„V. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

Elmebeli képességeire néhány adalék jobban rávilágít. Egyfelől hat nyelven beszélt kiválóan: németül, magyarul,<ref>Az országgyűléseket magyarul nyitotta meg. Különösen híres az utolsó rendi országgyűlésen elmondott magyar nyelvű beszéde: ''„Magyarország rendeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadják bizalommal.”'' (Szilágyi 1898:16)</ref>, csehül, olaszul, franciául és horvátul, többféle hangszeren játszott tehetségesen, ugyanakkor felesége, [[Savoyai Mária Anna magyar királyné|Savoyai Mária Anna császárné és királyné]] élete végéig sem tanult meg tökéletesen németül, és kezdettől fogva olaszul beszélt férjével. Az [[1848]] márciusi bécsi forradalom idején az utcai tüntetéseket és zavargásokat látva Ferdinánd érdeklődött segédtisztjétől: ''„Miért zajong ez a sok ember?”'' A válasz ez volt: ''„Forradalmat csinálnak, felség.”'' Mire a császár: ''„Ahá, és szabad ezt nekik?”'' (közismert bécsi akcentusával: ''„Ja, dürfen’s denn des?”'') Az [[1866]]-os [[königgrätzi csata|königgrätzi vereség]] után tett megjegyzése ez volt: ''„Ezt még én is meg tudtam volna csinálni.”''

[[1848]]. [[december 2.|december 2-án]] az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccsének, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József főhercegnek]] ([[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg|Ferenc Károly főherceg]] és [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia főhercegné]] fiának) javára. (Magyarország királyának címéről – közjogi értelemben – „nem mondhatott le”, ezért a magyarok a szabadságharc ideje alatt, egészen az 1849. április 14-én kimondott trónfosztásig mindvégig őt tekintették magyar királynak.)

*{{Sablon:1000 év törvényei}}