„Sajátos nevelési igény” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
===A törvényi szabályozás főbb változásai===
Az SNI törvényi szabályozása az 1990-es évek óta többször is pontosításra került, többek között maguk a jogszabályok által előidézett nem kívánt következmények miatt.
Az 1993-as köznevelési törvényben hangsúlyt kapott a fogyatékos gyermekek differenciált, képességeikhez igazodó nevelése-oktatása, majd a törvény módosításai 1996-ban és 1999-ben<ref>1996-os LXII és az 1999 évi LXVIII. módosítások</ref> további jogokat biztosítottak a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeknek. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmát azonban csak a köznevelési törvény 2003-as módosítása<ref name="ReferenceA">Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 121. § (1) bekezdés 29. pontja</ref> óta kezdik használni, az oktatás területén is szakítva a pejoratívvá vált „fogyatékos” kifejezéssel.<ref>Vargáné Mező Lilla (2004) Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről pedagógusoknak, intézményvezetőknek http://www.ofi.hu/tudastar/sajatos-nevelesi-igenyu/sajatos-nevelesi-igenyu-090617-2</ref>
A 2003-as módosítás nem kívánt következményeként megjelent tömeges “diszes”-sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá) nyilvánítás stigmatizáló hatásának és fenntarthatatlan finanszírozásának csökkentése érdekében a 2005-ben az SNI fogalmát az Oktatási Minisztérium pontosította (elkülönítették a "fogyaték" és "egyéb probléma kategóriákat"),<ref>2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról</ref>, 2007-ben pedig hivatalosan is elhatárolták az organikus illetve a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényt (SNI-a és SNI-b),<ref>Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 121. § (1) bekezdés 29. pontja<name="ReferenceA"/ref>, megjelölve a kategóriák finanszírozási és ellátó intézmény szerinti kereteit. Az SNI-a esetében maradhat a tanuló speciális intézményben és finanszírozásuk is fennmarad, az SNI-b kategória kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető, az utánuk járó fejkvóta azonban megszűnik.
Az új diagnosztikai csoportosítás korszerűbb és finomabb, mert elfogadja azt, hogy az atipikus fejlődési zavarok eltérő (organikus/nem organikus) okból is kialakulhatnak,<ref name="Csépe Valéria 2008 pp. 139-166">Csépe Valéria (2008) A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Fazekas Károly, Köllő János és Varga Júlia (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, pp. 139-166</ref>, ennek következtében más fejlesztést igényelnek. Az új megkülönböztető definíció gyakorlati használhatósága azonban nehézségekbe ütközött, egyrészt a hazai diagnosztikai gyakorlat korszerűtlensége miatt, másrészt mert egyes zavarok organikus vagy nem organikus eredetének feltárása nem minden esetben lehetséges.<ref> name="Csépe Valéria (2008) A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Fazekas Károly, Köllő János és Varga Júlia (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, pp. 139-166<"/ref>
Ezt a problémát kívánta kezelni a 2010. évi újabb, jelenleg is hatályos módosítás,<ref>2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről</ref>, amely tartósság és súlyosság alapján csoportosítja a rendellenességeket.<ref>Bodrogai Tibor, Pápay Nikolett, Soltész Éva, Vaskó Györgyné (2012) Sajátos nevelési igényűek pedagógiája és pszichológiája, Szent István Társulat az apostoli szentszék könyvkiadója, Budapest</ref> A módosítás után a súlyos és tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek az SNI kategóriában maradnak, míg külön kategóriát képeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BMT). Az SNI és BMT gyerekek a kiemelten tehetséges gyermekekkel együtt képezik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek jogszabályi kategóriáját.<ref>2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. §, 13.</ref>
 
== Az SNI diagnosztikai intézményrendszere==
Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a megyei/fővárosi illetve országos illetékességbe tartozó szakértői bizottságban (2013 előtt TKVSZRB) működő szakértői csoportok átfogó vizsgálatokat végeznek. Ezután megállapítják, kizárják, esetleg felülvizsgálják az értelmi vagy tanulásban akadályozottság tényét, meghatározzák a fejlesztés irányát. A szülőkkel egyeztetve kijelölik a fejlesztés színhelyét, ami történhet szegregált szakintézményben is.
 
A korai diagnózis intézményi lehetőségei (pl.: életkorhoz kötött védőnői szűrések) hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés minél előbb elkezdődhessen. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra A korai diagnózis intézményi lehetőségei (pl.: életkorhoz kötött védőnői szűrések) hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés minél előbb elkezdődhessen. A védőnők módszertani ajánlások alapján végzik el a szűréseket,<ref>(49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet 3. §.dd)</ref>, nem áll azonban rendelkezésükre egy egységes, standardizált fejlődési szűrőeljárás. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyermekeknek több mint egyharmada nem kerül ellátásba a hozzáférés regionális egyenlőtlenségei miatt.<ref>Kereki J. (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához. Kutatási zárótanulmány. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.</ref> Az szakszolgálati rendszer 2013. évi központosítása a helyi esélyegyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni.A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló következtében az alap- és szakellátást biztosító intézmények a [[Klebelsberg Intézményfenntartó Központ|Klebelsberg Intézményfenntartó Központba]]ba (KLIK) olvadtak be.<ref name="15/2013. II. 26. EMMI rendelet">15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet</ref>.
Magyarországon a gyógypedagógiai szakma nemzetközi összehasonlításban felkészültnek mondható, azonban – Európában szinte egyedülálló módon – hiányoznak a minőségi munkát biztosító kötelező és egységes sztenderdizált diagnosztikai eszközök, vizsgálati- és fejlesztési protokollok<ref>Szvatkó, A. (2007) A nevelési tanácsadók diagnosztikus szakmai munkája http://www.nevtanegy.hu/doc/szakmaimunka.ppt</ref>
 
==Finanszírozás==
Az SNI Magyarországon elsősorban nem szakmai, hanem ellátási, finanszírozási kategória. A sajátos nevelési igényű tanulókat képző intézmények 2013-ig magasabb normatív támogatásban részesültek.<ref>http://hvg.hu/itthon/20110913_alapitvanyi_iskolak_tanevkezdes#rss</ref> A közoktatási kiegészítő normatíva összege 224 000 forint/fő/év volt a 2012/2013. nevelési évre.<ref>2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről</ref> Azóta a normatív finanszírozás helyett feladatfinanszírozás lépett érvénybe,<ref>2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről</ref>, amely keretében az van meghatározva, hogy hány gyermek után lehet elszámolni egy újabb pedagógus bérköltségét. Az SNI gyermekeket besorolásuktól függően kettő, illetve három gyermeknek kell számolni a pedagógusok után járó átlagbér alapú támogatás lehívásakor.<ref>A jogszabályon kívül idővel kiérlelődnek a jó gyakorlatok" (Interjú dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referenssel) 2014. január 24. http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop3110_oktatasiranyitas/projekthirek/kiss_laszlo_sni_nevelesrol</ref>
A finanszírozási rendszer 2013-ig<ref> name="15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet<"/ref> küzdött az átláthatatlanság problémájával, a hazai önkormányzatiság rendszerében a központi állam nem kérhette számon tételesen mire költi a helyi állam a transzfereket, például az SNI gyerekek után járó támogatásokat.
2013. január elsejével a KLIK-be olvadtak be az önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények, ami közös költségvetéséből gazdálkodik.
 
==SNI-s gyermekek integrációja Magyarországon==
Magyarországon 1981-ben kezdődtek a [[Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola|Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán]] az integrációval kapcsolatos kutatások, de a hazai integrált oktatásnak az 1993-as közoktatási és az 1998-as esélyegyenlőségi törvény adott zöld utat.<ref>Közoktatási tv § (1) (1993. évi LXXIX. törvény) és 1998. évi XXVI. törvény</ref>
2003-ban elindult az „Utolsó padból” program, ami az indokolatlanul SNI-vé nyilvánított [[hátrányos helyzet|hátrányos helyzetű]]ű – jellemzően [[roma]] – tanulók szegregációjának megszüntetését és későbbi megelőzését tűzte ki célként.<ref>Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (2008) Diszkrimináció az oktatásban. UNESCO nemzeti jelentés, Magyarország http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/diszkriminacio_az_oktatasban.pdf</ref>
Ezt követően a 2010-es években szakmai körökben már nem az a kérdés, hogy az SNI tanulók nevelése együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön speciális intézményben, hanem az, hogy hogyan.<ref>Dr. Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest 386.</ref>
 
==Források==
 
[[Kategória:Fogyatékosság]] [[Oktatásügy]] [[Pedagógia]]
 
[[Kategória:Fogyatékosság]]
314 703

szerkesztés