„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

Az '''urbanisztika''' a latin eredetű [[urbs]] (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik ,<ref>Idegen szavak és kifejezések szótára - Bp. 1976. Akadémiai K. p. 880 ISBN 963 05 1007 3</ref>, [[település|települések]]ek településrészek, térségek, fejlesztésére irányuló közhatalmi döntéseket előkészítő tervezéssel, illetve a tervezést megalapozó kutatásokkal foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma összefügg a kialakulásával, ezért kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, a német, francia, vagy olasz szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van. Hazánkban [[Granasztói Pál]] szakirodalmi munkásságában jelentkezett először az 1960-as évek elején az a meglátás, hogy a város fejlesztésével kapcsolatos tevékenység túlnő az akkoriban "városépítésnek" nevezett, nagyrészt építészek és mérnökök által gyakorolt, leginkább műszaki jellegű feladatokon, és a közegészségügytől, a [[Társadalomtudományok listája|társadalom]]- és gazdaságtudományok különféle válfajain át a [[Geográfia|geográfiáig]], biológiáig, vagy éppen a [[Közigazgatás|közigazgatás-szervezésig]] terjedően szakterületek széles körének összehangolt alkalmazására van szükség a települések, térségek megalapozott tervezéséhez. A nagyrészt térbeli viszonyokkal, feltételekkel foglalkozó urbanisztika fogalmát sokáig a városépítés, városrendezés vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az [[Országos Tervhivatal|Országos Tervhivatalban]]ban, vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve a hosszú- (30 éves), közép-(15 éves) és rövídtávú (5 éves), illetve éves tervezés tevékenységeit is.

Az urbanisztika magába foglalja a [[társadalom|társadalommal]]mal, [[Gazdasági rendszer|gazdasággal]], irányítással, [[geográfia|geográfiával]], [[városmarketing|városmarketinggel]]gel, [[Kultúra|településkultúrával]], városépítéssel ([[mérnök]]i és [[építészet]]i ismeretekkel), viselkedéstudománnyal, [[kommunikáció]]val, [[egészség]]gel, védelemmel és veszélyelhárítással, sőt egyre növekvő mértékben a [[környezet]]gazdálkodással foglalkozó tudásnak az adott területen hasznosítható részét. Gyökerei a [[földmérés]]hez (pl. a birtokleírást tartalmazó [[Tihanyi alapítólevél]]), az [[építészet]]hez (pl. az ókori birodalmak városai), a katasztrófavédelemhez (tűzvészek) és[[egészségügy|közegészségügyhöz]] ( járványok) és a [[Filozófia|filozófiá]]hoz (pl. az utópista filozófusok munkái) nyúlnak vissza. Tevékenységi köre a városi élet sajátos változásával együtt folytonosan változik, gyarapodik.