Wikipédia

„Sárgarépa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a typo
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
56. sor:
 
{{egyért3|Murok (egyértelműsítő lap)||Murok}}
 
 
A '''sárgarépa''' ''(Daucus carota'' subsp. ''sativus)'' fontos [[zöldség]]növény, jelentős [[vitamin]]forrás, régóta ismerjük és termesztjük.
A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos [[vadmurok]] ''(Daucus carota)'' háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.
 
[[Caius Plinius Secundus|Plinius]]tól tudjuk, hogy ez a négyezer éves [[kultúrnövény]] eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.
68 ⟶ 67 sor:
==Leírása==
 
[[Kétéves növény]], az első évben [[Tőlevélrózsa|tőleveleket]] fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő [[virágzat]]ot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. [[Termés]]e ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat. <ref>[http://www.sargarepa.hu/ Sargarepa.hu]</ref>
 
==Története==
Származási helye (géncentruma<ref>A ''géncentrum'' [[Nyikolaj Ivanovics Vavilov]] ''(1887-1943)'' által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő</ref>) [[Nyugat-Ázsia]] (a mai [[Afganisztán]] és [[Irán]] területe).<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch03.html dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve]</ref> Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.
 
Első "klasszikus" utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók ''([[Pedaniosz Dioszkoridész|Dioszkoridész]]: De materia medica)''. Európába a 8. században [[mórok]] közvetítésével jutott el az [[Ibériai-félsziget]]re, innen terjedt el [[Észak-Európa]] felé. <ref>Krech, Shepard; McNeill, J.R.; Merchant, Carolyn (2004). Encyclopedia of World Environmental History: O-Z, Index. Routledge. p. 1071. ISBN 978-0-415-93735-1.</ref> A 12. századi [[andalúzia]]i arab tudós földműves, [[Ibn al-'Awwam]] átfogó művében, a ''Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha)'' említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.<ref>Dalby, Andrew (2003). Food in the Ancient World from A to Z. Psychology Press. p. 75. ISBN 97-415-23259-3.</ref>
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépráról [[Lippay János]]tól ''(1606-1666)''.
 
==Tápanyagok==
 
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% [[rost]]ot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A [[rost]] főleg [[cellulóz]], kisebb részben [[hemicellulóz]] és [[lignin]]. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz [[keményítő]]t. <ref name="Rubatsky et al. 1999, p. 254">Rubatsky et al. (1999), p. 254.</ref> A zöldség íze főként a [[glutaminsav]]nak és a többi szabad [[Aminosavak|aminosav]]nak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a [[borostyánkősav]], [[α-ketoglutársav]], [[tejsav]] és [[glikolsav]] (gyümölcssav); a fő fenolos sav a [[kávésav]]. <ref>Sharma et al. (2012), pp. 22–23.</ref>
Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-[[karotinok]]. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben. <ref>Strube, Michael; OveDragsted, Lars (1999). Naturally Occurring Antitumourigens. IV. Carotenoids Except β-Carotene. Copenhagen: Nordic Council of Ministers. p. 48. ISBN 978-92-893-0342-2.</ref> <ref>Novotny, Janet A.; Dueker, S.R.; Zech, L.A.; Clifford, A.J. (1995). "Compartmental analysis of the dynamics of β-carotene metabolism in an adult volunteer". Journal of Lipid Research 36 (8): 1825–1838. PMID 7595103.)</ref>
Átlagosan 6-54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét.<ref> name="Rubatsky et al. (1999), p. 254.<"/ref> A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban. A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.<ref>Ross (2005), pp. 199–200.</ref>
 
Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság .<ref>[http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/a-vitamin-hiany-102521.html Egészségkalauz - A vitamin hiány]</ref>. Egy városi legenda szerint aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német csapatok a Brit szigetet támadták. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látást. <ref>[http://www.zoldsegfarm.hu/shop_products/211/1 Zöldségfarm]</ref> <ref>Kruszelnicki, Karl (2010). Dis Information And Other Wikkid Myths: More Great Myths In Science. HarperCollins Australia. pp. 71–73. ISBN 978-0-7304-4528-9.</ref>
 
== Felhasználása, elkészítési módok==
88 ⟶ 87 sor:
Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.
 
A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható. <ref>Hedrén, E.; Diaz, V.; Svanburg, U. (2002). "Estimation of carotenoid accessibility from carrots determined by an in vitro digestion method". European Journal of Clinical Nutrition 56 (5): 425–430. doi:10.1038/sj/ejcn/1601329. PMID 12001013.</ref>
Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószókba, bébiételekbe és állateledelbe.
A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.
 
Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva) és nyugatabbra népszerű rögtön fogyasztható gyorsételek.<ref>Bidlack, Wayne R.; Rodriguez, Raymond L. (2011). Nutritional Genomics: The Impact of Dietary Regulation of Gene Function on Human Disease. CRC Press. p. 321. ISBN 978-1-4398-4452-6.</ref>
Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.<ref> name="Rubatsky et al. (1999), p. 254.<"/ref>
 
A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve <ref>Carr, Anna (1998). Rodale's Illustrated Encyclopedia of Herbs. Rodale. p. 112. ISBN 978-0-87596-964-0.</ref> (pl. céklalével, narancslével).
105 ⟶ 104 sor:
Napos-félárnyékos helyen érzi jó magát. Februártól vethető a magja, öntözött területen júniusig a rövid tenyészidejű fajták. Homokos-vályogos talaj az ideális, köves talajban nem lesz egyenes a gyökér. Elterjedt termesztési mód az emelt ágyásos termesztés.
 
A piacra termelés gondos fajtaválasztást igényel, a különböző célokra különböző fajták alkalmasak. Friss piaci eladásra gyorsan növő, korán betakarítható fajtákat célszerű választani (ezek tenyészideje kb. 2-3 hónap); a feldolgozóipar számára a nagy szárazanyagtartalom értékes, ezek késő őszi betakarítást jelentenek. <ref>[http://www.ostermelo.com/rovatok/novenytermesztes-kerteszet/item/195-s%C3%A1rgar%C3%A9pa-termeszt%C3%A9se-emelt-%C3%A1gy%C3%A1son.html Sárgarépa termesztése emelt ágyáson Hozzáférés: 2013-04-20]</ref>
 
===Betegségek, kártevők===
112 ⟶ 111 sor:
[[lisztharmat]] ''(Erysiphe heraclei)'', [[alternáriás levélfoltosság]] ''(Alternaria porri f. sp. solani)''; a gyökéren szklerotíniás rothadás ''(Sclerotinia sclerotiorum)''.
 
Kártevői a [[sárgarépalégy]] ''(Chamaepsila rosae)'' ,<ref>[http://www.plantprotection.hu/modulok/magyar/root_veg/carrotflay_root.htm Sárgarépalégy]</ref>, [[gyökérgubacs fonálférgek]] ''(Meloidogyne hapla)'', [[cserebogarak]] pajorjai, ''(Melolonthidae sp.)'', mocskospajorok (a [[vetési bagolylepke]], ''Scotia segetum'' lárvája), [[lótücskök]] ''(Gryllotalpa gryllotalpa)'', drótférgek (a pattanóbogarak lárvái ''(Agriotes sp.)'').
 
<ref>[http://www.novenyorvos.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=102:a-gyokerzoldsegek-karositoi&catid=53:zoldsegfelek-karositoi&Itemid=108 Kórokozók, kártevők képekkel]</ref><ref>[http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/december/sargarepa.html Bálint gazda honlapja]</ref>
120 ⟶ 119 sor:
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába. A közelmúltban számos újdonság jelent meg, amelyeket sajátos jellemzőik miatt termesztenek.
 
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér. A lila színért az antociánok felelősek. <ref>Tiwari, B.K.; Brunton, Nigel P.; Brennan, Charles (2012). Handbook of Plant Food Phytochemicals: Sources, Stability and Extraction. John Wiley & Sons. p. 405. ISBN 978-1-118-46467-0.</ref>
 
A nyugati fajtát a 17. században [[Hollandia|Hollandiában]] nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák. Akkoriban ennek a színnek politikai jelentősége volt a hollandok számára.
127 ⟶ 126 sor:
 
* Chantenay fajták rövidebbek, de nagyobb kerületűek (akár 8 cm), válluk széles, hegyük lekerekített, feldolgozásra, tárolásra alkalmasak.
* Danvers fajták kúp alakúak, válluk széles, végük hegyes. Jobban tűrik a kötöttebb talajt. Gyakran pépesítik, bébiétel készül belőlük. 1871-ben nemesítették Danvers-ben.<ref> "Carrots History" Retrieved on 2009-02-26</ref>
 
Magyarországon és világszerte számos más fajtát is termesztenek.<ref>[http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/valtozatok-sargarepara Változatok sárgarépára (2011)]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sárgarépa”