„Gábori György” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Justus Pál – látva Gábori sérüléseit és megbizonyosodva hűségességéről – megkérte, vegyen részt egy kommunista előadásán, és a lekció után kérdéseivel zúzza tönkre az előadó, Markos György (1902–1976)<ref>{{cite web |url=http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=15 |title= Markos György 1902-1976|accessdate= 2015-06-20|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=56-os Ki kicsoda|publisher= |pages=}}</ref> érveit. Kérdéseiben statisztikai adatokra támaszkodva a szovjet ipar alacsony fejlettségi szintjéről, a koholt vádak alapján kezdeményezett perekről, a [[Gulag]] munkatáborokról, a népirtásokról beszélt. „Megkérdeztem Markost: mi a véleménye arról, hogy [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] elárulta a baloldalt a [[spanyol polgárháború]]ban, amikor kőolajat adott el a fasisztáknak és politikai kommisszárjaival legyilkoltatta szövetségeseit, az anarchistákat és a szociáldemokratákat”. Az ülést berekesztették, másnap este azonban a szakszervezet fegyelmi bizottsága, Németh Hugó vezetésével kizárta a szakszervezetből. A történtekről tájékoztatta Justust, akinek jóvoltából az MSZDP énekkarának tagjává vált, és ekképp megmaradhatott pártaktivistának.{{h|Gábori|1991|o=51-56}}
1943 őszén előzetes fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek [[Szent-Györgyi Albert]] vezetésével [[Isztambul]]ban.<ref>[[Száray Miklós|Száray]] – [[Kaposi József|Kaposi]]: ''Történelem IV''. Budapest, 2011, Nemzeti Tankönyvkiadó, 138.
=== Az ellenállási mozgalomban ===
|