Wikipédia

„Szenegál világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
| [[Saloum-delta ]] || [[kép:OiseauSaloum.jpg |150px]] ||A három folyó által közrefogott ötezer négyzetkilométeres természetvédelmi terület több mint kétszáz szigetből, mangrove mocsarakból, [[óceán]]i partszakaszokból és erdőkből áll. Az itt élő emberek fő táplálékforrása a [[halászat]] és a [[Kagylók|kagylógyűjtés]] volt. A helyszín jellegzetessége az a 218 gyakran több száz méter hosszú alacsony, kagylóhéjakból álló, ember alkotta domb, amelyek az évezredek során eldobált üres héjakból alakult ki. Egy részükön növények telepedtek meg, így aktívan hozzájárulnak a [[Folyódelta|deltavidék]] talajának stabilitásához. Közülük huszonnyolcat temetkezési helynek is használtak, itt a kutatások során sírmellékleteket tártak fel, amelyek segítettek jobban megismerni a [[Nyugat-Afrika|nyugat-afrikai]] parti népek kultúráját. Bár néhány domb állapota leromlott a túlnyomó többségük majdnem érintetlen de sérülékeny. Megóvásuk érdekében a környéken korlátozták a halászatot és a kagylógyűjtést. || kulturális || 2011
|-
| [[Bassari kultúrtáj]]: bassari, bedik, koniagui, bapen kulturális hagyományok || [[kép:Diallo Compound, Ibel, southeast Sénégal (near Kédougou) (431422795).jpg |150px]] || Az ország délkeleti részén [[Mali]] és [[Guinea]] határához közel fekvő kultúrtáj három, egymástól jól elkülönülő részre oszlik, ezek a Bassari-Salémata, a Bendik-Bandafassi és a Fula-Dindéfello. Földrajzilag a terület északi részére az [[alluviális síkságoksíkság]]ok jellemzőek, míg a délire a hegyvidék. A bassai, fula és bendik népcsoportok a [[11. század|11.]] és a [[19. század]] között éltek a mai is látható falvakban. Ezen a nehezen megközelíthető vidéken életmódjuk és kultúrájuk a lehető legjobban alkalmazkodott természeti környezetükhöz. Jelenleg a térség lakosai igyekeznek termőföldjeikhez közel lakni, korábbi, védelmi és ellenőrzési célból a fennsíkok tetejére épített falvaikat már csak rituális célokból vagy fesztiválok idején keresik fel. AAz térségbenitt lakók megélhetését a rizstermesztés és a teraszos földművelés biztosítja. A teraszok és rizsföldek elszórt kis falvakkal, tanyákkal és [[Régészet|régészeti helyszínekkel]] együtt alkotják Bassari kultúrtájat. A térségre általában jellemző volt, hogy a szalmatetővel borított kunyhóikat egy központi tér köré csoportosították. A helyi lakosok kultúráját és vallási életét a mai napig meghatározza földművelő-állattenyésztő életformájuk. ||kulturális ||2012
|-
|}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szenegál_világörökségi_helyszínei”