Wikipédia

„Természet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
11. sor:
{{bővebben|Föld}}
[[Fájl:The Earth seen from Apollo 17.jpg|thumb|205x205px|A Föld a világűrből]]
Jelen tudomásunk szerint a Föld az egyetlen olyan [[bolygó]], amely életnek ad otthont. A [[Föld]] számos jelensége a tudományos kutatás tárgyát képezi. Naprendszerünkben ez a Naphoz harmadik legközelebb keringő bolygó, földjellegűek közül ez a legnagyobb, viszont mind közül csupán az ötödik. Legjelentősebb éghajlati zónái a két nagy [[Hidegháború|hideg]] pólusa, két viszonylag keskeny mérsékelt sáv, és széles trópusi és szubtrópusi régió. <ref>
{{cite web
|url=http://www.blueplanetbiomes.org/climate.htm
20. sor:
 
A csapadék mennyisége helyenként változik, évenkénti több métertől egészen a milliméter törtrészéig. A Föld felszínének 71%-a sósvizű [[óceán]]. A fennmaradó részt kontinensek és szigetek alkotják, melyeknek nagy része az északi féltekén található.
A Föld geológiai és biológiai folyamatok során fejlődött, amelyek a kezdő állapotok emléknyomait hordozzák magukban. A külső felszín számos folyamatosan vándorló tektonikus lemezre osztódik. A belső rész aktív marad, melyet egy vékony köpenyréteg választ el a [[Vas|vassalvas]]sal megtöltött magtól, amely mágneses mezőt generál maga körül.
 
A légköri feltételek jelentősen megváltoztak az eredeti körülmények óta, <ref>{{cite web|date = 2005-09-11|url = http://www.sciencedaily.com/releases/2005/09/050911103921.htm|title = Calculations favor reducing atmosphere for early Earth|publisher = Science Daily|accessdate = 2007-01-06}}</ref> mivel az életformák jelenléte hatással volt erre. Ezek összessége egy ökológiai egyensúlyi állapotot tart fent, amely megszilárdítja a földfelszíni állapotokat. Annak ellenére, hogy az éghajlat a hosszúsági és szélességi köröktől és egyéb tényezőktől függően helyenként más és más, a globális átlaghőmérséklet a jégkorszakok közötti időszakokban viszonylag stabil. <ref>{{cite web|url = http://www.epa.gov/climatechange/science/pastcc.html|title = Past Climate Change|publisher = U.S. Environmental Protection Agency|accessdate = 2007-01-07}}</ref> Egy-két fok változás a globális hőmérsékletben nagy hatással van az ökológiai egyensúlyra és a Föld jelenlegi földrajzára.
 
== Geológia ==
{{bővebben|Geológia}}
A geológia azon szilárd és folyékony anyag tanulmányozásából kialakult tudomány, amely a Föld bolygót alkotja. A geológia az anyagok összetétele, szerkezete, fizikai tulajdonságai, dinamikája és anyagtani történetleírása területének tudománya, amely a folyamatokat is vizsgálja, amelyek során ezek kialakultak, elmozdultak és megváltoztak. A szakterület a nagy akadémiai területek közé tartozik, és fontos az ásványtani, és geomérnöki terület, illetve az elmúlt idők éghajlatainak megismerése szempontjából.
 
=== Történeti nézőpont ===
[[Fájl:Pangea animation 03.gif|thumb|254x254px|A Pangaea feldarabolódása]]
Úgy becsüljük, hogy a Föld körülbelül 4,54 milliárd éve keletkezett a [[Nap]]pal és a többi bolygóval együtt. A Hold körülbelül 20 millió évvel később alakult ki. Kezdetekben olvadt külső burok határolta, majd a bolygó külső rétege megszilárdult. A gázok felszabadulásának következtében és a vulkanikus tevékenység hatására alakult ki a kezdeti légkör. Óceánok alakultak ki és úgy tudjuk, hogy ezekben a kémiai kölcsönhatások következtében egy önmagát sokszorozó [[molekula]] alakult ki úgy 4 milliárd évvel ezelőtt. <ref>
{{cite journal
|first=A.
51. sor:
|accessdate=2006-05-24
}}</ref>
Kontinensek alakultak ki, aztán széttöredeztek és újraalakították a Föld felszínét évek százmilliói alatt, és egy időben egymásba ágyazódva szuperkontinenst alkottak. Durván 750 millió évvel ezelőtt az első ismert [[szuperkontinens]], [[Rodinia]] elkezdett széttöredezni. Később [[Pannotia]] és [[Pangaea]] alakult ki, mely utóbbi körülbelül 180 millió éve tört darabokra.
 
Jelentős bizonyíték van rá, hogy egy időben a bolygó nagy részét jég borította. Ezt a feltevést gyakran „hógolyó-Föld” elméletként emlegetik. <ref>{{cite book |first=J.L. |last=Kirschvink |year=1992 |chapter=Late Proterozoic Low-Latitude Global Glaciation: The Snowball Earth |chapterurl=http://www.gps.caltech.edu/~jkirschvink/pdfs/firstsnowball.pdf |title=The Proterozoic Biosphere |editor=J.W. Schopf, C. Klein eds. |publisher=Cambridge University Press |location=Cambridge |pages=51–52 |isbn=0-521-36615-1}}</ref>
Öt különböző tömeges kihalási időszakot élt meg a bolygó, az utolsó ilyen tömeges kihalás 66 millió éve volt, amikor egy [[meteorit]] becsapódás a repülni nem képes [[dinoszauruszok]] kihalását eredményezte. Az emlősök viszont életben maradtak és nagyobb életteret kaptak emiatt.<ref>{{cite book |last=Margulis |first=Lynn |coauthors=Dorian Sagan |year=1995 |title=What is Life? |publisher=Simon & Schuster |location=New York |isbn=0-684-81326-2 |page=145}}</ref>
Pár millió évvel ezelőtt egy kis afrikai majomfajban kifejlődött a lábra állás képessége. Az emberi élet hajnalán a mezőgazdaság és az emberi civilizációk gyorsabban alakították át a bolygó felszínét. Ezzel nagy hatást gyakoroltak az életformák természetére és mennyiségére egyaránt, ahogyan a globális éghajlatra is.
 
A jelen korszak egy tömeges kihalási esemény részeként értelmezett, a [[holocén]] kihaláséként, amely a leggyorsabb folyamat az összes eddigi közül. Némely tudós úgy véli, hogy az emberi faj bioszférára gyakorolt hatása a ma ismert fajok mintegy felének a kihalásához vezet az elkövetkezendő 100 év során. <ref>{{cite journal|title=The mid-Holocene extinction of silver fir (Abies alba) in the Southern Alps: a consequence of forest fires? Palaeobotanical records and forest simulations|doi=10.1007/s00334-006-0051-0|year=2006|last1=Wick|first1=Lucia|last2=Möhl|first2=Adrian|journal=Vegetation History and Archaeobotany|volume=15|issue=4|pages=435–444}}</ref> A jelenlegi kihalási folyamat még mindig kutatás alatt áll, és azt biológusok vitatják meg, számolják át és kutatják szerte a világon.
 
== Légkör, éghajlat, és időjárás ==
64. sor:
A Föld légköre kulcsfontosságú tényező a bolygó ökorendszerében. A gázok vékony rétege amely a Földet körbeveszi, a Föld gravitációja miatt marad a bolygó körül. A száraz levegő 78% [[nitrogén]], 21% [[oxigén]], 1% [[argon]] és más nemesgáz, de változó mennyiségű vízpárát szintén tartalmaz. A légköri nyomás tenger feletti magassággal együtt változik. A Föld ózonrétege fontos szerepet játszik az ultraibolya sugárzás megszűrésében ([[UV-sugárzás]]).
[[Fájl:Lightning (3761397491).jpg|thumb|235x235px|Villám]]
Mivel a DNS-t az UV-sugárzás roncsolja, ez a rendszer a felszíni életet is megóvja. A légkör szabályozza a hőmérsékletet, emiatt az éjszaka és nappal mért hőmérsékleti szélsőértékek kevésbé szélsőségesek.
 
A földi időjárás majdnem hogy teljesen a légkör alsó részében történik, és a hőmérséklet szabályozásában jelentős szerepet játszik. Az óceánok áramlásai egy másik fontos összetevőjét jelentik az időjárás meghatározásának. Ezek az áramlások segítenek a hőmérsékleti különbségeket lecsökkenteni a [[Tél|télitél]]i és [[Nyár|nyárinyár]]i időszakok között a mérsékelt égövi területeken. A hőmérsékleti energiák újraelosztása nélkül a trópusok sokkal forróbbak, a sarki területek sokkal hűvösebbek lennének.
 
Az időjárás hasznos és káros hatásokkal egyaránt járhat. Az [[időjárás]] szélsőséges jelenségei, mint például a [[Tornádó|tornádóktornádó]]k, [[Hurrikán|hurrikánokhurrikán]]ok és [[Ciklon|ciklonokciklon]]ok, nagy mennyiségű energiát terjeszthetnek szét útjuk során, hátuk mögött rombolást hagyva mindenütt. A felszíni életformák az időjárás időszakos változásához alkalmazkodtak, és az olyan hirtelen változások, amelyek akár csak néhány évig tartanak, drámai hatással lehetnek a növényi létformákra és állatokra is amelyek azokkal táplálkoznak.
 
Az éghajlati területek az időjárás hosszú távú megfigyelése alapján rajzolódnak ki előttünk. Számos tényezőről tudjuk, hogy az éghajlat változásában kiemelt szereppel bír: ilyenek az óceáni áramlatok, a felszín sokszínűsége, a különböző gázok, a Napból érkező megvilágítás változása vagy a [[bolygó]] pályája. A történelmi feljegyzések alapján elmondhatjuk, hogy a Föld komoly éghajlatváltozásokon esett át, amely a jégkorszakokat is magában foglalja.
 
Egy terület [[Éghajlat|éghajlataéghajlat]]a a szélességi és hosszúsági elhelyezkedésétől is függ. A hasonló éghajlattal rendelkező területek alkotják az éghajlati öveket. Az időjárást az évszakok is befolyásolják, amely jelenség a Föld tengelyének ferdeségéből ered. Így a nyári vagy téli időszakban a bolygó egyik része jobban ki van téve a nap sugarainak. Ez a különbség változik, ahogyan a Föld halad a pályáján. Adott pillanatra vetítve az északi és déli féteke mindig ellentétes évszakokat tapasztal.
 
Az időjárás egy kaotikus rendszer, amelyet a környezet kis változásai is befolyásolnak, így a pontos időjárás előrejelzés jelenleg csupán néhány napra korlátozódik. Végül is, éghajlati szempontból két dolog történik jelenleg a világon: 1. a Földön mért hőmérséklet átlaga növekedik, és 2. a helyi éghajlatok jelentős változáson mennek keresztül.
78. sor:
== Víz ==
{{bővebben|Víz}}
A [[víz]] (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0&nbsp;°C, forráspontja: 100&nbsp;°C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető. <ref>http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered</ref> A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd [[Halmazállapot|halmazállapotbanhalmazállapot]]ban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfotervegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.
[[Fájl:Ocean Spokojny.JPG|thumb|256x256px|Óceánpart]]
=== Óceánok ===
90. sor:
=== Folyók ===
{{bővebben|Folyó}}
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, [[Tenger|tengerbetenger]]be, óceánba ömlenek. Vizük a [[gravitáció]] hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a [[folyó]] bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék ([[homok]], [[kavics]]) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség.
 
== Ökológia ==
104. sor:
Az [[élet]] – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a [[természettudományok]] legnehezebb feladatai közé tartozik. Jelenleg nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de érdemes megvizsgálni azt a meghatározást, mi szerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben mindenesetre az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
 
A legkisebb olyan biológiai rendszert, amely már önállóan életjelenségeket mutat, sejtnek nevezzük. A legkisebb olyan biológiai [[Rendszer|rendszertrendszer]]t pedig amelyik más élő rendszerektől függetlenül képes fennmaradni bioszférának nevezzük. Bioszférából jelenleg csak egyet, a földi bioszférát ismerjük, de feltételezzük, hogy máshol is létezhet (lásd: asztrobiológia).
 
=== Evolúció ===
114. sor:
Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló elméletét először [[Charles Darwin]] és [[Alfred Russel Wallace]] vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin A fajok eredete ([[1859]]) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.<ref name="AAAS1922Resolution">{{ cite web |url=http://archives.aaas.org/docs/resolutions.php?doc_id=450 |title=AAAS Resolution: Present Scientific Status of the Theory of Evolution |date=December 26, 1922 |author=AAAS Council |publisher=American Association for the Advancement of Science }}</ref><ref name="IAP2006Statement">{{cite web |url=http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf |title=IAP Statement on the Teaching of Evolution |date=2006 |publisher=The Interacademy Panel on International Issues |accessdate=2007-04-25}} Joint statement issued by the national science academies of 67 countries, including the [[United Kingdom|United Kingdom's]] [[Royal Society]]</ref><ref name="AAAS2006Statement">{{ cite web |url=http://www.aaas.org/news/releases/2006/pdf/0219boardstatement.pdf |title=Statement on the Teaching of Evolution |date=February 16, 2006 |author=Board of Directors, American Association for the Advancement of Science |publisher=American Association for the Advancement of Science }} from the world's largest general scientific society</ref><ref name="NCSEStatementsFromScientificOrgs">{{ cite web |url=http://www.ncseweb.org/resources/articles/8408_statements_from_scientific_and_12_19_2002.asp |title=Statements from Scientific and Scholarly Organizations | publisher=National Center for Science Education }}</ref>
 
Az 1930-as években a darwini szelekciót és a mendeli öröklődés elméletét a modern evolúciós szintézis foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (természetes kiválasztódás) között. Ez az erőteljes magyarázó és bejósló erejű elmélet a modern biológia rendezőelvévé, s a földi élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált. <ref name="IAP2006Statement"/><ref name="AAAS2006Statement" /><ref name="NewScientistJan2008SpecialReport">{{ cite web |url=http://www.newscientist.com/channel/life/evolution |title=Special report on evolution |publisher=New Scientist |date=19 Jan 2008 }}</ref>
 
=== Mikroorganizmusok ===
146. sor:
{{bővebben|Anyag}}
Az [[anyag]] közönségesen az a szubsztancia, amiből a tárgyak állnak. Ez építi fel a megfigyelhető [[Világegyetem]]et.
A legszembetűnőbb különbség az egyes anyagok megjelenési formái között a halmazállapotuk. A legtöbb anyag lehet szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú. A [[Halmazállapot|halmazállapotonhalmazállapot]]on belüli változatok esetén fázisállapotokról beszélünk, például egy szilárd anyag lehet amorf vagy kristályos többek között. További fázisállapotok a [[hőmérséklet]] és nyomás függvényében a teljesség igénye nélkül a szuperfolyékony és a plazmaállapot, ill. a neutronanyag, a hadronanyag, a kvarkanyag stb.
Az anyagoknak lehet határozott az összetételük, például ha egyféle molekulából épülnek fel, vagy egy jól definiált kristályt alkotnak. De lehetnek keverékek is, mint például az ötvözetek, vagy lehetnek teljesen heterogén, változó összetételűek is, mint sok kőzet, például a gránit.
[[Fájl:Stylised Lithium Atom.svg|thumb|183x183px|Az atomok még őrzik az anyag kémiai tulajdonságait]]
== Kapcsolat az emberrel ==
Bár az emberek a földi létformák csekély részét teszik ki a teljes élő állományból, az ember hatása a természetre aránytalanul nagy. Az emberi hatás nagysága miatt a határok aközött, amit az ember természetnek tekint és a mesterséges környezet között nem tiszta, hacsaknem a szélsőségeket vizsgáljuk. Az olyan környezet, amelyik teljesen mentes az emberi beavatkozástól gyors mértékben fogy.
 
A [[technika]] fejlődése a természeti erőforrások nagyobb kiaknázását tette lehetővé és segített a természetes károk kockázatát nagyban csökkenteni. Ennek a fejlődésnek az ellenére az emberi társadalom sorsa nagyban függ a környezet változásaitól. A modern technológia használata és a környezet változása közötti összefüggéseket csak lassan értjük meg. <ref>{{cite news|title=Feedback Loops In Global Climate Change Point To A Very Hot 21st Century|publisher=Science Daily|date=May 22, 2006|url=http://www.lbl.gov/Science-Articles/Archive/ESD-feedback-loops.html|accessdate=2007-01-07}}</ref> Az ember teremtette veszélyforrások között van a környezetszennyezés, az erdőirtás és az olyan katasztrófák amelyek például az [[Kőolaj|olaj]] kitermelés során jelennek meg. Az ember számos növény és állat kihalásában játszott aktív szerepet.
 
Az emberek a természetet szabadidős és gazdasági tevékenységek céljából is igénybe veszik. A természetes erőforrások ipari felhasználása a világ gazdasági rendszerének kulcsfontosságú összetevőjét jelentik. Némely tevékenység, mint a vadászat és a halászat is egyaránt szolgálnak létfenntartási és szórakozási célokat. Az [[étel]]- és [[energiatermelés]] szempontjából a természet kulcsfontosságú.
Habár az első emberek gyűjtögették az élelmezésre és gyógyászati célokra használt növényeket,<ref>{{cite web|url = http://www.nps.gov/plants/medicinal/plants.htm|title = Plant Conservation Alliance – Medicinal Plant Working Groups Green Medicine|publisher = US National Park Services |accessdate=September 23, 2006}}</ref> a legtöbb modern ember a mezőgazdaságon keresztül tesz szert növényekre. A nagymértékű termőföldteremtő folyamatok számos növény és állat élőhelyének eltűnéséhez, valamint a talajerózió megnövekedett hatásához is vezetett. <ref>{{cite web|last = Oosthoek|first = Jan|year = 1999|url = http://www.eh-resources.org/philosophy.html|title = Environmental History: Between Science & Philosophy|publisher = Environmental History Resources|accessdate = 2006-12-01}}</ref>
=== Esztétika és szépség ===
A természet [[Szépség|szépségeszépség]]e időről időre visszatérő témája a [[Művészet|művészeteknekművészet]]eknek. A természetet rendkívül sok költemény, könyv és egyéb írott anyag, valamit más művészeti alkotás, főleg kép örökíti meg. Sok esetben az erő is megjelenik a szépség mellett mint a természet fő tulajdonsága. A szépséggel kapcsolatos képzettársítást a [[Filozófia|filozófián]] belül az [[esztétika]] tudománya tanulmányozza. Bizonyos alapvető karakteren túl, amelyet a filozófusok szépként tudnak értékelni, a vélemények tarkasága végtelen. <ref>For an example of a range of opinions, see: {{cite web |url=http://www.wilderness.org/Library/Documents/Beauty_Quotes.cfm |title=On the Beauty of Nature |publisher=The Wilderness Society |accessdate=September 29, 2006}} and [[Ralph Waldo Emerson]]'s analysis of the subject: {{cite book |last=Emerson |first=Ralph Waldo |year=1849 |title=Nature; Addresses and Lectures |chapter=Beauty |chapterurl=http://www.emersoncentral.com/beauty.htm}}</ref> A természet és a vadon fontos tárgya volt a világtörténelem bizonyos korszakainak.
[[Fájl:Méh és virág.JPG|thumb|240x240px|A virágok többek között a természet szépségének is szimbólumai]]
Bár a természeti csodákat a [[Zsoltárok könyve]] és [[Jób könyve]] is ünnepeli, a vadon bemutatása a festészeten keresztül az 1800-as években vált jelentőssé, különösen a romantikus mozgalom munkáin keresztül. Egy általános klasszikus művészeti elképzelés magában foglalja a mimelést, azaz a természet utánzását. A szépséggel kapcsolatos elképzeléseket színesíti, hogy a természet szépsége matematikai törvényeken keresztül megjelenő mintákkal is leírható. <ref>{{cite book | title=Survival of the Beautiful: Art, Science and Evolution | publisher=Bloomsbury | author=Rothenberg, David |isbn=1608192164| year=2011}}</ref>
 
== A Földön túl ==
{{bővebben|Világegyetem|Világűr|Földön kívüli élet}}
A [[világegyetem]] (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év. <ref>[http://www.esa.int/For_Media/Press_Releases/Planck_reveals_an_almost_perfect_Universe Planck reveals an almost perfect Universe] 2013-03-22</ref> Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj-39546284 [[galaxis]].<ref>[http://www.bombahir.hu/urkutatas-repules/a-legtavolabbi-galaxist-fedeztek-fel A legtávolabbi galaxist fedezték fel]</ref><ref>[http://www.spacetelescope.org/news/heic1103/ Hubble finds a new contender for galaxy distance record]</ref>
A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.
Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik ,<ref>[http://index.hu/tech/urkutatas/univ271107/ Egy másik univerzum létezésére találtak bizonyítékot?]</ref>, az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.
 
Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. A Föld légköre és a világűr között nincs éles [[határ]]. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségáltal meghatározott 100 kilométeres magasság (a Kármán-vonal),<ref>{{cite web|url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp|title=100 km – Altitude Boundary for Astronautics|publisher=FAI|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban – éppen emiatt a funkcionalista nézet miatt – a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik és a világűrt megjárt egyénként jegyzik be őket.<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/centers/dryden/news/NewsReleases/2005/05-57.html|title=X-15 Space Pioneers Now Honored as Astronauts|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref>
174. sor:
 
Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani.<ref>{{cite web|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes|title=Ultimate pressure of the order of 10<sup>–13</sup> Torr in an aluminum alloy vacuum chamber|author=Hajime Ishimaru
|publisher=National Laboratory for High Energy Physics, Japán|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref> A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be, <ref>{{cite web|url=http://www.konkoly.hu/evkonyv/infra/infra.html|title=Az infravörös égi háttér|author=Kiss Csaba-Ábrahám Péter|publisher=MCSE|language=magyar|accessdate=2009-11-10}}</ref> amely az ősrobbanás egyik fontos következménye.
 
A világűr felfedezése 1957. október 4-én indult a [[Szputnyik–1]] felbocsátásával, és azóta is töretlenül halad. A holdraszállás az [[Apollo-program]]ban, a vízfelfedezése a [[Mars (bolygó)|Mars]]<nowiki/>on, esetleg a heliopauzát elérő [[Voyager-program|Voyager szondák]] kiemelkedő eredmények voltak, de mellettük számos más, az űr megismerését szolgáló, kevésbé látványos program is futott. Ezek a programok ötven év alatt több tudást adtak kezünkbe a világegyetemről, mint amennyit az előző több ezer évben tanultunk róla.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Természet”