„VI. Erik svéd király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
48. sor:
}}
 
'''VI. Erik Björnsson''' vagy '''Győztes Erik''' ([[svéd nyelv|svédül]]: ''Erik Segersäll''<ref>[http://runeberg.org/nfad/0334.html 655-656 (Nordisk familjebok / 1800-talsutgåvan. 4. Duplikator - Folkvandringen)<!-- Robot generálta cím -->]</ref>, [[német nyelv|németül]]: ''Erich der Siegesfrohe''<ref>[http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/erich_8_der_siegesfrohe_koenig_995.html erich_8_der_siegesfrohe_koenig_995<!-- Robot generálta cím -->]</ref>), ([[932]] előtt – [[994]]<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal</ref>), [[Svédország|svéd]] király [[970]] és [[994]] között, és [[I. Svend dán király|Villásszakállú Svend]]et elűzve<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Erik|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/032/pc003285.html#3}}</ref> [[Dánia|dán]] király körülbelül [[992]] és [[993]] között, [[Uppland]]ból mind a [[Baltikum]]ra, mind Európa Keleti részére nagy befolyást gyakorolt.<ref name=europa/>.
 
==Élete==
55. sor:
 
===Uralkodása===
Királyságának határai vitatottak: főleg a [[Mälaren]] tó és környéke és dél fele egészen a [[Balti-tenger]] partjáig [[Blekinge tartomány]]ig. Egyes krónikák arról jelentenek, hogy ő volt az első király, aki [[Svealand tartomány|Svealand]], [[Östergötland tartomány|Östergötland]] és [[Västergötland tartomány|Västergötland]] tartományokra, azaz a teljes középkori Svédország területére ki tudta terjeszteni hatalmát. Mai vélekedések azonban ezt az érdemet inkább fiának tulajdonítják. Visszaverte a dánok támadását, [[975]] körül megsemmísítette a vikingek leghíresebb fészkét, Birket.<ref name=europa/>.
 
===Háború Erős Styrebjörnnel===
Az izlandi mondavilág arról mesél, hogy Olaf fia, [[Erős Styrbjörn|''Erős'' Styrbjörn]] igényt tartott édesapja trónjára, és nem ismerte el Eriket uralkodóként. Délre vonult, és egyesítette ereit a [[wollin]]i [[vikingek]]kel. Ezzel az egyesült sereggel indult meg Styrebjörn [[Uppland]] irányába azzal a céllal, hogy Eriket elűzze a trónról. A két ellenséges sereg [[984]]-ben találkozott a Régi Uppsala ''([[Gamla Uppsala]])'' egyik síkságán. A csatában, mely Erik győzelmével záródott, Styrebjörn elesett. Egyes feltételezések szerint Erik ez után a csata után kapta a „győzedelmes” melléknevet.<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 222. oldal</ref>.
 
===A kereszténység felvétele===
[[990]]-ben Eriket megkeresztelték Dániában.<ref name=svedtor>{{Svédtörténelem}}, 52. oldal</ref> Amikor azonban visszatért a ''sveák'' fővárosába, a többségében pogányok lakta [[Uppsala|Uppsalá]]ba, kénytelen volt visszatérni a pogány hitre, mert a pogány társadalmakban a király főpap is volt.<ref name=svedtor/> Bár Erik felvette a keresztséget, a svédek a későbbi keresztény uralkodók alatt is a [[12. század]] elejéig megtartották pogány kultuszaikat, amelyek központja Ó-Uppsala volt.<ref name=europa/>.
 
===Svéd–dán háború===
Erik feltehetőleg Dániában is sikeres területfoglaló hadjáratokat vezetett. Ezek kiváltó oka a Styrebjörnnek nyújtott dán segítség volt. A hadjáratok időpontjaként egyes források [[992]]-t, más források egy évvel korábbi dátumot említenek. [[Brémai Ádám]] szerint miután ''rex Sueonum Hericus'' lerohanta Dániát, elűzhette annak királyát [[I. Svend dán király|Villásszakállú Sven]]t<ref name=land>[http://fmg.ac/Projects/MedLands/SWEDEN.htm#_Toc190776896 Sweden Kings<!-- Robot generálta cím -->]</ref> és egy évig uralkodhatott dán földön. Ezután betegsége miatt vissza kellett térnie a Régi Uppsala vidékére. Bár Dániában megkeresztelkedett, Svédországba való visszatérésekor kiújult pogány hite.<ref name=land/>.
 
Egyes források szerint üldözte a kereszténységet.<ref name=pallas/>.
 
===Halála===
75. sor:
 
==Gyermekei==
*Első felesége [[Sygryda svéd királynő|Sygrydát]],<ref name=genealogia>{{cite web | title = Yngling family | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/scand/sweden1.html#E8 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>, Skoglar Toste leányát, két gyermekük született:
**[[III. Olaf svéd király]] ([[980]] k. – [[1021]]/[[1022]])<ref name=genealogia/>
**Emund<ref name=genealogia/>