„Gábori György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Justus Pál – látva Gábori sérüléseit és megbizonyosodva hűségességéről – megkérte, vegyen részt egy kommunista előadásán, és a lekció után kérdéseivel zúzza tönkre az előadó, Markos György (1902–1976)<ref>{{cite web |url=http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=15 |title= Markos György 1902-1976|accessdate= 2015-06-20|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=56-os Ki kicsoda|publisher= |pages=}}</ref> érveit. Kérdéseiben statisztikai adatokra támaszkodva a szovjet ipar alacsony fejlettségi szintjéről, a koholt vádak alapján kezdeményezett perekről, a [[Gulag]] munkatáborokról, a népirtásokról beszélt. „Megkérdeztem Markost: mi a véleménye arról, hogy [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] elárulta a baloldalt a [[spanyol polgárháború]]ban, amikor kőolajat adott el a fasisztáknak és politikai kommisszárjaival legyilkoltatta szövetségeseit, az anarchistákat és a szociáldemokratákat”. Az ülést berekesztették, másnap este azonban a szakszervezet fegyelmi bizottsága, Németh Hugó vezetésével kizárta a szakszervezetből. A történtekről tájékoztatta Justust, akinek jóvoltából az MSZDP énekkarának tagjává vált, és ekképp megmaradhatott pártaktivistának.{{h|Gábori|1991|o=51-56}}
 
1943 őszén előzetes fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek [[Szent-Györgyi Albert]] vezetésével [[Isztambul]]ban.<ref>[[Száray Miklós|Száray]] – [[Kaposi József|Kaposi]]: ''Történelem IV''. Budapest, 2011, Nemzeti Tankönyvkiadó, 138. po.</ref> A német titkosszolgálat azonban tudomást szerzett minderről, és a közeledő front árnyékában 1944. március 19-én megszállták Magyarországot. A [[Sztójay-kormány]] zsidóellenes intézkedései Gáborira is vonatkoztak, így neki is [[Sárga csillag|kanárisárga csillagot]] kellett viselnie. <!--Meglátogatta Justust, aki az események nyomán válaszút elé állította: [[Jugoszlávia|Jugoszláviába]] megy és [[Josip Broz Tito|Tito]] partizánjaként harcol, vagy Budapesten marad. Még választani sem volt ideje:-->Hamarosan megérkezett a behívója a munkaszolgálatra, s több száz sorstársával együtt bevagonírozták. A vonaton ismerkedett meg egy Gedeon Pál nevű szikár alkatú, szőke emberrel, aki saját bevallása szerint nem volt zsidó, azt csak testvére találta ki, hogy megszerezze a családi házat, mi több, egyenesen gyűlölte a zsidókat. „Nagyon nehezemre esett, hogy ne mondjam ki, amit gondolok: öröm számomra, hogy antiszemita keresztényeket deportálnak velünk együtt” – írta Gábori visszaemlékezésében. [[Jászberény]]be kerültek, a 301/3-as munkaszolgálatos zászlóaljba. Egy nap minden munkaszolgálatost bevagoníroztak, és Budapestre szállítottak egy katonai raktártelepre, ahol napi 12 órát dolgoztatták az embereket. Aki nem tudott rendesen dolgozni, azt rendszerint összeverték. Ismét találkozott Gedeonnal, akinek egy volt iskolatársa – ottani tizedes – megígérte, hogy segít neki megszökni, s Gedeon Gáborit is magával kívánta vinni, így este együtt másztak át a farakásokon, s nyerték vissza szabadságukat.{{h|Gábori|1991|o=73-80}}
 
=== Az ellenállási mozgalomban ===