„Szegedi Pszichológiai Intézet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
51. sor:
== A pszichológiaoktatás [[1929]]-[[1940]] ==
[[Fájl:Várkonyi Hildebrand Dezső.jpg|thumb|right|90px|[[Várkonyi Hildebrand Dezső]]]]
[[1929]]-ben II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézetet a körülmények szerencsés egybejátszása hozta létre, önmagában Imre Sándor és Málnási Bartók György folyamodványa nem lett volna elég. A Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetemen a bölcsészkari hallgatói létszám igen alacsony volt, már-már megszűnés fenyegette az egyetemet. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter úgy segített, hogy a Paedagogumot és az Erzsébet nőiskola főiskolai tagozatát [[1928]] őszén Szegedre telepítette, így jött létre a polgári iskolai tanárképző főiskola,<ref>A későbbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, majd SZTE Tanárképző Főiskolai Kar elődje</ref>
Klebelsberg Kunót személy szerint felekezeti elfogultság nem vezette az egyetemi oktatók kinevezésében, mégis a katolikus püspökök nyomására létrehozta a párhuzamos katolikus világnézetű tanszékeket. II. sz. Filozófia Tanszék élén [[Mester János]] (1879-1954) katolikus professzor szemben a református Málnási Bartók Béla I. sz. Filozófia Tanszékével, II. sz. Magyar irodalomtörténeti Tanszék élén [[Sík Sándor]] katolikus egyetemi tanár szemben az I. sz. Irodalomtörténeti Tanszéket irányító református [[Dézsi Lajos]]sal, s létrejött a II. sz. Pedagógiai-Lélektani Intézet Várkonyi Hildebrand bencés paptanár irányításával szemben Imre Sándor református egyetemi tanár I. sz. Pedagógiai Tanszékével. Nemes versengés indult meg, mind Várkonyi Hildebrand Dezső, mind Sík Sándor kiváló tanárai lettek a szegedi egyetemnek. Mester János katolikus pap a filozófia mellett lélektannal, pedagógiával is foglalkozott.
| |||