|
}}
'''Szamuely Tibor''', írói álnevén: ''Tiborcz''<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (633. oldal)</ref> (másként: ''Szamuelly Tibor'',<ref>A különféle forrásokban szereplő névváltozatok: Szamueli, Számueli, Szamuelli, Számuelli, Szamuelly, Számuelly.</ref> született: ''Szamueli Tibor'',) [[Nyíregyháza]], [[1890]]. [[december 27.]] – [[Bécsújhely]] közelében, [[1919]]. [[augusztus 2.]]) [[kommunizmus|kommunista]] politikus, újságíró, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] terrorszervezetének vezetője, aki számos embert végeztetett ki [[statárium|statáriális]] módon.
<!---Életében a "kommunizmus lovagjá"-nak nevezték.
1914-ben, a világháború első évében, a fronton kézírásos vicclapot írva kifigurázza a Monarchia legfőbb hadvezetését. Három év múlva Leninnek számol be a nemzetközi vörös csapatok kazanyi harcairól...
1919 májusában nyitott hadirepülőgépen repül Budapestről az ellenséges területeken át Kijevbe, hogy tárgyalásokat folytasson Leninnel...
"A„A forradalom azt jelenti, hogy a hátunk mögött minden hidat elégettünkfelégettünk, nincs hátrafelé út - út csak előre van"van” - hirdette.
1919. augusztus 2-án halt meg.--->
== A kezdetek ==
Szamuely Tibor 1890. december 27-én született [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], a [[zsidó]] származású Szamueli Lajos ([[bűdszentmihály]]i születésű) terménykereskedő és a nyíregyházi születésű Farkas Cecilia gyermekeként.<ref>A nyíregyházi izraelita hitközség születési anyakönyve, 1890-ik. év, 71. folyószám.</ref> Öt fiútestvére volt: [[Szamuely László|László]], Zoltán, István, György és János.<ref>Simor András: Így élt Szamuely Tibor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1978 (19-20. oldalak)</ref> Tanulmányait [[Győr]]ött folytatta, majd [[1908]]-ban érettségi vizsgát tett. Politikai pályáját a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ban kezdte. A Szabolcs Vármegye című lapban a munkásság helyzetét tárgyaló, harcos hangvételű cikkeket jelentetett meg. Újságírói tevékenységét a [[Népszava|Népszavában]] folytatta és az egyik ott megjelent cikke miatt pert indítottak ellene, amely az elítélésével zárult. Ezt követően előbb [[Nagyvárad]]on, majd [[Budapest]]en az Úttörő című antiklerikális hetilap munkatársa lett, segédszerkesztői pozícióban. 1913-ban ismét a Népszavánál tevékenykedett, ezúttal külföldi tudósítóként. [[1914]]-ben behívták katonai szolgálatra. [[1915]] májusában az orosz fronton hadifogságba esett.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14481.htm|title=Magyar életrajzi lexikon: Szamuely Tibor|language=magyar|accessdate=2012-10-06}}</ref> A hadifoglyok között a [[militarizmus]] ellen agitált és egyben [[Szocializmus|szocialista]] [[propaganda|propagandát]] folytatott. [[1918]] januárjától [[Moszkva|Moszkvában]] tartózkodott, ahol többek között [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélával]] megpróbálta rábírni a hadifoglyokat az [[1917-es októberi orosz forradalom|oroszországi forradalom]] védelmére. Emellett tagja volt a hadifoglyok ügyeit intéző Központi Bizottságnak is. Március 24-től ő lett a magyar hadifoglyok kommunista csoportjának politikai megbízottja. Április 14-től 18-ig - az ülés ideje alatt - részt vett a küldöttértekezleten. 1918. április 3-tól Kun Bélával közösen megjelentette a Szociális Forradalom című kommunista lapot.<ref name="Életrajza" /> Több magyar tisztet - akik a propaganda hatására sem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába - már oroszországi tartózkodása során kivégeztetett.<ref name="Voros garda kivegzesek">{{cite web|url=http://index.hu/belfold/2011/01/11/a_kommunizmus_megbukott_nincs_mitol_felni/|title=Gazda Albert: A kommunizmus megbukott, nincs mitől félni/Szamuely Tibor, 2011. január 11., kedd 19:20|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref> [[1919]]. [[január 3.|január 3-án]] tért vissza Magyarországra (Budapestre) és tagja lett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] Központi Bizottságának, valamint bekerült a [[Vörös Ujság]] szerkesztői bizottságába. 1919. február 20. után illegalitásba vonult, s az illegalitásban működő Központi Bizottság tagjaként (is) tevékenykedett, illetve részt vett a párt védelmére alakított rendezőgárda szervezésében.<ref name="Életrajza" /> Rövidesen házasságot kötött [[Szilágyi Jolán]] grafikusművésszel.<ref name="Szilágyi Jolán">{{cite web|url=http://www.kieselbach.hu/muvesz/szilagyi-jolan-_szamuely-tiborne__6359|title=Szilágyi Jolán (Szamuely Tiborné) Székelyudvarhely, 1895 - Budapest, 1971|language=magyar|accessdate=2014-07-30}}</ref>
== A Tanácsköztársaság alatt ==
== További információk ==
* Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
* R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
* Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
== Jegyzetek ==
|
