Wikipédia

„Gábori György” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
44. sor:
Gábori 1924-ben [[zsidók|zsidó]] családban született, édesanyja Róth Gizella,<ref>{{cite web |url=http://www.recskiszovetseg.hu/about_g_I.html |title=Recski munkatábor foglyai |accessdate= 2015-06-23|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work= |publisher=Recski Szövetség Egyesület |pages=}}</ref> édesapja Grosz Sándor; egy testvére volt, Endre. <!--Nagyapja a [[héber irodalom]]ról, [[Mózes]]ről, a [[Diaszpóra|diaszpóráról]] mesélt neki, míg apja a modern irodalom gyöngyszemeiről, [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]] filozófiájáról, [[Victor Hugo|Victor Hugóról]], [[Anatole France]]-ról, [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkijről]] és műveikről tartott neki előadást. -->Kilencéves volt, amikor apja kivette a helyi chederből és beíratta az elemibe. Az első napok egyikén összeverekedett egy Tivadar nevű iskolatársával, hamarosan azonban összebarátkoztak, és „Sárga Veszedelem” néven közös bandát hoztak létre, amelyben Gábori a bandavezér, Tivadar a bandavezér-helyettes volt. <!--Élénk gyereknek bizonyult, sokat verekedett, ha valaki zsidó származása miatt bélyegezte meg, jobbára leterítette. -->A korabeli zsidótörvények csak nyolc tanév végigjárását tettek lehetővé egy zsidó származású embernek, és a család borkereskedését is be kellett zárni az új rendszabályok miatt, így szakmát volt kényszerű tanulni. A család elhatározta, hogy Lina nénikéjéhez küldi a fővárosba.{{h|Gábori|1991|o=9–18}}
 
1940 novemberének végén költözött Budapestre, és egy bőrüzemben kezdett dolgozni,{{h|Gábori|1991|o=23}} ahol – mivel szervezett üzembe került – a dolgozók szociáldemokrata szakszervezeti tagok voltak.{{h|Gábori|1991|o=24}} Ekkoriban a ''[[Magyar Nemzet]]'' és a ''[[Népszava]]'' olvasója volt, és hamarosan a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] tagja lett. ''„Valószínűleg [[Somogyi Béla|Somogyi]] halálának története és [[Kovarcz Emil|Kovarcz]] pályafutásának undorító tényei''<ref group="m">Kovarcz Emil országgyűlési képviselő részt vett 1920. február 17-én [[Somogyi Béla]] és [[Bacsó Béla (újságíró)|Bacsó Béla]] szocialista újságírók meggyilkolásában.</ref> ''befolyásoltak, amikor nem sokkal tizenhetedik születésnapom után úgy döntöttem, hogy a szociáldemokraták közé állok”''. A Conti utcai pártközpontban két évvel idősebbnek hazudta magát, és megkapta a párttagságot, nemsokára pedig a Sas utcai szakszervezeti központba ment, belépett a bőrdíszműves és szűcs szakszervezetbe{{h|Böszörményi|2006|o=341}}, s egy tanulócsoport tagja lett, ahol megismerkedett [[Egri György|Egri Györggyel]]. A következő év tavaszán társaival részt vett háborúellenes plakátok felragasztásában. ''„Egy márciusi délutánon öten a szakszervezetiek közül egy köteg plakáttal elindultunk a munkáslakta [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] felé. […] elkezdtünk plakátokat ragasztani az egyik bérház falaira […].”'' Hamarosan az egyik őr jelzett, hogy veszély közeledik, ám mindezt túl későn tette, így egy tucat nyilaskeresztessel találták szembe magukat. „[…] nekünk estek, miközben azt kiáltozták, hogy „Büdös zsidók!” és „Tetves kommunisták!”.”{{h|Gábori|1991|o=18-38}}
 
Ekkoriban ideológiailag is képezte magát, és mivel németül nem tudott, csak szótár segítségével sikerült [[Lev Davidovics Trockij|Trockij]] ''Mein Leben'' című önéletírását elolvasnia, s mire végzett, már trockistaként definiálta magát. [[Gancz Sándor]] szakszervezeti vezető jóvoltából a „magyar Trockij”, [[Justus Pál]] tanulócsoportjába került. Munkáját elhanyagolta, inkább Justus előadásaira járt, azonban nagynénjének számított az a pénz, amit keresett, így egy idő után írt a családnak Putnokra. Mikor karácsonyra hazament családjához, kijelentette: a politikától – anyja kérésének ellenére – nem marad távol, és beszámolt a lengyelországi eseményekről is, majd többórai vita után a családtagok áldásukat adták arra, hogy visszamenjen a fővárosba. Mivel Justus elképzelése szerint a vidéki zsidóságot deportálják először, megpróbálta édesanyját is rávenni arra, hogy Budapestre utazzon, ám ő „mosolygott, azt mondta, nem lesz deportáció”.{{h|Gábori|1991|o=42–48}} A putnoki zsidóságot 1944. június 14-én deportálták [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz-Birkenauba]].<ref>{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=992wM5EBjLQ |title= Raoul Wallenberg társai és ellenségei|accessdate= 2015-06-20|author= Karsai László |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work= |publisher= youtube.com |pages=}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gábori_György”