„Sárgarépa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
56. sor:
{{egyért3|Murok (egyértelműsítő lap)||Murok}}
A '''sárgarépa''' ''(Daucus carota'' subsp. ''sativus)'' fontos [[zöldség]]növény, jelentős [[vitamin]]forrás, régóta ismerjük és termesztjük.
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos [[vadmurok]] ''(Daucus carota)'' háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.
[[Caius Plinius Secundus|Plinius]]tól tudjuk, hogy ez a négyezer éves [[kultúrnövény]] eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.
68 ⟶ 67 sor:
==Leírása==
[[Kétéves növény]], az első évben [[Tőlevélrózsa|tőleveleket]] fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő [[virágzat]]ot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. [[Termés]]e ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.
==Története==
Származási helye (géncentruma<ref>A ''géncentrum'' [[Nyikolaj Ivanovics Vavilov]] ''(1887-1943)'' által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő</ref>) [[Nyugat-Ázsia]] (a mai [[Afganisztán]] és [[Irán]] területe).<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch03.html dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve]</ref> Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.
Első "klasszikus" utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók ''([[Pedaniosz Dioszkoridész|Dioszkoridész]]: De materia medica)''. Európába a 8. században [[mórok]] közvetítésével jutott el az [[Ibériai-félsziget]]re, innen terjedt el [[Észak-Európa]] felé.
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépráról [[Lippay János]]tól ''(1606-1666)''.
==Tápanyagok==
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% [[rost]]ot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A [[rost]] főleg [[cellulóz]], kisebb részben [[hemicellulóz]] és [[lignin]]. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz [[keményítő]]t.
Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-[[karotinok]]. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.
Átlagosan 6-54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét.<ref
Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság
== Felhasználása, elkészítési módok==
88 ⟶ 87 sor:
Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.
A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható.
Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószókba, bébiételekbe és állateledelbe.
A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.
Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva) és nyugatabbra népszerű rögtön fogyasztható gyorsételek.<ref>Bidlack, Wayne R.; Rodriguez, Raymond L. (2011). Nutritional Genomics: The Impact of Dietary Regulation of Gene Function on Human Disease. CRC Press. p. 321. ISBN 978-1-4398-4452-6.</ref>
Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.<ref
A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve <ref>Carr, Anna (1998). Rodale's Illustrated Encyclopedia of Herbs. Rodale. p. 112. ISBN 978-0-87596-964-0.</ref> (pl. céklalével, narancslével).
105 ⟶ 104 sor:
Napos-félárnyékos helyen érzi jó magát. Februártól vethető a magja, öntözött területen júniusig a rövid tenyészidejű fajták. Homokos-vályogos talaj az ideális, köves talajban nem lesz egyenes a gyökér. Elterjedt termesztési mód az emelt ágyásos termesztés.
A piacra termelés gondos fajtaválasztást igényel, a különböző célokra különböző fajták alkalmasak. Friss piaci eladásra gyorsan növő, korán betakarítható fajtákat célszerű választani (ezek tenyészideje kb. 2-3 hónap); a feldolgozóipar számára a nagy szárazanyagtartalom értékes, ezek késő őszi betakarítást jelentenek.
===Betegségek, kártevők===
112 ⟶ 111 sor:
[[lisztharmat]] ''(Erysiphe heraclei)'', [[alternáriás levélfoltosság]] ''(Alternaria porri f. sp. solani)''; a gyökéren szklerotíniás rothadás ''(Sclerotinia sclerotiorum)''.
Kártevői a [[sárgarépalégy]] ''(Chamaepsila rosae)''
<ref>[http://www.novenyorvos.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=102:a-gyokerzoldsegek-karositoi&catid=53:zoldsegfelek-karositoi&Itemid=108 Kórokozók, kártevők képekkel]</ref><ref>[http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/december/sargarepa.html Bálint gazda honlapja]</ref>
120 ⟶ 119 sor:
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába. A közelmúltban számos újdonság jelent meg, amelyeket sajátos jellemzőik miatt termesztenek.
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér. A lila színért az antociánok felelősek.
A nyugati fajtát a 17. században [[Hollandia|Hollandiában]] nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák. Akkoriban ennek a színnek politikai jelentősége volt a hollandok számára.
127 ⟶ 126 sor:
* Chantenay fajták rövidebbek, de nagyobb kerületűek (akár 8 cm), válluk széles, hegyük lekerekített, feldolgozásra, tárolásra alkalmasak.
* Danvers fajták kúp alakúak, válluk széles, végük hegyes. Jobban tűrik a kötöttebb talajt. Gyakran pépesítik, bébiétel készül belőlük. 1871-ben nemesítették Danvers-ben.<ref>
Magyarországon és világszerte számos más fajtát is termesztenek.<ref>[http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/valtozatok-sargarepara Változatok sárgarépára (2011)]</ref>
|