„Szivárvány Kultúrpalota” változatai közötti eltérés

[[1927]] és [[1928]] között épült [[Lamping József]] kaposvári építész tervei alapján, [[szecesszió|szecessziós]]s és [[art deco]] stílusban, eredetileg 821 férőhellyel. Díszítőelemeiben keverednek a magyaros és az idegen motívumok, főként az egyiptomi művészet elemei, például a belső mennyezeten egy egyiptomi szárnyas napkorong jelenik meg, de a külső homlokzaton az oszlopfők is az egyiptomi stílusra emlékeztetnek.<ref>{{cite web |url=http://www.szivarvanykulturpalota.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=35 |title=Az épület leírása a központ honlapján |accessdate=2013-02-07}}</ref>

A bejárat fölötti ívelt előtetőt alakja miatt „Napóleon kalapjának” szokták nevezni. Érdekesség, hogy a városban egy másik Lamping-épületen, a Zrínyi utcai transzformátorházon is szerepel díszítésként ugyanez a forma.<ref>{{cite web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-12815 muemlekem.hu |title=Az épület a muemlekem.hu-n |accessdate=2013-02-07}}</ref>.

Amikor a palota épült (és utána hosszú évtizedekig) mozi működött benne: először Városi Mozgóképszínháznak, a háború után Vörös Csillagnak, majd [[1991]]-től Szivárvány Mozinak nevezték. [[2003]]-ban felavatták az épület falán Lamping József emléktábláját. [[2009]]-ben a mozit országosan védett műemlékké nyilvánították.<ref name="rendelet">{{cite web |url=http://www.koh.hu/download/2009_vedesi_rendeletek.pdf |title=9/2009. (III.6.) OKM rendelet, 38/1995. önkormányzati rendelet |accessdate=2013-02-07 |format=PDF}}</ref>. Ekkor kezdődött meg teljes felújítása és átépítése [[L. Balogh Krisztina]] tervei alapján, mely [[2010]] őszén fejeződött be. Ekkorra készült el az épület előtt álló bronzmakett is, mely a palota átépítés előtti állapotát ábrázolja, 1:50 méretarányban.

Már megnyitása után néhány héttel nagy újdonságot jelentett a mozi: Kaposváron először itt lehetett színes filmet nézni. [[1931]]-től pedig hangosfilmeket is bemutattak, emiatt kicsit át kellett alakítani a belső teret, hogy az akusztika megfelelőbb legyen. Azonban már ezidőtájt sem csupán a filmek vetítése jelentette az egyedüli kulturális eseményeket az épületben: nótaköltők, operaénekesek is felléptek, sőt, még politikai rendezvényt is tartottak benne. [[1946]]-ban rövid időre a Független Kisgazdapárt vette át a mozit, később szovjet befolyás alá került: [[1948]]-tól kezdve rendezték itt a Szovjet Filmnapokat. [[1955]]-ben maga [[Rákosi Mátyás]] is felszólalt az épületben egy megyei szintű politikai gyűlés alkalmával, aztán [[1956]]-ban [[Dobi István]] és [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]] köztársasági elnök, majd [[1957]]-ben [[Kossa István]] pénzügyminiszter és [[Apró Antal]], a minisztertanács elnökhelyettese is szónokolt benne.<ref name="k300">{{cite book |author=L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán|title=Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv |year=2013 |publisher=Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata}}</ref>