„Thurzó György (nádor)” változatai közötti eltérés

Apja, [[Thurzó Ferenc]] előbb [[Nyitra (település)|nyitrai]] püspök, majd [[királyi kamara|kamarai]] elnök, [[Árva megye|árvai]] [[örökös főispán]]. Anyja [[Zrínyi Kata]]. [[1556]]-ban Thurzó Ferenc nyitrai [[püspök]] a [[Pápa (egyházfő)|pápát]] házasságkötésének engedélyezésére kérte. Az ekkor csaknem ötven esztendős Ferenc kiszemeltje [[Kostka Miklós]] leánya, Borbála volt. A magyarországi [[arisztokrácia]] házasságkötési diplomáciájának ékes példájaként értékelhető házasság hátterében az árvai váruradalom tényleges megszerzése állt. Ezzel Thurzó Ferencnek sikerült érvényesítenie az árvai uradalom feletti azon jogokat, amelyek a fentiekben említett rokonának történt adomány velejárójaként a családot illették. Addigi tényleges gyakorlójuk és kisajátítójuk ugyanis jövendőbelijének apja, Kostka Miklós volt. A házasság megkötését követően megvásárolta [[Zsolnalitva]] várát ([[Trencsén vármegye]]). Házassága azonban rövidesen tragédiába torkollott. Betegeskedő felesége, Borbála [[1562]]-ben elhunyt. Röviddel ezután Ferenc feleségül vette a későbbi szigetvári hős, [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] 14 esztendős leányát, Katalint. Ferenc [[1574]]-ben, Zsolnalitván hunyt el. Fia, György Zsolnalitva várában született, apját hét éves korában vesztette el.

[[1590]]-ben [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]] kapitány mellett segédkezett. [[1592]]-ben [[Czobor Mihály]] nádori helytartó lányát, [[Czobor Erzsébet|Erzsébetet]] vette második házastársul. [[1593]]-ban részt vett [[Székesfehérvár]] ostromában. [[1598]]-ban [[királyi tanácsos]], [[1599]]-ben [[főpohárnok]] volt. Valódi magyar bárói címet a Thurzó családból elsőként 1599. július elsején György szerzett. Egyszerre lett tisztségviselő országbáró <ref>barones regni</ref> és címzetes báró .<ref>barones solo nomine</ref>.

A [[Bocskai István]] vezette felkelés alkalmával hű maradt az [[Habsburg-ház]]hoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. [[Rudolf magyar király|Rudolf király]] békebiztosul őt küldte Bocskaihoz. Fáradozásáért [[Árva vára|Árva várát]] és uradalmát kapta örökös adományul. [[1606]]-ban nagy szerepe volt a [[bécsi béke (1606)|bécsi béke]] megkötésénél. [[II. Mátyás]] királynak bizalmas embere volt, annak terveit igyekezett előmozdítani. [[1606]]. [[április 10.|április 10]]-én [[gróf]]i méltóságot nyert. [[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] halála után [[1609]]. [[december 7.|december 7]]-én nádorrá választották. A nádorválasztásnál három idősebb és rangosabb jelölttársa volt, [[Erdődy család | Erdődy Tamás]] bán, [[Forgách Zsigmond]] tárnokmester, és [[Széchy család (felsőlendvai) | Széchy Tamás]], és képes volt a maga mellé állítani a magyar rendiséget.

Mint nádor, a béke embere volt. Buzgó [[evangélikus kereszténység|lutheránus]] volt és következetesen védte a [[Protestantizmus|protestánsok]] érdekeit. <ref> Nádorként 1610 márciusában ő kezdeményezte a vizsgálat megindítását [[Báthory Erzsébet]] ellen. Gyakran úgy is emlegetik, hogy ő kerítette kézre az "átkozott asszonyt". </ref> Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. [[Bethlen Gábor]]nak az ellene felkelt és legyőzött [[Katolikus egyház|katolikusok]] ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. [[1610]]-ben az evangélikus egyház szervezése végett [[Zsolna]] városában [[zsinat]]ot tartott. <ref>[http://www.ecav.sk/?p=ZS_zil_synoda_1610/ZS_historie/400_vyrocie_Zilinskej_synody Zsolnai szinódus]</ref> Támogatása révén számos felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen. Több templom alapítása is köthető a nevéhez. Pártolta a hazai irodalmat és bicsei könyvtárának nagy gazdagsága messze földön híres volt és példaértékkel bírt.