„Zólyomberezna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
35. sor:
 
== Fekvése ==
[[Zólyom]]tól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.
 
Északról [[Osztroluka]] és Zólyom, keletről [[Dobróváralja]], délről [[Dobronya]], nyugatról pedig [[Dobó (település)|Dobó]] és [[Bacúr]] községekkel határos.
 
5,4847 km²-es területe ([[1921]]-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik<ref>A SZK kataszteri jegyzéke, 2007</ref>:
45. sor:
 
== Története ==
A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt. A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás [[1556]]. [[február 12.|február 12]]-én következett be, amikor a török bevette a közeli [[Dobronya]] várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.
 
[[1568]]. [[április 28.|április 28]]-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet [[1575]]-ben és [[1578]]-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. [[1588]]-ben a török újra felégette a vidéket, majd [[1612]]-ben pusztító földrengés keletkezett. Az [[1636]]-ban és [[1637]]-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.
55. sor:
Fényes Elek szerint ''" Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1888]]-tól '''Berezna''', [[1907]]-től '''Zólyomberezna''' néven szerepel.<ref>http://www.cisarik.com/0_Breziny_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html</ref>.
 
[[1910]]-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Zólyomi járás]]ához tartozott. A község békés életét az [[1914]]-ben kitört [[első világháború]] változtatta meg, melyet követően az új csehszlovák állam része lett. A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-[[Korpona]] vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola.
 
A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. [[1944]]. [[december 9.|december 9]]-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek [[1945]] márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba [[1949]]-ben vezették be az elektromos áramot.