„Íslendingabók” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Izlandi nevek}}
 
Az '''Íslendingabók''' (''Az izlandiak könyve'', latinul ''Liber Islandorum'') a legrégebbi izlandi történelmi mű, az [[izlandi honfoglalás]] korától körülbelül 1118-ig terjedő időszakot dolgozza fel.
 
1125-ben írta [[Ari Þorgilsson]]. A mű eredeti formájában nem maradt fenn, de a szerző újabb megfogalmazásában igen. Ebben a saját megjegyzése szerint elhagyta a norvég királyok genealógiáját és életrajzait.
12. sor:
Ari tudományos módszerekkel dolgozott, megnevezte forrásait és alátámasztotta évszámait. Legfontosabb forrása nevelőapja volt, a [[Haukadalur]]ban élő Hallr, aki 1089-ben halt meg 94 éves korában. Hallr korábban [[II. Olaf norvég király|Szent Olaf norvég király]] kíséretének tagja volt. Számos további adatközlője is volt, de írott forrásokat is használt, mint [[Beda Venerabilis]] és [[Brémai Ádám]] munkái valamint külföldi évkönyvek. Ari előadásának súlypontját az [[Alþingi]] és az egyház történései adják.
 
==Tartalom==
 
A mű szerkezetileg tíz részre oszlik, ezekből öt a honfoglalással, az első törvényekkel, az Alþingi 930-as létrehozásával foglalkozik.
 
A prológus után az első fejezet a norvégiai vikingek kivándorlását írja le [[I. Harald norvég király]] idején. Az első telepes, [[Ingólfur Arnarson]], [[Reykjavík]]ba érkezik. A korábbi lakosok, az ír szerzetesek elhagyják a szigete, mert nem akarnak a pogány vikingekkel együtt élni.
 
A második fejezetben a szerző leírja, hogy a betelepülés vége felé egy [[Úlfljótr]] nevű ember törvényeket hoz Norvégiából. ''Grímr'' pedig bejárja a szigetet, hogy alkalmas helyet találjon a törvényhozó gyűlés számára.
 
A harmadik fejezet leírja az Alþingi megalapítását [[Þingvellir Nemzeti Park|Þingvellir]]ben, ahol a terület köztulajdonba kerül. 60 év után befejeződik Izland betelepülése. Ulfljótr lesz az első törvénymondó.
 
A negyedik fejezet naptárreformról számol be. Az ország bölcsei felfigyeltek arra, hogy a naptár egyre kevésbé felel meg a valóságos évszakoknak. Az 52 teljes hét ugyanis csak 364 napot tesz ki, de vonakodnak attól, hogy nem teljes heteket alkalmazzanak. ''Þorsteinn surtr'' javaslatára úgy döntenek, minden hetedik évben hozzáadnak egy hetet az évhez.
 
Az ötödik fejezet [[Izland területi felosztásai|Izland területi felosztásának]] egyik első formáját írja le. Az ad hoc területi gyűlések gyakorlata nehézkessé vált, ezért úgy döntenek, hogy ''Þórðr gellir'' javaslatára az égtájak szerint négy részre osztják az országot. Mindegyik részben létrehoznak három körzetet, itt hozzák majd a helyi gyűléseken az első fokú ítéleteket, amik ellen az „országnegyed” gyűléséhez lehet fellebbezni. A javaslatot az Alþingi azzal a módosítással fogadja el, hogy az ésakiészaki országrészben négy körzetet hoznak létre, mert az ottaniak nem tudtak megegyezni háromban.
 
A hatodik fejezet Grönland felfedezéséről és az ottani megtelepedésről számol be. [[Erik Torvaldsson|Vörös Erik]] adja ezt a vonzó nevet az új földnek, hogy minél több telepest csábítson oda. Az első telepesek korábbi emberi jelenlét nyomait találják ott.
 
A hetedik fejezet részletesen tárgyalja a kereszténység felvételét Izlandon. [[I. Olaf norvég király]] küldte oda térítőnek [[Þangbrandr]] papot, aki néhány törzsfőt megkeresztelt, de ellenállásba is ütközött és kísérete néhány embert megölt, akik gúnyos verseket írtak róla. Þangbrandr panasszal telve tért vissza Norvégiába. A király azzal fenyegetőzött, hogy megöli az országában lévő izlandiakat. 999 vagy 1000 nyarán a vallási válság csúcspontjára jut az Alþingi gyűlésén. Szakadás fenyeget, de [[Þorgeirr Ljósvetningagoði]], a pogány törvénymondó végül azt javasolja, hogy mindenki fogadja el az új vallást, de néhány régi pogány szokást otthonukban továbbra is gyakorolhatnak.
 
A nyolcadik fejezetben a szerző a [[11. század]] történéseit és a külföldi misszionáriusok munkáját írja le. A kilencedik és tizedik fejezet Izland történetének az [[Ísleifur Gissurarson]] püspök (1056–1080) és fia, [[Gissur Ísleifsson]] püspök (1082–1118) alatti szakaszát dolgozza fel.