„Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Akadémia Könyvtár, új szócikk alapja |
Akadémiai Könyvtár, új szócikk az MTA szócikkben foglalt rész bővítésével |
||
1. sor:
Az '''Akadémiai Könyvtár'''
A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.▼
==Székhelye==
[[1826]]. évi alapításakor a mai [[Budapest V. kerülete|Budapest V. kerületében]] a mai [[Gresham-palota]] telkén volt a könyvtár, sokáig Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.
==Alapítása==
A [[Széchenyi István]] gróf 1825-ben kezdeményezezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, [[1826]]. márciusában [[Teleki József]] adománya teremtette meg az alapjait a könyvtárnak. Teleki felajánlotta a ''Tudós Társaság'' számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: [[Bolyai Farkas]], [[Irinyi János]], [[Kazinczy Ferenc]], Széchenyi István, [[Vörösmarty Mihály]] és mások.
==A gyűjtemény==
1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, [[Kinizsi Pál]]né Magyar Benigna Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári-kódex stb.
▲
| |||