„Könyves Kálmán Gimnázium” változatai közötti eltérés

(→‎Története: - Kitöröltem a tanári névsort, mert - mint valaki írta már - nem való ide.)
== Története ==
 
[[Újpest (történelmi település)|Újpest]] népessége az 1840-es alapítása óta rohamosan nőtt. 1869-ben elemi iskola, 1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiúiskola létesült. Ebben az időben Újpest középiskolásai Pestre jártak be tanulni. Ezt segítette a [[Kálvin tér|Kálvin térig]] közlekedő, [[1866]]-ban átadott [[újpesti lóvasút]], mely a mai „[[Újpest, városkapu]]” nevezetű [[intermodális közlekedés]]i csomóponttól közlekedett [[Pest (történelmi település)|Pest]] (1873-tól [[Budapest]]) városába.
 
[[File:Könyves Kálmán High School 03.JPG|left|thumb|280px|Az épület az [[István út]] felől]]
Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sok száz éves település sem rendelkezett.
 
Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája. Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emelünk ki: az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, [[Erkel Ferenc]] unokája. Az iskolában tanított 1911-12-ben [[Babits Mihály]], a híres költő is. Újpesti élményeit ''Kártyavár'' című regényében fogalmazta meg. A gimnázium mai otthonába a Venetiáner utcai épületből [[1914]]-ben, az [[első világháború]] évében települt át. A tervező műépítészek, [[Tőry Emil]] és [[Pogány Móric]] az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat [[timpanon]]<nowiki/>szerűen kiképzett felső részére csillogó [[mozaik]] kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.
A gimnázium mai otthonába a Venetiáner utcai épületből 1914-ben, az [[első világháború]] évében települt át. A tervező műépítészek, [[Tőry Emil]] és [[Pogány Móric]] az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó [[mozaik]] kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.
 
[[1949]] és [[1953]] között tanított az iskolában a neves magyar csillagász, [[Kulin György]], akinek vezetésével [[1950]] és [[1954]] között felépült az iskola tetején a mai [[Kulin-csillagda]]. Az [[1956-os forradalom|1956-os harcokban]] a gimnázium épülete és a csillagda is ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett.
 
Az épület felújítása után [[1962]]-ben az obszervatóriumot is rendbehozták, de az ennek ellenére egy rövid periódust (1970-1976 közt, azaz [[Flórik György]] itteni tanári munkássága idejét) leszámítva egészen 2000-ig szinte teljesen kihasználatlanul állt. A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.
 
[[1994]]-től vezették be a hatosztályos képzést. [[1999]]-ben kezdeményezték az épület felújítását, s négy tanterem, a díszterem és az előtér ennek keretében megújulhatott. Ezután 2000-2001-ben sor került az elhanyagolt csillagvizsgáló felújítására és modernizálására is. Az új, modern távcsővel és számítógépes rendszerrel felszerelt obszervatóriumot 2001-ben adták át ünnepélyesen, s ekkor adták neki megálmodója és életre hívója után a [[Kulin-csillagda]] nevet is.
 
Ezután 2002 és 2006 között ''Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata'' jelentős anyagi áldozattal teljesen felújíttatta a gimnázium többi részét is, ami a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.