„Turul Szövetség” változatai közötti eltérés

A jobboldali radikális ifjúsági szervezetek iránti igény előzményei az [[első világháború]] végére, illetve az 1918/19-es forradalmak időszakára nyúlnak vissza. A világháborús vereség, az ország trianoni „megcsonkításának” keserű életérzése, az egzisztenciális kilátástalanság, az őszirózsás forradalom, a [[Tanácsköztársaság]], a liberális-pacifista, majd az internacionalista-kommunista mozgalmak ezek alatti előretörése hozta magával, hogy miközben a nagypolitika színterén az (önmaguk által is) „ellenforradalminak” nevezett mozgalmak bontottak zászlót a „keresztény-nemzeti eszme” és a „[[Gömbös Gyula|szegedi gondolat]]” meghirdetésével, a jobboldali radikális, nacionalista és irredenta érzelmű fiatalok is szervezkedésbe kezdjenek.<ref name=":1" /> Emellett 1919 után a többségi társadalomhoz hasonlóan az egyetemi fiatalság körében is megfigyelhető volt a zsidóság gazdasági és társadalmi előretörésével<ref name=":2">[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyarorszagi_zsidok_a_szamok_tukreben/ Sebők László: A magyarországi zsidók a számok tükrében, Rubicon Online]</ref> szembeni ellenérzés és a jelenség visszaszorításra irányuló igény. A zsidóság térnyerésének [[A magyarországi zsidók története#Emancipáció és tömeges bevándorlás|19. század második felétől markánsabban zajló folyamatát]] tetézte [[A magyarországi zsidók története#I. világháború|1914 után számos tényező]], mint például a világháborúban elesett zsidó származásúak viszonylag alacsony száma, a húszezer fős galíciai zsidó menekültáradat negatív jelenségei, a zsidó szervezetek elsősorban hittársaikat segélyező tevékenysége, amelyet más felekezetűek gyakran kirekesztésnek éreztek, a fekete- és lánckereskedelemben részt vett zsidók szerepének sajtóban és a közbeszédben történő kihangsúlyozása,<ref name=":2" />, valamint hogy a magyar közvélemény 1918–1919 eseményeit, de különösen a Tanácsköztársaságot, mint a zsidók hatalomra kerülését fogta fel („vörös terror = zsidó terror”).<ref>Komoróczy Géza: ''A zsidók története Magyarországon,''Kalligram Könyvkiadó, 2012. [http://www.szombat.org/politika/4367-zsidok-a-tanacskoztarsasagban]</ref> Az egyetemi ifjúság a zsidóság térnyerésének problémáját különösen életközeliként élte meg, mivel számukra a zsidó hallgatók magas aránya<ref name=":3">1913-ban a budapesti Pázmány Egyetem diákjainak 34,1%-a és a Műegyetem diákjainak 31,9%-a volt izraelita. Sebők László: A magyarországi zsidók a számok tükrében, Rubicon Online, [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyarorszagi_zsidok_a_szamok_tukreben/]</ref> mindennapos tapasztalat volt. Különösen a jogi orvosi, műegyetemi és bölcsész karokon (30% fölött),<ref name=":3" /><ref>[[numerus clausus]]</ref><ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/numerus_clausus/ Varannai Zoltán: Numerus clausus, Rubicon]</ref>, míg a hasonló értelmiségi szakmákban 1910-ben Budapesten orvosoknál 59%, ügyvédeknél 61%, újságíróknál 48% volt a zsidók aránya.<ref name=":4">http://www.csillagoshazak.hu/kronologia/1920-1943</ref> Ennek megfelelően a zsidóság befolyásának visszaszorításra irányuló igény az antiszemitizmus különböző formáin keresztül a Turul eszmeiségében és tevékenységében végig fontos szerepet játszott.

1919-ben, a kommunista diktatúra után a fővárosi egyetemeken és főiskolákon a jobboldali radikális fiatalság aktivizálódott, és karhatalmi alakulatokat (ún. medikus, tudományegyetemi és műegyetemi csendőrzászlóaljakat) hoztak létre a rend fenntartására, a baloldali érzelmű és zsidó hallgatók eltávolítására. Augusztusban az orvoskaron és a Műegyetemen a zsidó hallgatókat kiverték az egyetemről. (Petíciójukat - „Követeljük az összes zsidó és bolsevik kitiltását” - egy nap alatt 370 diák írta alá, a rektor egyetértését fejezte ki.<ref name=":4" />)

1931. november 12-én a Kossuth Lajos sugárúti anatómia intézet előtt 25-30, főleg elsőéves egyetemista tüntetett zsidóellenes jelszavakat skandálva. Ugyanezen a napon a bölcsészkaron „Mályusz Elemér tanár órája után gyűltek össze a diákok, kiabáltak, zajongtak, valaki közülük a tanterembe egy játékbűzbombát dobott” , amely azonban nem robbant föl.<ref>Délmagyarország, 1931. november 13. 3.</ref> A diákokat végül Buday Árpád bölcsészkari dékán 11 fékezte meg, aki „kilökette az altisztekkel az egész társaságot”.<ref>Radnóti Miklós levele Fanninak 1931. november 13-án, idézi Ferencz Győző: i. m. 201. [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_bolcseszkar_radnoti_miklos_diakeveiben/]</ref>. Az itt tanuló Radnóti Miklós szerint a bajtársi szövetségekben tevékenykedő jogászhallgatók mentek át a bölcsészkarra tüntetni. A [[Szegedi Napló]] című lapban 1931. november 14-én Buday Árpád nyílt levelet tett közzé, amelyben elismerte a rendbontást, de cáfolta antiszemita jellegét, valamint a verekedésről szóló híreket.<ref>Nyilas Péter: ''Zsidóverések a szegedi egyetemen Radnóti Miklós levelei és a szegedi lapok tükrében,'' Szegedi Műhely, 2009. 1. sz. 97–103.</ref>