yorktown osztály (repülőgép-hordozók)|Yorktown osztály]]. A [[második világháború]] végéig nehéz, könnyű és kísérő repülőgéphordozók épültek. A második világháború után csapásmérő, kísérő, tengeralattjáró-vadász és támogató osztályokat alkottak.
 
A repülőgép-hordozót gyakran helytelenül [[repülőgép-anyahajó]]nak nevezik, noha fejlődésük párhuzamosan haladt, az anyahajók alkalmazása röviddel a második világháború után befejeződött.
8. sor:
 
Az [[első világháború]]t követő években a [[repülőgép-anyahajó]]ból továbbfejlesztett olyan hadihajó, melynek megfelelő hosszúságú (80–100 m) sima fedélzetéről – mintegy repülőtérről – a kerekes futóművű repülőgépek fel és le tudnak szállni.
A [[második világháború]] folyamán a repülőgép-hordozók<ref>{{cite web|url=http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/repulogep-hordozok-haborukat-nyernek-meg-2080993|title=Repülőgép-hordozó|language=magyar}}</ref> a [[csatahajó]]k helyére léptek, mint főhadihajó, ugyanis a repülőgépei több száz kilométeres körzetében bármilyen ellenséges hadihajót, még a csatahajót is el tudják süllyeszteni. A háború folyamán kialakult tengeri csaták, többnyire légi-tengeri csatává alakultak át és a hordozókról felszálló [[bombázó]]-, [[zuhanóbombázó]] és [[Torpedó|torpedóvetőtorpedó]]vető repülőgépek döntötték el. Az [[1950-es évek]]ben megjelentek a szuper repülőgép-hordozók, amelyek folyamatosan növekedő méreteikkel (333 m-es hossz, 93&nbsp;000 tonnás legnagyobb vízkiszorítás), a [[20. század]]ra nagyobb pusztító erőt képviselnek, mint egy kisebb állam teljes légiereje. Az [[1980-as évek]]ben meghajtásukban a [[Atomreaktor|nukleáris reaktorokat]] kezdték el alkalmazni, ezzel gyakorlatilag korlátlanná vált a hatótávolságuk. Több változata alakult ki.
 
A hordozók egy része eleinte átalakított csatahajó, vagy csatacirkáló volt, a második világháborúban már kifejezetten erre a célra tervezett hajók jelentek meg. A háború után a britek kitalálták a szögben elfordított fedélzetet, így egyszerre lehetett fel- és leszállást végezni a fedélzeten. Szintén brit találmány volt a [[gőzkatapult]], amivel a nagyobb tömegű sugárhajtóműves repülőgépeket is biztonságosan lehetett indítani. Amerikai találmány a fékező kötélzet a repülőgépek megállítására. Újabb brit találmány a leszállófény, amikkel a visszatérő repülőgépek pilótáinak könnyítik meg a leszállást. Az 1980-as években a britek alkalmazták a könnyű repülőgép-hordozóikon a sísáncot, így katapult nélkül is felszállhattak a repülőgépek, az oroszok is ezt a megoldást választották a saját hordozójukon, igaz a katapultot is megtartották.
18. sor:
 
== Könnyű repülőgép-hordozó / CVL ==
Eredetileg azért jöttek létre, hogy a polgári hajóépítési szabványokhoz szokott brit hajógyárak is bekapcsolódhassanak a hordozóépítésbe, Amerikában pedig inkább hordozókra, mint (a már megkezdett) cirkálókra volt szükség. A nagyobb méretű (flotta-)repülőgép-hordozóknál valamivel kisebb méretű, páncélozatlan és kevesebb repülőgépet szállító hordozónak tervezték. A [[Másodikmásodik világháború|második világháborúban]]ban jelent meg, egyrészt a korai építésű hordozók utólagos megjelölésére, tekintve az egyre növekvő méreteket, hisz a kezdetekben átalakított hajók épültek hordozóknak. Az amerikaiak a háború alatt egy cirkáló osztály testének felhasználásával tervezték meg a jóval kisebb [[Independence osztály]]t<ref name=HH/><ref>{{cite web|url=http://www.history.navy.mil/photos/usnshtp/cv/cvl22cl.htm.|title=Independence osztály|language=angol}}</ref>
A háború után épült könnyű hordozók, már a hatalmas költségek miatt lettek kisebbek. Általában helyből felszálló repülőgépeket és helikoptereket vegyesen alkalmaznak. A katapultok helyett elterjedt a sísánc alkalmazása. Az amerikai hajók méretük miatt csak kísérő feladatot kaptak, míg a britek teljes értékű támadó egységekként kezelték sajátjaikat.
 
41. sor:
CVS: segéd repülőgép-hordozó: háború folyamán épített nagyobb hordozók modernizálása, különleges feladatra. A második világháborúban kulcsfontosságú szerepet betöltő amerikai [[Essex osztály]]<ref name=HH/> több egysége került átalakításra, tengeralattjáró vadászatra. Repülőgépeinek és helikoptereinek fő feladata a szovjet tengeralattjárók felkutatása és megsemmisítése, mielőtt elérnék az amerikai flottaköteléket. Ahogy a hajók kiöregedtek ill. a szuperhordozók megjelentek, ez a kategória megszűnt.
 
CVA: támadó repülőgép-hordozó: a háború végén épített [[Midway osztály]],<ref name=HH/>, ill. az új építésű szuperhordozók megjelölése volt, amíg a CVS kategória létezett. Fő feladatuk az előzőtől eltérően a csapásmérés, bombázóival és vadászbombázóival. A későbbiekben ez a kategória megszűnt, helyette az egyszerű repülőgép-hordozó megjelölést használják. A hajók méretéből adódóan lehetséges lett mindkét feladat egy hajón belüli végrehajtása.
[[Fájl:F-18 - A 3-wire landing.ogv|bélyegkép|balra|250px|Egy F/A-18 landolása (video)]]
 
== Helikopter-hordozó hadihajó ==
[[Fájl:HTMS Chakri Naruebet.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A spanyol ferroli hajógyárban épült ''Chakri Naruebet'' 183&nbsp;m hosszú thai helikopter-hordozó.<ref name=HH/>. Az eredeti hajóról (rövid nekifutást igénylő) [[V/STOL|V/STOL-repülőgépek]] is fel tudtak szállni, látszik a sísánc a hajó elején]]
A második világháború után kifejlesztett hadihajótípus. Több helikopter kiszolgálására alkalmas fedélzettel és hangárral épített hajó. Alkalmaztak II. világháborús hajókat is erre a célra, de mára már kifejezetten e célra tervezet hajók épültek, lényegében a könnyű repülőgép-hordozók továbbélésének egyik változata. Helikopterei [[Az Amerikai Egyesült Államok hadereje|deszant]] feladatok végrehajtására ill. egyéb más feladatokra is alkalmasak. LPH ''(angol: Landing Platform Helicopter)'', helikopteres partraszállító.