„Dópolás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Szerves vezetők dópolása: további források (friss cikkek a témában)
98. sor:
# '''Kémiai dópolás''' során egy polimer (például melanin) vékonyréteget oxidálószernek tesznek ki (pl. [[jód]], [[bróm]]). Más (kevésbé gyakori) eljárás szerint az anyagot redukálószerrel hozzák reakcióba, ehhez gyakran [[Alkálifémek|alkálifémeket]] alkalmaznak.
# '''Elektrokémiai dópolás''' során egy polimerrel bevont elektródát olyan elektrolitba merítenek, melyben a polimer nem oldódik. Elektromos potenciálkülönbséget hoznak létre az elektródák között, minek hatására az elektrolit megfelelő ionjai és a polimer között redoxireakció jön létre. Ennek során elektron elvonás vagy elektron leadás történik a polimeren, mely rendre n- illetve p-típusú dópolást alakít ki.
A vezető polimerek n-dópolása kevésbé gyakori, ugyanis a földi légkör oxidáló közeg, így az elektronban gazdag n-dópolt félvezető polimerek a légkör oxigénjével reakcióba lépve hamar elveszítenék töltéshordozóikat. Emiatt a kémiai n-dópolást inert gáz jelenlétében (pl. [[Argon|argonban]]) szokták végezni. Mivel laboratóriumi körülmények között az oldatok oxigénmentes kezelése egyszerű, így a fizikai kutatásokban gyakori az n-dópolású polimerek alkalmazása, még ha gyakorlati alkalmazásuk akadályokba is ütközik.<ref>Friend, R. H., Gymer, R. W., Holmes, A. B., Burroughes, J. H., Marks, R.
N., Taliani, C. D. D. C., ... & Salaneck, W. R. (1999).
Electroluminescence in conjugated polymers. ''Nature'', ''397''(6715), 121-128.</ref>
 
== A dópolás hatása a mágneses jellemzőkre ==
104 ⟶ 106 sor:
 
== Egyetlen atom, mint szennyező ==
A félvezető elektromos, optikai és mágneses jellemzői nagyban függnek a szennyezőktől, mely rengeteg félvezető eszközben nyer alkalmazást. Mára nem csupán a nagy koncentrációban jelen levő, de akár egyetlen atomból álló szennyezők hatásairól is sok ismeret áll rendelkezésre.<ref name=":0">Wang, H., Wang, Q., Cheng, Y., Li, K., Yao, Y., Zhang, Q., ... &
Zhang, X. X. (2011). Doping monolayer graphene with single atom
substitutions. ''Nano letters'', ''12''(1), 141-144.</ref><ref>Fuechsle, M., Miwa, J. A., Mahapatra, S., Ryu, H., Lee, S., Warschkow,
O., ... & Simmons, M. Y. (2012). A single-atom transistor. ''Nature Nanotechnology'', ''7''(4), 242-246.</ref> Ilyen módon dópolt anyagokat alkalmaznak például spintronikai eszközökben.<ref name=":0" /> Az alkalmazások és friss kutatások nyomán jelentős fejlődés történt az egyetlen atomból álló dópolás megvalósításában és karakterizálásában. Az egyetlen atomból álló dópolók témakörét egyes angol nyelvű források ''solotronics'' néven említik.<ref><span class="citation journal">Koenraad, Paul M.; Flatté, Michael E. (2011). </span></ref><ref>Kobak, J., Smoleński, T., Goryca, M., Papaj, M., Gietka, K., Bogucki,
A., ... & Pacuski, W. (2014). Designing quantum dots for
solotronics. ''Nature communications'', ''5''.</ref>
 
== Dópolás neutronindukált transzmutációval ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dópolás